7p

A három nagy nemzetközi hitelminősítő – az EU korábbi erőteljes nyomására – elfogadta, hogy az országok („szuverének”) hitelkockázati besorolását megadott ütemterv szerint vizsgálja felül. Az idei naptár szerint a Standard and Poor's október 10-én, pénteken, a banki órák után teszi közzé a döntését, a Moody's november 28-án, a Fitch pedig – amely legutóbb júniusban nézett rá a magyar ratingre – december 5-én.

Hogy mennyit számít a nemzetközi hitelbesorolás és annak megváltozása, arra nincs egy mondatos válasz, mert a hatás nagyban függ nemzetközi pénzpiaci körülményektől és az adott térségi viszonyaitól.

Kellő pénzbőség idején, alacsony kamatok mellett, amikor a pénztulajdonosok hajlandók kockázatot vállalni, a befektetők kevésbé nézik a jó hozamokat ígérő kibocsátók kockázatosságát. A kockázati éhség azonban változhat. Az is lényeges, hogy milyen hírek jönnek a térségből: az egyik ország pénzügyi gondjának kipattanása a vétlen szomszédot is érintheti.

A magyar jelenlegi besorolás elég törékeny, amint az a táblázatból látható.

A törékenység első ránézésre nem egyértelmű: a Fitchnél a besorolás két fokozattal haladja meg a befektetőknek nem ajánlott („bóvli”) szintet. A júniusi felülvizsgálatnál maradt a stabil minősítés, ami rendszerint arra utal, hogy a közeli időkben nem készülnek a rating megváltoztatására.

Érdemes tudni, hogy a Fitchnél ebbe a kockázati kategóriába rajtunk kívül tartozott még Bulgária, Indonézia, Kazahsztán, Peru, Fülöp-szigetek, Uruguay. Azóta Bulgária, mely úton van a jövő januári euróövezeti belépésre, felkerült a BBB+ kategóriába. Mi maradtunk e fejlődő („emerging”) országok között.

A megerősítő döntés kellemes meglepetést hozott, de a hozzátartozó közlemény nem nyugtathat meg minket. A júniusi indoklás előbb kritikusan említi az idei gyenge (számításuk szerint 0,7 százalékos) növekedést, ami messze elmarad a BBB csoport mediánértékétől (2,8 százalék), a 4,6 százalékos inflációnkat, szemben a 2,9 százalékos csoportmediánnal, és a GDP 72 százalékára rúgó államháztartási hiányunkat, ami több a csoportmediánnál (58 százalék).

Akkor a „stabil helyzet” minősítést mi is indokolja? A szöveg szerint „a magyar gazdaság erős szerkezeti indikátorai, ezek között az egy főre jutó GDP, az autóipari és akkumulátorgyártási kapacitások”. Valójában nem megnyugtató az erősségek között látni azokat szakterületeket, ahol a beöntött rengeteg állami pénzzel megtámogatott cégek jóval az eredeti ütemtervük mögött kullognak, de még erősebb felfutás esetén sem járulnának hozzá a magyar nemzeti jövedelemhez (amely pedig már harmadik éve nem tud érdemben növekedni).

A Moody’s a BBB-nek megfelelő besoroláshoz negatív kilátásokat fűzött, említve benne a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságait („unortodoxia”), a korrupciós kitettséget. A negatív kilátás elég egyértelmű üzenet: a következő döntés akár leminősítés lehet. Ám az még mindig egy fokozattal a bóvli fölött tartana minket.

Először, október 10-én, pénteken a Standard and Poor's mond ítéletet
Először, október 10-én, pénteken a Standard and Poor's mond ítéletet
Fotó: MTI/EPA

De nem ez a helyzet a S&P esetében. A tavaszi leminősítés és a „negatív kilátás” megjegyzés egy kis lépés közelségbe hozta a bóvlit. Azóta csak romlott a helyzet. A minősítő intézmény makro-gazdasági táblázatában még azt állt a tavasszal, hogy idén a magyar gazdaság 1,5 százalékkal fog nőni. Mások is így gondolták, még a trumpi vámkivetés előtt, és reménykedve az EU-kapcsolatok némi normalizálásában. Most már a kincstári optimizmussal teli hivatalok és kormányközeli kutatóhelyek is egy százalék alá teszik az idei várhatót, tekintettel arra, hogy az év első felében egyáltalán nem nőtt a gazdaság, és nem ragyogók az újabb adatok sem. Az S&P áprilisi leminősítő döntésének indoklásában már megjelent a lehetőség, hogy a remélt EU-források nagy részéhez nem fér hozzá Magyarország a 2026-ban esedékes választásokig. Azóta a kormányzati megszólalások még kritikusabban az EU intézményeivel és a tagország nagy többsége által kifejtett stratégiai álláspontokkal szemben. Amint az S&P elemzői anyaga is érinti: valószínűtlen, hogy Magyarország képes lenne az RRF-alapok (ezek az Európai Unió által a Covid következményeinek a kezelésére elkülönített helyreállítási és ellenállóképességi forrásokat tartalmazzák – a szerk.) lehívására azok 2026 végi lejárta előtt, mivel az Orbán-kormány nem fog kompromisszumot kötni, az EU-val a korrupció elleni és egyéb jogállami vitaügyekben.

