<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Bod Péter Ákos szerint túl kevés intézkedésként az élelmiszerárstop, azt azonban végképp nem javasolná a kormánynak, hogy nekiálljanak kiépíteni egy új árhatóságot.

Lehetne tréfálkozni azon, hogy Magyarország nemcsak előre, hanem időnként vissza is lép. Alapvető élelmiszerek hatósági árasítása csak az újszülöttnek új. 1990-ig a Guszev utcában működött az Országos Anyag- és Árhivatal, amelynek az volt a legfőbb rendeltetése, hogy a különféle gazdasági, szociális és politikai szempontok alapján központi hatóságként megszabja a nem szabadáras termékek hivatalos árát vagy ár-maximumát. Ebben a formájában 1957-től hozták létre az árhatóságot, és nem kisebb személyiség, mint Csikós-Nagy Béla állt az hivatal élén. Ő már a második világháború előtt is szaktekintély volt az irányított gazdaság ár-ügyeiben. Amint mindinkább hadigazdaság-jelleget öltött az akkori Magyarország, és kezdtek anyaghiányok, ellátási gondok, nagy árdrágulások fellépni, szükségesnek ítélték a közvetlen állami szabályozást, amire 1942 létrehozták a Magyar Királyi Ipari Anyaghivatalt. A háború után, a tervgazdaságra való áttéréssel pedig kiterjedt rendszerré vált az árszabályozás.

No de ezzel túlságosan visszaszaladtunk a történelmi időben. Amiről már személyes élményeim vannak: az Új Gazdasági Mechanizmus bevezetése 1968-ban. Annak nyomán több áru jelent meg a piacon, bár némileg drágábban. A nagy izgalommal várt reform részeként a lakossági termékek és szolgáltatások jelentős körében megszűnt a hatósági ár, viszont láthatóbb lett az infláció. Ám jó okkal szabadították fel a fogyasztási cikkek zömét a közvetlen állami ármegállapítás alól. Mert lehet hatósági árat kijelölni és hosszabb ideig fixen tartani, de az árszabályozást nem nagyon lehet jól csinálni. Annak nyilván nincs értelme, hogy a hatósági ár magasabb legyen, mint ami lenne egyébként is a piacon, sőt a politika az árak letörését, visszaszorítását várja el a szakapparátustól. Ha viszont alacsony az állami ár, az értékesítés nem rentábilis az adott gazdasági ágban tevékenykedő cégeknek, és azok nem igyekeznek ilyen cikket termelni és forgalmazni.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Születésnapi köszöntő az euróról
Bod Péter Ákos | 2022. január 7. 05:36
Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke, az euró 20 éves indulásának apropóján osztja meg gondolatait a közös valutáról. Melyet több régiós ország is bevezetett vagy határozott lépéseket tett ebbe az irányba, miközben Magyarországon továbbra sincs erre céldátum.
Benchmark Bod Péter Ákos: 2022 - Háromszorosan is kétséges év jön
Bod Péter Ákos | 2022. január 3. 05:37
Persze csak játék a szavakkal, bár igaznak igaz, hogy 2022-ben három kettes lesz a naptárban. 2021 pedig páratlan szám; és valóban páratlanként vonult be életünkbe, mint olyan év, amelynek elejétől legvégéig lehetetlen elvonatkoztatni a világjárványtól.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hogyan mondjuk el, ha baj van?
Bod Péter Ákos | 2021. december 17. 05:34
Országonként eltérő, hogy miként kommunikálnak az orvosok a betegekkel, ahogy az sem egységes, milyen módon tudatják az állampolgárokkal a gazdasági problémákat, állítja Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Számunkra utóbbi azért aktuális, mert a GDP ugyan dinamikusan nő, de a háttérben gyűlnek a viharfelhők.
Benchmark Negyedik járványhullám: feltett kézzel és felkészülten is várhatjuk
Bod Péter Ákos | 2021. december 10. 05:10
Bod Péter Ákos aktuális elemzésében a negyedik járványhullám kritikus egészségügyi és gazdasági vonatkozásai tekinti át. Szerinte gazdasági és társadalmi szempontból sem mindegy, hogy a negyedik hullámra hogyan reagál az ország vezetése.
Benchmark Ha szemtől szembe látszik az infláció, akkor már elkésett a jegybank
Bod Péter Ákos | 2021. december 3. 05:13
Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke friss írásában úgy véli, a jegybanki hitelességet is teszteli most az infláció meglódulása. Nincsenek ugyanakkor könnyű helyzetben a központi bankok, amelyek szívük szerint kivárásra játszanának, ám ezt sok helyen nem tudják megtenni.
Benchmark Infláció, kamatlábak: megismételjük a hetvenes éveket?
Pogátsa Zoltán | 2021. november 25. 05:31
"Akik nem ismerik a történelmet, kénytelenek lesznek megismételni azt" – tudjuk George Santayana filozófustól.
Benchmark Bod Péter Ákos: az üzemanyag politikai termékké vált
Bod Péter Ákos | 2021. november 18. 05:10
Az üzemanyagok az államok, így a magyar számára is vaskos adóbevételeket hoznak, amit a világért el nem engednének. Ugyanakkor, ha nagyon magasra ugrik az ára, akkor a politikusok feje is fájhat miatta. Így volt ez 1990-ben a taxis blokád idején, és így volt most is, amikor a kormány a járványra hivatkozva szabályozta az árakat. A különbségek és párhuzamok, illetve a benzin sajátos szerepét tárja fel Bod Péter Ákos, aki a rendszerváltás után ipari és kereskedelmi miniszterként részese volt az emlékezetes eseményeknek.
Benchmark Munkaerőmozgás: innen nyugatra, pótlás keletről?
Bod Péter Ákos | 2021. november 4. 05:22
A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.
Benchmark Helyreállítás akadályokkal: ahogy az IMF a magyar és az európai gazdaságot látja
Bod Péter Ákos | 2021. október 28. 05:37
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világbankkal közösen tartandó együttes közgyűlése előtt közzétette legújabb globális gazdasági előrejelzését, amiben az idén tavaszi, áprilisi adataihoz képest elég jelentős változások találhatók: számos jelzőszám a korábbinál jobb, dinamikusabb pályát vetít előre.
Benchmark Sikerült megvédeni a magyar érdekeket, amelyek nem forogtak veszélyben
Bod Péter Ákos | 2021. október 14. 05:38
Örömteli hír, hogy némi makacskodás után a magyar kormány belátta, hogy összességében jól jár, így elfogadta a multik minimumadóját. Ennek köszönhetően sikerült elválnunk Nigériától és Pakisztántól. Bod Péter Ákos elemzése.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló