A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.

A magyar stagfláció bekövetkezte kellemetlen meglepetésként érte azokat, akik nem észlelték a 2022 első felének adatai mögötti különleges mozgatókat. A hitelminősítők idővel reagáltak – de most kivárnak. Az európai gazdasági klíma jobb, mint ahogyan akár csak fél évvel ezelőtt is kinézett, a magyar ütemcsökkenés igen nagy. De nem itt találhatók a nagy bizonytalanságok, hanem a politikai kockázatok terén. Legfőképp: mi lesz az EU-kapcsolatokkal? Most minden elemző vár.

Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.

Saját üzleti kilátásaikat kedvezőtlenebbnek értékelik a vállalatok, mint az elmúlt tíz évben bármikor - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúra-jelentéséből. Ugyanakkor sokan a mostani gazdasági visszaesést átmenetinek tekintik. 

Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a forint jelenlegi „erőssége” döntően azzal függ össze, a pénzügyi szereplők a likvid pénzüket most 18 százalék mellett helyezhetik el a jegybanknál.

A magyar kormány ugye sok mindent ígért az Európai Uniónak, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket az első adandó alkalommal felrúgja, ha éppen úgy tartja kedve. Így pedig nehéz lesz a befagyasztott uniós forrásokhoz valóban hozzáférni. Bod Péter Ákos elemzéséből kiderült, hogy a kieső brüsszeli pénzeket lehet-e pótolni akár a beáramló működőtőkéből, akár a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból.

A magyar kormány immár három egymást követő évben hagyta elszaladni a költségvetési hiányt, ami miatt a nominális adósságállomány látványosan nőtt. A megváltozott inflációs környezetben világszerte jelentősen megugrottak a kamatok, ráadásul a magyar adósság után fizetendő kamatfelár is nőtt. Mindezek következtében a következő időszakban a kormány mozgástere látványosan szűkülni fog Bod Péter Ákos szerint.

A külső körülmények determinálták a magyar gazdaság pályáját, ám közben jelentkeztek a magyar sajátosságok. A növekedési ütem az európai átlagot meghaladta, ám közben a cserearányok erősen romlottak és az egyensúlyi mutatók aggasztó helyzetbe kerültek, így komolyabb kiigazításra volt szükség. A jövő évet stagflációs helyzetből kezdi a magyar gazdaság.

Az infláció már most is fájóan magas, ám a forint gyengülése tovább lendíti felfele a mutatót. Egyelőre nem látszik, hogy mitől állna meg a magyar fizetőeszköz értékvesztése, így pedig a külső ár-környezet normalizálódása ellenére is nagy lesz az inflációs nyomás Magyarországon, véli Bod Péter Ákos aktuális írásában.

Amíg ilyen súlyos a korrupció, addig nem jön az uniós pénz. Ez pedig a magyar embereknek okoz végső soron nehézséget. A gond az, hogy a korrupció más módokon is gazdasági problémákat okoz, ennek költségét is a magyar társadalom viseli, áll Bod Péter Ákos aktuális írásában.

Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.

Az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciajelentés gyönyörű számokat tartalmaz. Olyan lendületes növekedési pályát vázol a dokumentum, amelyre nem sok példa akadt a magyar gazdaságtörténetben. Kár, hogy aligha fognak teljesülni, véli Bod Péter Ákos az MNB egykori elnöke.

"Van-e monetáris politikai megoldás az energiaárak (átmeneti) robbanására?" – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos. Ez már csak azért is fontos, mert a jegybankok szerint a megugró infláció első számú okai a felrobbanó energiaárak.

A magyar gazdaság számára óriási kihívás lesz az inflációt rövid időn belül letörni. Hiába bízik ebben a kormány és a jegybank, az inflációs várakozások miatt sem fogunk egy év múlva az MNB által elfogadható inflációs toleranciasávba visszakerülni, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.

Az inflációt nem hiába érezzük magasabbnak a hivatalosnál, az energiaárak befagyasztása és a lakhatási költségek kis súlya is ezt okozza. De ezt az árkülönbséget meg kell fizetni, az elfojtott drágulás felszínre tör majd. A költségvetés hatalmas terheket vett a nyakába, nem lesz könnyű finanszírozni. Megszorításokra és EU-s pénzekre lenne szükség.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb kamatemelése képes lesz megfékezni az inflációt? S milyen mozgástere lesz a gazdasági folyamatok befolyásolására az ellenzéknek, ha nyer az április 3-ai országgyűlési választásokon? Egyebek mellett e kérdések megválaszolására is megkérjük Klasszis Klubunk 15:30 órakor kezdődő adásában a volt jegybankelnököt, egyetemi tanárt, közgazdászt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb kamatemelése képes lesz megfékezni az inflációt? S milyen mozgástere lesz a gazdasági folyamatok befolyásolására az ellenzéknek, ha nyer az április 3-ai országgyűlési választásokon? Egyebek mellett e kérdések megválaszolására is megkérjük Klasszis Klubunk március 23-ai adásában a volt jegybankelnököt, egyetemi tanárt, közgazdászt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke, közgazdász, egyetemi tanár, s cseppet sem utolsósorban lapcsoportunk Benchmark rovatának rendszeres szerzője. Most mégis, mint az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter gazdasági kabinetjének társvezetőjeként kérdezzük a Klasszis Klub következő, március 23-ai adásában, egyebek mellett arról, győzelme esetén szerinte mit kellene tennie az ellenzéknek.