De nemcsak ebben állunk most rosszabbul a tavaszi viszonyokhoz képest. Akkor még nem indult be a mostani vehemenciával az adósságállományt duzzasztó költségvetési költekezés. Pláne az, ami az adósság fenntarthatóságát mindenek felett tartó kockázatelemzők számára még ijesztőbb: az állami bevételi oldalt tartósan gyengítő szja-mérséklés, igen széles körben, elvileg igen hosszú időre (gyermekes nők esetében végleg).

Nem múltak el a magyar gazdaság növekedési képességét visszafogó külső kockázatok sem, túl az amerikai vámháborús vonatkozáson: az energiafüggés, az akkumulátoriparnak való kitettség, a kínai nexus súlya. Márpedig gazdasági növekedés nélkül a 70 százalék fölötti GDP-arányos adósságráta túl nagynak minősül. Ezt persze magunk is tudjuk. Különösen annak ismeretében, hogy az államadósságunk finanszírozása igen drága, a kamatköltségek komolyan megterhelik a költségvetés kiadási oldalát: a GDP 4 és 5 százaléka közötti teher a legnagyobb Európában.

De vajon a hitelminősítők a várható negatív döntésükkel nem várják-e ki a választásokat?

Amúgy is sokszor vádolják e távoli, valaha nagyhatalmú, de most is fontos nemzetközi intézményeket társadalmi érzéketlenséggel, vagy mások éppenséggel a helyi viszonyokba belenyúlással. Nem hangzik plauzibilisnek, hogy a három nagy intézmény alakítani kívánná a magyar belpolitikát. Nagyobb ügyekben is inkább az adatokat és a szakmai prognózisokat követték. Csak emlékezzünk: a Moody’s nemrég leminősítette az Egyesült Államok országkockázati besorolását, amikor látszott, hogy az államháztartás hiánya kétezer milliárd dollár, a GDP 6 százaléknál is több, az adósságállomány pedig bőven meghaladja az éves GDP száz százalékát. A Moody’s tehát leszállította az USA besorolását az Aaa szintről Aa1-re. Ezzel egyébként társult a Fitch és a Standard&Poor’s mellé, amelyeknél már egy ideje AAA- az amerikai rating. Ha Amerika esetében számítanak az adatok….

Fel kell tehát készülnünk kellemetlen fejleményekre az őszi hitelminősítési menet során. Ami a térséget illeti, az inkább mellettünk szól. Bár a legtöbb országban elég élénk a gazdasági fejlődés, minket feltörekvő piaciként minősítenek, miként az intézményi befektetők is: már nem a visegrádiakkal, hanem a román, a bolgár és a horvát társainkkal együtt kezelnek.

De tényleg sokat számítana egy leminősítés? A rating fontosságát nem kell túlértékelni a kölcsönforráshoz jutás lehetőségeit illetően békés időkben, bár kihat a költségekre. Ám kritikus a BBB-mínusz szint alá kerülés, amely szabályozási következményekkel is jár, a piaci megítélés nyilvánvaló romlásán túl: egy sor intézményi befektetőt a szabályok kitiltanának a spekulatív besorolású papírokkal való üzletelésből.

Különösen rosszul jönne ezekben a hetekben az olyan negatív fejlemények bekövetkezése, mint a főváros esetleges fizetésképtelensége, az energiaellátás kérdésessé válása, belpolitikai zavar, tovább élesedő konfliktus szomszédországgal. De még ilyen különleges események nélkül is sor kerülhet visszaminősítésre, a makrogazdasági tényadatok és a kormányzati kiszámíthatóság immár szokásos gyengeségei alapján.

Romló besorolás mellett a Magyar Nemzeti Bank kénytelen lenne minimum tartósan fenntartani a szigorú kamatpolitikát, miközben már most is rendkívül magas a jegybanki irányadó kamat, ami a forintárfolyam stabilizálásához szükséges. Felgyorsulhat a tőkekiáramlás, ami aztán hirtelen képes a gyenge irányba rántani az árfolyamot.

Árfolyam

Legjobb lenne tehát megmaradni legalább a mostani – elég előnytelen és visegrádi csoporttaghoz méltatlan – kockázati minősítés szintjén. A már meghozott keresletgerjesztő és adóalap-mérséklő kormányzati intézkedések és jóléti ígérgetések sokasága azonban nem sok okot nyújt a hitelminősítőknek a fennálló besorolás megtartásához.

