<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az infláció már most is fájóan magas, ám a forint gyengülése tovább lendíti felfele a mutatót. Egyelőre nem látszik, hogy mitől állna meg a magyar fizetőeszköz értékvesztése, így pedig a külső ár-környezet normalizálódása ellenére is nagy lesz az inflációs nyomás Magyarországon, véli Bod Péter Ákos aktuális írásában.

Az nem érhetett senki meglepetésként, hogy a magyar fogyasztói árindex szeptemberben is feljebb ment, legfeljebb csak az volt a kérdéses, hogy a hazai módszertan szerinti inflációs mutató átlépi-e a húszas értéket. Az euróövezetben tíz százalék a fogyasztói árindex átlaga, elég jelentős szórással: az országonkénti adatok nagyban függenek a fogyasztási szerkezettől (más megközelítésben: a gazdasági fejlettségtől) és az állami árpolitikai eszközök alkalmazásától.

A fogyasztási szerkezet azért lényeges, mert a 2021 nyaráról világméretekben kifejlődő áremelkedési hullám két termékcsoportot különösen erősen érintett: az élelmiszerek és legfőképp az energiahordozók árát. Így az a személy, társadalmi csoport, egy egész társadalom, amelynek a fogyasztói kosarában ezek az alapvető termékcsoportok nagy hányadot tesznek ki, rendkívüli áremelkedést szenvednek el. Nem meglepő, hogy az európai uniós tagállamok inflációs listájának az élén az új tagországok állnak, míg mondjuk az átlagos francia vagy svéd fogyasztó jóval mérsékeltebb átlag-árnövekedésnek van kitéve.

Azonban abban is vannak eltérések, hogy az adott országban a drágulás tompítatlanul jelenik-e meg a fogyasztói árakban, mint a balti tagállamokban, ahol ráadásul radikálisan, költségekkel sokat nem törődve válnak le az orosz energiarendszerektől, vagy pedig az állam az adótartalom átmeneti mérséklésével, esetleg bizonyos fogyasztói árak rögzítésével, a termelőknek nyújtott szubvencióval tompítani igyekezik a végfogyasztót érintő áremelkedést.

Ez utóbbi különösen igaz a magyar esetre, mert nálunk idővel egyre több termékre, cikkcsoportra terjesztettek ki hatósági árakat. A legnagyobb tételt a háztartási rezsitarifák teszik ki: a lakossági energiaárak 2013-óta maradtak lényegében változatlanok – egészen most augusztusig. De ezen túl is egyre több cikk került az állami átszabályozás alá. Ahogy 2021 nyarán a hirtelen gazdasági újranyitás miatt, bizonyos kapacitások szűkössége folytán mind érezhetőbb lett a drágulás, valamint az országgyűlési választásokhoz is közeledtünk, a kormány a motorüzemanyagra 2021 novemberében ármaximalizálást vezetett be. Majd már a választási finisben bizonyos élelmiszerekre 2022 januárjába vezetett be ár-limitet – ám a termelők, eladók érdemi állami jövedelemkompenzálása nélkül.

Az okozott gazdasági veszteség megtérítése nélküli ársapkák – az ügy gazdaságetikai vonatkozásain túl – csak átmeneti jellegűek lehetnek. Rövid távon kímélik az állami költségvetést, de sokáig nem tarthatók fent az érintett gazdasági szereplőknek okozott károk miatt.

A sajátos magyar árpolitikai helyzet nagyot változott a rezsiszabályok júliusi felülvizsgálata nyomán. A politikai fordulatnak nagy szerepe lett abban, hogy az szeptemberi fogyasztói árindex a maga 20,1 százalékával egy hónap alatt nagyot ugrott az augusztusi 15,5 százalékhoz és a még korábbi, júniusi 13,7 százalékhoz képest.