Kutatások bizonyítják, ha egy állam fellép a korrupció ellen, akkor az gazdasági előnyökkel jár. Ebből a szempontból is fájó, hogy Magyarország korábban sem volt a korrupció elleni küzdelem élharcosa, ráadásul tavaly tovább romlott hazánkban a helyzet. Bod Péter Ákos elemzése.

Persze csak játék a szavakkal, bár igaznak igaz, hogy 2022-ben három kettes lesz a naptárban. 2021 pedig páratlan szám; és valóban páratlanként vonult be életünkbe, mint olyan év, amelynek elejétől legvégéig lehetetlen elvonatkoztatni a világjárványtól.

Az MNB már tavaly megindította a hiteloffenzíváját, majd a napokban bejelentették, hogy a Magyar Fejlesztési Bank is kamatmentes konstrukcióval támogatja a vállalkozásokat. A cél egyértelmű, felpörgetni a gazdaságot. A kérdés, hogy ezeknek az eszközöknek milyen kockázatai és mellékhatásai vannak. Aktuális írásában Bod Péter Ákos ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Olyan lejtőn indult el a költségvetési hiány, amelyen nagyon nehéz lesz megállni, állítja Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke. A közgazdász egyetemi tanár szerint a december veszélyes hónap, de most különösen durva volt az év végi pénzszórás, mindezt tetézi, hogy a folyamatok jelenleg nem is átláthatóak.

A bizonytalanságok kora felértékelheti a kockázatok szétterítését, mondja a volt jegybankelnök a Biztosítás és Kockázat folyóirat novemberi számában. Szerinte ebben az új korszakban minden tényezőnek, ami a bizonytalanságot kockázattá transzformálja, a társadalmi hasznossága és súlya nőni fog.

Benchmark. Ezen a néven indult a Privátbankár.hu és az Mfor.hu közös jegyzetsorozata, melynek második, Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt MNB-elnök által jegyzett darabját alább olvashatják. Neves szerzőket kértünk föl arra, hogy oldalainkon közöljenek hiteles, iránymutató, igazodási pontnak, viszonyítási alapnak - azaz benchmarknak - szánt írásokat aktuális közéleti, politikai, gazdasági témákban. Ezek valójában már nem is választhatók szét, hiszen minden, ami politika, az egyben gazdaság és közélet is a XXI. században. Reméljük, olvasóink örömüket lelik a cikkekben, amelyeket vitaindítónak szánunk.

Bod Péter Ákos szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját nem a gazdasági racionalitás, hanem a hatalommegtartás célja vezérli. Az első Orbán-kormány főtanácsadója úgy véli: a 2010 utáni hatalomnak nincs gazdaságfilozófiája, számos intézkedése vagy toposza pedig liberálisnak vagy populista-baloldalinak nevezhető, semmint konzervatívnak.

Jegybanki szakemberek szerint nagyon nehéz kiszámítani, hogy milyen következményeket tartogat a mostani monetáris politika, abban azonban nagyjából mindenki egyetért: nem váltották be a reményeket az intézkedések. A régi szabályok megdőlni látszanak, a tartósan alacsony kamatokra és inflációra is fel kell készülnünk.

A magyar jegybank függetlenedne a Fedtől és az EKB-tól - kérdés, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, vagy csak az elefánttal sétálgató egér érzi úgy, hogy miatta dübörög a föld. Jegybankárok vitáztak arról is, miért nem indul be a hitelezés Magyarországon.

Nyakunkon maradt a hatalmas állam, ami képtelen megváltozni, miközben a gazdaság gyorsan átalakul - Bod Péter Ákos szerint a gazdaság növekedését az segítené, ha az állam nem akarna átvenni olyan funkciókat a magánszférától, amit később nem tud ellátni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját alapvetően dicsérte Surányi György és Bod Péter Ákos egy konferencián, a jegybanki gazdálkodással kapcsolatban azonban kifogásolták, hogy az MNB a magyar GDP csaknem egy százalékának megfelelő összeget költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szüksége.

Kiábrándító a rendszerváltás utáni teljesítményünk, és belénk nevelődött a Kádár-korszak szemlélete. Bod Péter Ákos szerint az állam még mindig túl nagy Magyarországon.

Belpolitikai csatározások miatt nyolc hónapot késett a Bokros-csomag - mondta a húsz évvel ezelőtt ezen a napon kihirdetett kiigazításról Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.

A bankok nem önmaguk ellenségei: hiteleznének, ha lenne mit - nyilatkozta a Népszavának Bod Péter Ákos, aki szerint sem a migráció kérdésében, sem a tőketulajdonosk megkülönböztetésében nincs sok értelme a nemzeti alapon való szembeállításnak.

A Budapest Economic Forum jegybankelnöki panelbeszélgetésén a volt MNB-elnökök, illetve alelnökök alapvetően egyetértettek abban, a válság során kibővül a jegybankok szerepe, és bizonyos reálgazdasági célok is bekerülnek a követendő irányok közé.

A makroszámokat illetően a gazdasági aktivitás nem rossz, a gazdaság 2013-ban nem zsugorodik úgy, mint 2012-ben, de idén sem várható olyan dinamika, amely automatikusan megoldaná a gondokat - mondta a Csongrád Megyei Iparkamara pénteki gazdasági évnyitóján Bod Péter Ákos közgazdász.

A vállalati hitelállomány és a beruházások csökkenését hozza, hogy a magyar gazdaság lefojtott állapotba került az elmúlt években - állítja Bod Péter Ákos.

A Matolcsy-csomagnak köszönhetően a hiánycélt sikerülhet teljesítenie Magyarországnak, de ez csak egy feltétel a négy plusz kettőből, így 6-8 év még biztosan nem lesz euró Magyarországon. És ezután jön az a kérdés, hogy akarunk-e tagállammá válni - mondta Bod Péter Ákos, egykori jegybankelnök.

Improvizációt sejt Bod Péter Ákos, egykori jegybankelnök a Matolcsy-csomagok mögött, aki szerint az IMF-nek van elég ügyfele, nem kell nekik a magyar ügy.

Az állammal szembeni bizalom megrendülése irányíthatja az embereket az öngondoskodás irányába Bod Péter Ákos szerint. Békesi László szerint a gazdaságpolitikánkat fel kell adni. Járai Zsigmond szerint meg kell állapodnunk az EU/IMF párossal.

"Autópálya-építésre, a vasút korszerűsítésére, a színvonalas oktatásra és egészségügyi ellátásra sincs elég pénz, nemhogy bankok, energiacégek visszavásárlására" - mondta Bod Péter Ákos.

Magyarországon 2006 óta lényegében nem nőtt a GDP - mondta Bod Péter Ákos. A Corvinus Egyetem professzora szerint a kormány túl sok konfliktusos ügyet vállalt magára, Vértes András szerint a jogbizonytalanság és a kiszámíthatatlanság a legnagyobb baja a hazai gazdaságban.

Bármi legyen is a kialakuló főáram az unióban, ahhoz Magyarországnak alkalmazkodnia kell – mondta Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a Népszavának. Az egykori jegybankelnök szerint az IMF-fel a mindenképpen szükséges hitelről három nap, de maximum három hét alatt meg lehet állapodni, csak akarni kell.

A kormány által bejelentett adócsomag negatívan hat a gazdasági növekedésre - állították volt pénzügyminiszterek és egyetemi tanárok a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által szervezett 11. pénzügyi csúcstalálkozó kerekasztal-beszélgetésén, csütörtökön Budapesten.

Pályakorrekcióra van szükség ahhoz, hogy a versenyképességi rangsorban Magyarország visszaszerezze a 10 évvel ezelőtti helyét - mondta Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora az egyetemen tartott konferencián. Ugyanitt Bod Péter Ákos és Csillag István is gyors lépéseket sürgetett.

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi válság az európai típusú kapitalizmus válsága, Európát azonban még korai lenne leírni, ha pedig mégis elsüllyedne az sokáig tartana. Hozzátette: még éveknek kell ahhoz eltelni, hogy a tagországok növekedése a válság előtti szintet elérje. A pénzügyi világ szerinte pánikra hajlamos későn reagál, amikor pedig reagál, akkor túlreagál.

Bod Péter Ákos szerint az a tisztességes, ha kimondjuk, hogy nem lesz növekedés - hiába beszél erről mindig a miniszterelnök. A közgazdász szerint gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, aminek személycserékkel lehetne nyomatékot adni. Az unortodoxiáról úgy nyilatkozott, "lehet rá mondani, hogy megbukott".

A bankbetétek körüli pánik irracionális, mert „a betéteket nem fogják befagyasztani” bár az a tény, hogy ezt bizonygatni kell, már mutatja, hogy egyfajta bizalomvesztés alakult ki a kormánnyal szemben, állítja Bod Péter Ákos.

Bod péter Ákos véleménye szerint a magyar gazdaságpolitikában kevés az innovatív és túl sok az avitt megoldás. Véleménye szerint a végtörlesztés kevés nyereséget hozott, azonban kiprovokált egy leminősítést és visszahozta az IMF-et. Vértes András a gazdaság egyik legnagyobb problémájaként a jogbiztonság hiányát jelölte meg.

Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaságpolitikai kormányzás kiszámíthatatlansága okozza a kockázatok jelentős részét, a közgazdász szerint a következő időszakban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter személye és hitelessége is kulcskérdés.