A Benchmark rovat cikkei itt olvashatók el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: lesz beruházás EU-forrásokból?
Bod Péter Ákos | 2025. szeptember 26. 05:44
A magyar beruházási adatok rendkívül rosszul alakulnak, a 2022 nyári szint 70 százalékára esett vissza a volumen. A dinamika megtörésének több oka van, ezek között az egyik nyilvánvalóan az EU-forrásokhoz való hozzájutás megnehezülése, elakadása.
Benchmark Bod Péter Ákos: keresetek, adók – és az IMF tanácsa
Bod Péter Ákos | 2025. szeptember 18. 05:44
A nyolcórás munkaviszonyban foglalkoztatott magyarok felének a kézhez kapott jövedelme nem haladja meg a négyszázezer forintot, ráadásul a legkevesebbet keresők fizetése emelkedik a legkisebb mértékben. A valóságtól elrugaszkodó mértékű minimálbér-emelés ugyanakkor hiba lenne. Ami segíthetne, az a tudatos állami jövedelmi politika, például a személyi jövedelmek progresszív adóztatása. 
Benchmark Bod Péter Ákos: a rendszerváltozás óta talán sosem volt ilyen mély és tartós a visszaesés
Bod Péter Ákos | 2025. szeptember 5. 05:44
Ahhoz képest, hogy a kormányzat a „jó hírek” kampánya keretében 2025-öt (is) a lendületes növekedés éveként emlegette, a miniszterelnök pedig egyenesen repülőrajtot ígért tavaly év végén, és azt is mondta, hogy „nagyot nézünk majd az első negyedéves adatok láttán”, a valóság igencsak másként alakul. Ez már az év elején kiderült.
Benchmark Bod Péter Ákos: Bulgária az euróövezetben – természetesen
Bod Péter Ákos | 2025. augusztus 29. 05:44
A közgazdasági-pénzügyi logika és az uniós szabályrendszer értelmében magától értetődik, hogy Bulgária belép az euróövezetbe, 2026-tól felváltja a levát a közös európai fizetőeszköz. Ahhoz képest azonban, hogy az euróátvétel folyamata milyen régen megkezdődött Bulgáriában, elég késői az esemény, amely az EU-tagság 19. évében következik be. Hozzánk képest persze korán.  
Benchmark Tanulságos eset: mi történt Romániával, a bezzegországgal?
Bod Péter Ákos | 2025. augusztus 22. 05:49
Felzárkózási bajnokból váratlanul az EU egyik fekete báránya? Nem egészen ez a történet. A román gazdasági dinamika tény, de az is tudható, hogy a gyors fogyasztásnövekedéshez évekig ikerdeficit társult, az pedig tartósan nem folytatható kombináció. Választási évben viszont nem megy a stabilizálás, utána azonban nem kerülhető el a megszorító jellegű gazdaságpolitikai fordulat. Tanulságos eset mások számára is. Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök cikke.
Benchmark Bod Péter Ákos: Kárfelmérés és kárbecslés Trump vámemeléseinek három hónapja után
Bod Péter Ákos | 2025. július 18. 05:44
Az amerikai elnök januári beiktatása után eltelt időben nem lett Ukrajnában béke, a palesztin ügy sem oldódott meg – de ezen nem csodálkozhatunk. Ám a nagy amerikai vámemelés sem a megígért módon zajlott le. Legfeljebb az első felvonást láttuk, és nem tudni, műsor-e a műsor. Kétrészes kamaradarab vagy öt felvonásos királydráma? Mintha még nem lenne megírva a szövegkönyv. Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár írása.
Benchmark Bod Péter Ákos: A csodás újraindulás még arrébb van
Bod Péter Ákos | 2025. július 10. 05:44
A friss makrogazdasági adatok után sem sokat változott az összkép: beragadt az infláció, és beragadt a gazdasági teljesítmény – írja legfrissebb elemzésében lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Nem kell hivatalos pénz, ha van piaci kölcsön (drágán)
Bod Péter Ákos | 2025. június 25. 05:42
A magyar államháztartás évtizedek óta mindig deficites, 2020 után azonban különösen nagy az éves hiány. Mindez pedig felveti a finanszírozhatóság kérdését, különösen úgy, hogy a magyar állam kockázati megítélése egy vagy maximum kettő lépcsővel van csak feljebb a bóvli-kategóriánál.
Benchmark Bod Péter Ákos: Trump kupeckedési eljárásában egyre láthatóbb a minta
Bod Péter Ákos | 2025. május 30. 05:44
Lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök legújabb cikkében arra keresi a választ, hogy miként reagálhat a világban zajló változásokra Európa. Bod Péter Ákos szerint Európa jól teszi, ha lehetőleg mérsékli kitettségét Amerikával szemben, de a Kínával való kapcsolatokban is javasolt a nagyfokú óvatosság, kockázatmérséklés.
Benchmark Bod Péter Ákos: Trump feszíti a húrt, ha elpattan, drága lesz
Bod Péter Ákos | 2025. május 16. 05:44
A legfrissebb amerikai inflációs adatok és a kínai vámtételek csökkentéséről szóló hírek átmeneti megnyugvást hoztak a pénzpiacokon, fellendítve a tőzsdei árfolyamokat is. A Fed azonban továbbra is kivár, miközben nő a politikai nyomás. Vajon meddig tartható ez az egyensúly? – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, a Klasszis Média állandó szerzője.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG