A közgazdász a Költségvetési Tanács összetételét is megváltoztatná.

Ez is elhangzott a 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 93. adásában, ahol a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász mellett Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács 2013-2025 közötti tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke volt élő műsorunk másik vendége. Az adást most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Fél 4-től a Klasszis Média YouTube-csatornáján válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire a volt jegybankelnök és a Monetáris Tanács 2013-2025 közötti tagja.

A Klasszis Média immár 6. évfolyamában járó egyórás élő adásának mai vendége a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, valamint a Monetáris Tanács korábbi tagja lesz. Szokás szerint ezúttal sem csak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.

A jegybankban korábban elnökként, illetve a Monetáris Tanács tagjaként dolgozott két szakember március 4-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média 6. évfolyamban járó egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.

A korrupció intézményesülésének megfordítása erkölcsileg, társadalmilag és gazdaságilag is hasznos lenne.

Az MNB az euró-tartalék terhére tonnaszámra vett aranyat, ami leginkább politikai lépés, és kockázattal jár. A jegybank 50 milliárd eurós tartaléka ugyan elégségesnek látszik, de a legfontosabb egy tartósan jó állapotú állami költségvetés kialakítása lenne. Ettől pedig roppant messze vagyunk.

Lényegében 2022 nyarától nem képes érdemi növekedést felmutatni a magyar gazdaság.

Ha csak a hivatalos számokat nézzük, akkor örülhetünk, hiszen az inflációt jóval meghaladó mértékben emelkednek a keresetek. De akkor miért érzik sokan ennek az ellenkezőjét? 

A „Németország a hibás” magyarázkodás komolytalan. A kisebb magyar lendület ország-specifikus okokra vezethető vissza, nem pedig a globális kereskedelmi vagy általános európai tényezőkre. A magyar gazdaság a hozzá mérhető adottságú országokból álló kelet-közép-európai térség növekedési nívója alatt teljesít.

Október 16-ig lehet nevezni a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! versenyre. A Privátbankár.hu milliós összdíjazás mellett rendezi meg a vetélkedőt, a döntősök a Budapesti Gazdasági Egyetem campusán mérhetik össze tudásukat.

A nyolcórás munkaviszonyban foglalkoztatott magyarok felének a kézhez kapott jövedelme nem haladja meg a négyszázezer forintot, ráadásul a legkevesebbet keresők fizetése emelkedik a legkisebb mértékben. A valóságtól elrugaszkodó mértékű minimálbér-emelés ugyanakkor hiba lenne. Ami segíthetne, az a tudatos állami jövedelmi politika, például a személyi jövedelmek progresszív adóztatása. 

Lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár az augusztus 13-ai élő műsorunk vendége volt. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 81. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire.

Bod Péter Ákos a hitelezési folyamatokat mutatta be közelebbről.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta, hogy mit gondol a friss bérstatisztikáról.

Bod Péter Ákos azt boncolgatta, miért lett májusban megint magasabb az infláció az egy hónappal korábbinál. 

A minimálbér-emelés belengetése szembemegy a gazdasági realitásokkal.

Bod Péter Ákos szerint a 2025-ös visszaesés nem meglepő, a „150 gyár” program pedig nem oldja meg a gazdaság strukturális gondjait.

Ezt fontosnak tartotta kijelenteni a volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár azon a panelbeszélgetésen, amelyet lapunk annak alkalmából szervezett, hogy idén is átadtuk a hazai alapkezelői szakma legjobb szakembereinek a Privátbankár.hu Klasszis 2025 díjakat. Bokros Lajos a másik két, egyaránt volt jegybankelnök beszélgetőtársával, Bod Péter Ákossal és Simor Andrással a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott vámháború apropóján azt vitatta meg, hogy merre tart a globális gazdaság és a tőkepiacok.

Márciusban nem emelkedett a fogyasztói árak átlaga Magyarországon – közölte a KSH, ami alapján az infláció egy hónapra megállt. A „nulla változás” mögött csökkenő üzemanyagárak és stagnáló élelmiszerárak állnak, miközben több termékcsoport drágult. A hivatalos adatok és a lakossági érzékelés között egyre mélyebb a szakadék. Valóban ennyire megfékezték az árakat? Vagy csak a statisztika lett kedvezőbb? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

Bár gyorsan nőnek a magyar bérek, az infláció és a gazdasági bizonytalanság miatt mérsékelt a reálbővülés.

Bod Péter Ákos szerint ideje szakítani azzal a gazdaságpolitikai gyakorlattal, amely a forint gyengítését versenyképességi eszköznek tekinti. A volt jegybankelnök szerint a térség valutái közül a forint lóg ki leginkább, és a tartós leértékelés csak fokozza az inflációt.

A KSH friss adatai szerint a magyar GDP 2024-ben 0,5-0,6 százalékkal nőtt, ám a gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a két évvel ezelőtti szinttől. Az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, valamint a beruházások jelentős csökkenése továbbra is fékezi a növekedést. A kormány az élénkülést a fogyasztás bővülésétől és a külföldi beruházásoktól várja, de a gazdaság szerkezeti problémái és a külső kockázatok miatt a fellendülés továbbra is bizonytalan. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

A piacok jól fogadták a jegybankelnökváltást, persze ahhoz a dollár gyengülése is kellett, hogy a forint euróval szembeni árfolyama több napon át a 400-as szint alatt maradjon. De mi lesz a jövőben? Képes lesz a tavaly év végén még kormánytag Varga Mihály független maradni, ellenállni például a pénzügyminiszteri teendőket is magához vonó, ám a gazdasági növekedést hajszoló Nagy Márton nyomásának, ha azok veszélyeztetik az MNB inflációs céljait? Eköré fűztük fel a Bod Péter Ákos egyetemi tanárral, közgazdásszal folytatott beszélgetésünket, amely során lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője felidézte, milyen volt, amikor ő került a jegybankelnöki székbe. És persze jutott idő a gazdaságpolitika elemzésére is. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 71. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

A 15 óra 30 perckor kezdődő Klasszis Klub Live-ban. A szokás szerint egyórásra tervezett élő beszélgetést a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán követhet.

A volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász, lapcsoportunk állandó szerzője március 5-én, szerdán 15 óra 30 perckor lesz a Klasszis Média szokás szerint egyórásra tervezett élő adásának vendége. Szokás szerint nemcsak mi, hanem Önök is kérdezhetnek, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetett adás során.

Donald Trump elnökségének első két hete alatt meghozott, sokkoló vámintézkedések nem érhették volna váratlanul a gazdasági elemzőket, mégis komoly meglepetést okoztak. Az elnök „a vámok embereként” kampányolt, de a Mexikót és Kanadát sújtó büntetővámok és a nyílt területszerzési szándék váratlan fordulatként hatottak. Hogyan válhatott mindez valóra, és milyen rövid távú gazdasági következményekkel kell számolni az Egyesült Államok és partnerei számára? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

Bod Péter Ákos elemezte a hazai gazdasági mutatók hátterét.

Több tényező is erre ösztönözte a magyar jegybank vezetőit.

Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár az EU, az USA és Magyarország versenyképességi ambícióit hasonlította össze.

A Klasszis Média állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár ezúttal ahhoz ad fogódzót, hogyan kell értelmezni és értékelni a GDP-adatokat. 

Ettől függetlenül a német kapcsolatrendszert újra lehet gondolni. A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szokásos éves konjunktúra-elemzésének főbb megállapításait ismertette.

Bármelyik nagy makrogazdasági mutatót tekintjük, sok a lefele mutató kockázat. Jövőre sokkal valószínűbb az éves átlagos 7, mint a kormány által előrejelzett 4-5 százalékos fogyasztóiár-index. Ráadásul a magyar kormány által kinyitott külpolitikai frontok nagy száma miatt egyáltalán nem lehet adottnak venni azt, hogy a jelenlegi (így sem csekély) uniós pénzáramot meghaladó összegek jönnek 2024-ben.

A gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda?

Már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el Nagy Márton érvelése. Ám egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 

Október 24-én, kedden ismét Klasszis Klub Live! A téma az uniós források helyzete. Az első panelbeszélgetésben többek között Bod Péter Ákos lesz a vendégünk, míg a másikban Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója és Sinkó Ottó, a Videoton Holding vezérigazgatója.

Október 24-én, kedden ismét Klasszis Klub Live! A téma az uniós források helyzete. Az első panelbeszélgetésben többek között Bod Péter Ákos lesz a vendégünk, míg a másikban Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója és Sinkó Ottó, a Videoton Holding vezérigazgatója.

Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.

Vajon a magyar gazdaságnak, és általában is egy rendszerváltó országnak, hol a helye a világ gazdasági-üzleti térképén? A teljesítményt kikhez, mihez kell mérni? Ezen kérdések megválaszolásához is érdemes figyelemmel kísérni az EBRD elemzéseit: a tágan vett kelet-európai térséget hitelezőként jól ismerik, fizikai jelenlétük miatt a belső viszonyokról is vannak első kézből származó ismereteik, így gazdasági prognózisaik is figyelemre méltók kelet-közép-európai vonatkozásban is.

A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.

A magyar stagfláció bekövetkezte kellemetlen meglepetésként érte azokat, akik nem észlelték a 2022 első felének adatai mögötti különleges mozgatókat. A hitelminősítők idővel reagáltak – de most kivárnak. Az európai gazdasági klíma jobb, mint ahogyan akár csak fél évvel ezelőtt is kinézett, a magyar ütemcsökkenés igen nagy. De nem itt találhatók a nagy bizonytalanságok, hanem a politikai kockázatok terén. Legfőképp: mi lesz az EU-kapcsolatokkal? Most minden elemző vár.

Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.

Saját üzleti kilátásaikat kedvezőtlenebbnek értékelik a vállalatok, mint az elmúlt tíz évben bármikor - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúra-jelentéséből. Ugyanakkor sokan a mostani gazdasági visszaesést átmenetinek tekintik. 

Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a forint jelenlegi „erőssége” döntően azzal függ össze, a pénzügyi szereplők a likvid pénzüket most 18 százalék mellett helyezhetik el a jegybanknál.

A magyar kormány ugye sok mindent ígért az Európai Uniónak, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket az első adandó alkalommal felrúgja, ha éppen úgy tartja kedve. Így pedig nehéz lesz a befagyasztott uniós forrásokhoz valóban hozzáférni. Bod Péter Ákos elemzéséből kiderült, hogy a kieső brüsszeli pénzeket lehet-e pótolni akár a beáramló működőtőkéből, akár a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból.

A magyar kormány immár három egymást követő évben hagyta elszaladni a költségvetési hiányt, ami miatt a nominális adósságállomány látványosan nőtt. A megváltozott inflációs környezetben világszerte jelentősen megugrottak a kamatok, ráadásul a magyar adósság után fizetendő kamatfelár is nőtt. Mindezek következtében a következő időszakban a kormány mozgástere látványosan szűkülni fog Bod Péter Ákos szerint.

A külső körülmények determinálták a magyar gazdaság pályáját, ám közben jelentkeztek a magyar sajátosságok. A növekedési ütem az európai átlagot meghaladta, ám közben a cserearányok erősen romlottak és az egyensúlyi mutatók aggasztó helyzetbe kerültek, így komolyabb kiigazításra volt szükség. A jövő évet stagflációs helyzetből kezdi a magyar gazdaság.