Valójában ekkora gyorsulás nem állt be az inflációs alapfolyamatokban, mert a mutatószám szeptemberi nagy emelkedésében az is benne van, hogy valamennyivel kevesebb ár-torzulások maradt hatályban. De azért maradt: az üzemanyagnál, élelmiszereknél, a közüzemi szolgáltatási körben is. Ezek valamikori kivezetése, azaz az ár-liberalizálás feljebb viszi a kimutatott fogyasztói árindexet – és annyival mérsékli az implicit, ki nem mutatott inflációs nyomást.

Ezek a mérési ügyek, és a mögöttük meghúzódó gazdaságpolitikai különbségek nehezítik a nemzetközi összehasonlítást – de azon nem változtatnak, hogy Magyarországon rendkívül nagy az infláció. A legnagyobb mértékben a háztartási energia és a fűtés drágult a  (62 százalékkal) az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a vezetékes gáz ára 12, az áram ára 29, tűzifáé 44 százalékkal nőtt. Amit mindenki érez: az élelmiszerek ára 35 százalékos emelkedése. Roppant figyelemre méltó, hogy a tartós fogyasztási cikkekért is sokkal többet kell adni, noha korábban azok vagy nem drágultak, vagy csak kis mértékben. Ez annak a jele, hogy az áremelkedés messze túlmegy a két nagy tételen – és egyben annak a következménye, hogy a forint nagy értékvesztést szenvedett. A gyengülő forint pedig az importárakat folyamatosan és jelentősen emeli.

Érdemes tisztázni, hogy a 20,1 százalék a szokásos KSH-módszertan szerinti inflációs mérték a tavalyi szeptemberhez mérve; az uniós módszertan szerinti ún. harmonizált index 20,7 százalék. Ugyanannyi éppen a maginfláció mutató, amely a monetáris politikai döntéshozók számára mond különösen sokat. De a politikusoknak bizonyára az is rengeteg mond, de az átlagos nyugdíjas fogyasztói kosarára számolt árindex már 21,9 százalék – ez bizony rengeteg.

A KSH által prezentációs céllal megadott inflációs „pókháló” azt mutatja, hogy a megelőző év azonos hónapjához (baloldalt 2021 augusztusához, jobboldalt 2021 szeptemberéhez) képest miként változott az árszint a főbb termékcsoportokban. A szokásos infláció jellemzője az, hogy az árak minden főcsoportban nőnek, bár a tartós fogyasztási cikkeknél megszokhattuk, hogy az erős nemzetközi verseny és a műszaki fejlődés együttes hatására az ilyen cikkek kevésbé drágulnak. Az augusztusi magyar pókháló azonban nagyon fura alakot öltött, mert az iparcikkek, ruházati termékek, dohányáruk és italok áremelkedése meghaladta az üzemanyagok, háztartási energia drágulását – holott Európa szerte ezek a cikkek drágultak meg leginkább az élelmiszerek kívül.

A szeptemberi adatok még furább pókhálót alkotna; ez nagy vizuális erővel mutatja meg, hogy mennyire kiterjedt volt az árrögzítés, ár-eltérítés 2022 nyarán, hogy azután szeptemberre az elfojtott inflációnak egy nagy része felszínre került. Az addig makacsul rögzített árú lakossági energia-komponens hirtelen 60 százalékkal drágult, olyan nagy mértékben, hogy meg kellett változtatni a havi pókhálóindex skálázását.

És itt lép be a magyar inflációs folyamat sajátossága. Magát az európai ármozgási folyamatokat is övezik bizonytalanságok vannak, hiszen a nemzetközi energiaárszint már megindult mérséklődése (dollárban illetve euróban) folytatódhat, de akár le is állhat. Ahogy az európai gazdaságok többsége mérsékelt recesszióra számít 2023-ban, és a kínai növekedés is igen visszafogott lesz, így a nyersanyagok, energiahordozók világpiaci ára valóban mérséklődő trendet vehet fel. A magyar gazdaság szempontjából azonban az árfolyam a komoly addicionális változó. Ha folytatódik a forintvaluta nemzetközi értékvesztése, akkor a külső ár-környezet normalizálódása ellenére is nagy lesz az inflációs nyomás ezen az ágon is.

Ami a héten történt a forintnak az euróhoz és a dollárhoz (valamint a cseh koronához, svájci frankhoz, lejhez, zlotyhoz) mért árfolyamában, az önmagában is aggasztó, hiszen immár védtelenül maradt a magyar állam azzal, hogy az MNB kamatpolitika eljutott a lehetőségeinek határáig, vagy annak közelébe, miközben nem látszik, hogy a költségvetési politika miben is áll. Hol egészen különös megszorítási döntéseket jelentenek be (ilyen volt júliusban a kata lényegi felszámolása, az állami beruházások sorának leállítása), hol pedig ismételten előjönnek költséges állami kiadási tervek (repülőtér, telefontársaság megvásárlása), hatalmas energetikai bővítési tervek megszellőztetése. Ezt a zavart a jelek szerint aggodalommal figyelik a pénzügyi piac szereplői bel- és külföldön: a forintkurzus rekordméretű gyengülése mögött minden bizonnyal jelentős részt a forint iránti bizalmatlanság húzódik meg.

De van objektív körülmény is: folytatódik a külkereskedelmi mérleg romlása, és az idővel felveti azt a kérdést, hogy milyen forrásokból és mekkora kamat-terhekkel lehet finanszírozni a deficitet. Mindebből sajnos nemigen következhet más, mint a forint tartós gyengélkedése – és infláció nyomás.  

Mindehhez járulhat még hozzá a bérköltségek növekedése.  Ám annak mértéke nagymértékben attól függ, hogy a recesszió-közeli 2022 végi állapotot mi követi 2023 elején. Mély visszaesés, komoly munkanélküliséggel? Ez utóbbit meglehetősen váratlanul hozta szóba hozta Orbán Viktor Németországban politikai kerekasztal mellett – azt követően, hogy üzleti közönség előtt még a magyar stabilitással büszkélkedett. 12 százalékos munkanélküliség ráta? Ez a nagy visszaeséssel járó rendszerváltoztató éveket jellemezte; most nehéz elképzelni ilyen mértékű állásvesztést. Ha azonban ilyen bekövetkezne, akkor nem is stagfláció lépne fel, hanem mély gazdasági és szociális válság.

Ezek az ellentmondásos üzenetek nem tesznek jót ennyire felajzott helyzetben. A kormány gazdasági minisztereinek a megszólalásai sem segítenek: vagy a kincstári optimista üzenteket ismétlik ("nem lesz stagnálás, pláne recesszió"), vagy nem mondanak érdemi mondatokat a jövőbeli gazdaságpolitikáról. Pedig egy teljesen átszámolt, karakterében újraalkotott éves költségvetési terv kellene, hiszen a nyári, korai verzió már teljesen relevanciáját vesztette. Tovább már nem lehet halogatni azt, hogy a kormány előálljon egy koherens gazdasági programmal, mert az improvizáló kiigazítások láthatóan nem lettek elég hatékonyak.

Benchmark Bod Péter Ákos: Magyarország közepes jövedelmű volt – és marad is...
Bod Péter Ákos | 2023. január 20. 05:48
Ki lehet tűzni olyan célokat, hogy Magyarország középhatalommá váljon, de ehhez a gazdaságnak is fejlődnie kellene. Sajnos régiós összevetésben a növekedésre nem lehetünk büszkék, hiszen a volt szocialista országok rangsorában lassan, de folyamatosan hátra csúszunk, hívja fel a figyelmet a szomorú folyamatokra Bod Péter Ákos. A jegybank korábbi elnöke szerint rövidtávon esélye sincs Magyarországnak a kitörésre, mert az ennek kulcsát jelentő oktatás helyzetét úgy tűnik nem képes kezelni a magyar politikai vezetés.
Benchmark Bod Péter Ákos: 2022 az átmenetek éve volt a gazdaságban
Bod Péter Ákos | 2022. december 27. 05:38
A külső körülmények determinálták a magyar gazdaság pályáját, ám közben jelentkeztek a magyar sajátosságok. A növekedési ütem az európai átlagot meghaladta, ám közben a cserearányok erősen romlottak és az egyensúlyi mutatók aggasztó helyzetbe kerültek, így komolyabb kiigazításra volt szükség. A jövő évet stagflációs helyzetből kezdi a magyar gazdaság.
Benchmark Bod Péter Ákos: sérülékeny a magyar gazdaság, de menthetetlen krízisben még nem vagyunk
Bod Péter Ákos | 2022. december 16. 05:42
A közbeszéd is felkapta azt a kijelentést, hogy a magyar az egyik legsérülékenyebb gazdaság a világon. Bod Péter Ákos a politikai és közéleti felhangoktól mentesen szakmai szempontból elemzi, hogy milyen kockázatok láthatók. A jegybank korábbi elnöke írásában azt is feltárja, hogy milyen nehézségekkel nézhet szemben 2023-ban a kormány.
Benchmark Bod Péter Ákos: a magyar bérek alacsonyak és a jövedelmek is, ez a baj
Bod Péter Ákos | 2022. november 7. 05:38
Felhördülést váltott ki a napokban az a kijelentés, hogy a versenyképességünk alapja az olcsó bér, amelyet kiegészíthetünk azzal, hogy a kormány emellett az alacsony adószintet tartja fontosnak. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy ez az állítás megállja a helyét, netán éppen ennek ellenkezője igaz, és az alacsony bérek a leszakadást jelzik.
Benchmark Bod Péter Ákos: Tényleg itt a Nyugat alkonya? A világgazdasági viszonyokat is felrobbantja a háború?
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 16. 05:27
Sokan és sokféleképpen magyarázzák a háború kapcsán történteket, felemlegetve a Nyugat alkonyát és a Kelet előretörését. Kérdés persze, hogy megváltoznak-e a világgazdasági erőviszonyok a háborútól? Bod Péter Ákos szerint nem attól, és csak lassú változások jönnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hamarosan tetőzik az infláció? Máshol talán, nálunk nem
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 1. 05:42
A pénzügyi piacokat megrengette az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének a jegybankárok kansasi szimpóziumán elmondott augusztus 26-i beszéde. Powell világossá tette, hogy a Fed szerint (is) túl magas amerikai infláció ellen további jegybanki lépéseket tesznek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hat százalékos növekedés vagy recesszió? Mi az igazság?
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 19. 05:19
A héten publikált kiugró növekedést jelző GDP adat kapcsán a kommentárok nem a bővülést méltatták, hanem a veszélyeket ecsetelték. Igen valószínű, hogy az év végén, a jövő év elején visszaesés jön. Bod Péter Ákos szerint a nagy kérdés, hogy átmeneti lesz a recesszió, vagy stagflációra készülhetünk.
Benchmark Bod Péter Ákos szerint a magyar modernizációs trendeknél van haladás, de lassú
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 12. 05:41
A hazai gazdaságpolitika az aktuális nehézségekkel van elfoglalva, miközben a hosszútávú fejlődés miatt óriási jelentősége lenne a gazdaság és társadalmi modernizációnak. Bod Péter Ákos, aktuális írásában azt elemzi, hogyan áll Magyarország ezen a téren.
Benchmark Bod Péter Ákos: Együtt élni a korrupcióval? Lehet, de sokba kerül
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 1. 05:42
Amíg ilyen súlyos a korrupció, addig nem jön az uniós pénz. Ez pedig a magyar embereknek okoz végső soron nehézséget. A gond az, hogy a korrupció más módokon is gazdasági problémákat okoz, ennek költségét is a magyar társadalom viseli, áll Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Magyarország még sokáig inflációs pályán halad
Bod Péter Ákos | 2022. július 1. 05:28
Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG