<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.

Amikor újabb szankciós csomagokat állít össze a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjét alkotó EU, a korábban kiszervezett gyártási tevékenységek hazatelepítéséről olvasni, ha olyan rég elfelejtett diszkriminációs eljárásokba ütközünk, mint amilyen a magyar benzinkutaknál a hazai és a külföldi rendszám szerinti különbségtétel, akkor hirtelen gyakorlati jelentőségre tesz szert egy addig eléggé teoretikus disputa. A vita jó ideje folyik a kereskedelmi és pénzügyi globalizáció kilátásairól: túljutott-e a csúcsán a globalizáció? Visszatér a nemzetállamok által ellenőrzött gazdaságok világa? Vagy egymással versengő kereskedelmi blokkokra bomlik a globális gazdaság?

Erős ideologikus töltete van a vitának. A globalizációnak már eddig is sok ellenzője, kritikusa, sőt ellensége volt jobb- és baloldalon egyaránt. Ki a hagyományos közösségek meggyengítését, a nemzeti keretek lerontását róják fel a globalizációnak, más pedig a vámhatárok, a pénzügyi védővonalak lebontása mögött a multinacionális tőke törekvéseinek érvényesítését látja. Vannak, akik az amerikai érdekek terjedésével azonosítják a globalizáció fogalmát. Ugyanakkor mások éppen a kereskedelmi gátak leomlásából vezetik azt, hogy a fejlődő világ számos kis és nagy országa elindult a gazdasági felemelkedés útján, egy sor ország sikeresen modernizálódott. Nem nehéz belátni, hogy amikor újabb térségek, mint a kommunista Kína, Vietnám, majd a Szovjetuniós szétesésével újabb államalakulatok hagytak fel a protekcionista, zárt gazdasági renddel, hirtelen olcsó és versenyképes áruk tömege jelent meg a világpiacon. Egyfelől az említett ázsiai gazdaságok megindultak a gazdasági felemelkedés útján (a volt szovjet térség ügye sok vonatkozásban másként alakult), másfelől pedig a „feltörekvő” (emerging) országokból származó kínálat lenyomta, féken tartotta a piaci árakat.

Ki a globalizáció igazi nyertese? Fotó: PixabayKi a globalizáció igazi nyertese? Fotó: Pixabay

Most, amikor a világ nagy azonnali gondjai között ismét élre került az infláció, érdemes emlékeztetni a fenti összefüggésre: az olcsó kínai gyerekjáték, textiláru, majd elektronikai kütyű, és mind több bonyolult ipari termék tette lehetővé a fejlett világban a késztermékek olcsóságát, és közvetve a sok éves árstabilitást. A világkereskedelem ugyan eddig sem felelt meg teljesen a szabadkereskedelem tankönyvi leírásának, mégis elmondható, hogy a nemzetközi méretekben folyó árucsere hatalmas emberi, üzleti energiákat szabadított fel, és lehetővé tette a fejlett világban az elért életszínvonal megtartását, a sikeresen bekapcsolódó peremvidéki országokban pedig a jövedelem-emelkedést. A gazdasági nyitottság támogatói számára az, ha az áruk, tőkék és emberek viszonylag szabad áramlása megszakad, az elmaradottságból való gyors kiemelkedés esélyeinek elvesztését jelenti.  

De vannak ennél gyakorlatiasabb és friss vonatkozásai is a világkereskedelmi szabadság ügyének. A Biden-kormányzat jelenleg azon gondolkodik, hogy felfüggeszti vagy eltörli a kínai termékekre korábban kivetett többlet-vámokat, pontosan azért, mert aggasztja a rekordokat döngető amerikai infláció.

Az előzmények között elég felidézni, hogy az Egyesült Államok – a szabadkereskedelem egykori bajnoka, a II. világháború utáni nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi rend (GATT, WTO, IMF, Világbank, OECD) megalkotója – látványosan fordult el Trump elnöksége alatt a vámok és kereskedelmi korlátozások nélküli világ koncepciójától. Amerika Trump bukása után sem tért vissza a gazdasági kötöttségek nélküli világ ideáljához; Biden elnök szavazói között is sokan vannak, akik a kínai kereskedelmi lendületben fenyegetést látnak, és bár fogyasztóként nyernek az olcsó keleti import beáramlásán, több iparágban hazai cégek maradtak alul a költségek versenyében. Csakhogy a kivetett vám nemcsak a kínai exportőr számára jelent többlet terhet, hanem az amerikai vevőknek is. Ráadásul most a kínai gazdaság motorja is köhög, a szállítási láncolatok elakadásai drágítják az áruk célba érését, és a februári orosz invázió óta még nagyobb lendületet vett egy sor nyersanyag, iparcikk és élelmiszer áremelkedése a világpiacon.

Nem egyértelmű, hogy az amerikai kormányzat a nyomós gazdasági érdekek hatására visszavesz-e a Kínával szembeni piacvédelmi intézkedésekből, de már maga az ügy felmerülése ad bizonyos választ a nagy elméleti és ideológiai kérdésre. Arra ugyanis, hogy visszatér-e a világ a globalizáció előtti szakaszba.

Aligha. Az önkéntes kereskedelem – Adam Smith munkássága, az 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagsága című munkája óta jól tudhatóan – mindkét fél számára kedvező: az is nyer, aki elad, és annak is megéri, aki megveszi a terméket. Amint itt már tárgyaltuk: a gazdasági szankciókat alkalmazó fél önként vállal gazdasági veszteséget a kereskedelemtől való visszalépésével, hogy ne kelljen direkt katonai eszközöket alkalmazni megelőzésre, büntetésre, elrettentésre (2022. március 3. Bod Péter Ákos - Gazdasági szankciók: mi célból, hogyan, meddig?). Kevésbé drámai kereskedelemzavaró intézkedések (vámok, nemzeti szabványok, a hazai valuta árfolyamának manipulálásai) mindennapos gyakorlatnak számítanak. Mindezt tudva mégis biztosak lehetünk abban, hogy újra és újra utat törnek maguknak a nemzetközi csere által lehetővé tett előnyök.

A globalizáció nem új és átmeneti jelenség, hanem hullámzó, pulzáló folyamatot. A megelőző fél évszázadban azt láttuk, hogy a világkereskedelem bővülési üteme rendszeresen meghaladta a világgazdaságot alkotó országok bruttó hazai termékének a növekedési ütemét. Ennek megfelelően növekedett a nemzetközi áruforgalomnak a világ országai nemzeti összetermékéhez mért aránya.

A termékexport aránya a világ GDP-jéhez mérve (%)A termékexport aránya a világ GDP-jéhez mérve (%)

A külkereskedelmi szektor aránynövekedése leállni látszik a 2000-es évek elejétől, de ebből nem kellene túlzott következtetéseket levonni. Az áruexport (merchandize trade) mellett egyre lendületesebb az adatsorban nem szereplő nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem. A külkereskedelem intenzitása így is kétszerese a világban az 1960-1970-es évek átlagának. A közeljövő kilátásaira sok tényező vet árnyékot, de például az OECD tavaszi kitekintése a háborús és szankciós viszonyok ellenére sem számol a világkereskedelem növekedésének leállásával.

A nemzetközi kereskedelmi folyamatok valóban visszaesést mutattak 2020-ban, ami viszont legfőképpen a világméretű járványnak tudható be, még ha a nemzetközi kereskedelmi viszonyokban is fennmaradtak, sőt sokasodtak a feszültségek. Ugyanakkor a 2021-es tíz százalékos volumennövekedés mutatja, hogy amint a járványügyi korlátoktól való szabadulás megengedte, a globális kereskedelemben hatalmas visszapattanás következett be.

Éppen ez a gyors, a korábbi évek átlagának háromszorosára rúgó volumennövekedés a legfőbb oka a termékek és szolgáltatások megdrágulásának, a világinfláció újbóli megjelenésének. Az pedig, valamint kisebb arányban az orosz-ukrán háború, fékezően hat a nemzetközi kereskedelem volumennövekedésére, ám az OECD kalkulációja szerint az így is meghaladja a korábbi átlagot. Sőt a sok vonatkozásnak nehéznek ígérkező 2023-as évre is 3,9 százalékos volumen-bővülést vetítenek elő. A nemzetközi szervezet elemzése tehát számol a fékező, zavaró tényezőkkel, de az OECD szerint nem várható a világkereskedelmi folyamatok visszafordulása.

Ez természetesen a globális képre igaz, és összesített, átlagolt adatokról van szó. Az orosz gazdaság gyors kényszerű leválása a korábbi külkereskedelmi és pénzügyi kapcsolatrendszertől egyike a de-globalizációs tényezőknek. Ám ne vezessen félre senki Oroszország gazdasági fontossága: outputban vagy külkereskedelmi jelentőségben meg sem közelíti az Európai Unió, Kína, az Egyesült Államok nagyságrendjét. Bizonyos ágazatokban (főleg az energiahordozók, egyes nyersanyagok terén) az orosz politikai döntések komoly zavart kelthetnek a közvetlenül érintett gazdaságok életben, és az orosz agresszióra adott szankciós válaszok is kihatnak az európai térség gazdasági viszonyaira, de a mértékek roppant aránytalanok Oroszország kárára. A nemzetközi munkamegosztásból való tartós kiszorulása, ami most már szinte biztosra vehető, a háború kimenetelétől csaknem függetlenül az orosz gazdaság további tartós térvesztését, világgazdasági súlyának csökkenését okozza.

A globális cserefolyamatok azonban nem állnak le, viszont területi és szektorális arányváltozások mennek végbe. A termelési láncból kieső gazdasági szereplők helyett újakat keresnek és találnak; az átmeneti időben ugyan megnőhetnek a költségek, de éppen az árnövekedés gyorsítja fel az új kombinációk keresésének folyamatát. A globalizációs folyamatot kár temetni, változó formákban és módosuló politikai keretek között halad tovább.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Bod Péter Ákos: a magyar bérek alacsonyak és a jövedelmek is, ez a baj
Bod Péter Ákos | 2022. november 7. 05:38
Felhördülést váltott ki a napokban az a kijelentés, hogy a versenyképességünk alapja az olcsó bér, amelyet kiegészíthetünk azzal, hogy a kormány emellett az alacsony adószintet tartja fontosnak. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy ez az állítás megállja a helyét, netán éppen ennek ellenkezője igaz, és az alacsony bérek a leszakadást jelzik.
Benchmark Stagfláció magyar módra - így látja Bod Péter Ákos a kialakult helyzetet
Bod Péter Ákos | 2022. október 14. 05:42
Az infláció már most is fájóan magas, ám a forint gyengülése tovább lendíti felfele a mutatót. Egyelőre nem látszik, hogy mitől állna meg a magyar fizetőeszköz értékvesztése, így pedig a külső ár-környezet normalizálódása ellenére is nagy lesz az inflációs nyomás Magyarországon, véli Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Tényleg itt a Nyugat alkonya? A világgazdasági viszonyokat is felrobbantja a háború?
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 16. 05:27
Sokan és sokféleképpen magyarázzák a háború kapcsán történteket, felemlegetve a Nyugat alkonyát és a Kelet előretörését. Kérdés persze, hogy megváltoznak-e a világgazdasági erőviszonyok a háborútól? Bod Péter Ákos szerint nem attól, és csak lassú változások jönnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hamarosan tetőzik az infláció? Máshol talán, nálunk nem
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 1. 05:42
A pénzügyi piacokat megrengette az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének a jegybankárok kansasi szimpóziumán elmondott augusztus 26-i beszéde. Powell világossá tette, hogy a Fed szerint (is) túl magas amerikai infláció ellen további jegybanki lépéseket tesznek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hat százalékos növekedés vagy recesszió? Mi az igazság?
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 19. 05:19
A héten publikált kiugró növekedést jelző GDP adat kapcsán a kommentárok nem a bővülést méltatták, hanem a veszélyeket ecsetelték. Igen valószínű, hogy az év végén, a jövő év elején visszaesés jön. Bod Péter Ákos szerint a nagy kérdés, hogy átmeneti lesz a recesszió, vagy stagflációra készülhetünk.
Benchmark Bod Péter Ákos szerint a magyar modernizációs trendeknél van haladás, de lassú
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 12. 05:41
A hazai gazdaságpolitika az aktuális nehézségekkel van elfoglalva, miközben a hosszútávú fejlődés miatt óriási jelentősége lenne a gazdaság és társadalmi modernizációnak. Bod Péter Ákos, aktuális írásában azt elemzi, hogyan áll Magyarország ezen a téren.
Benchmark Bod Péter Ákos: Együtt élni a korrupcióval? Lehet, de sokba kerül
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 1. 05:42
Amíg ilyen súlyos a korrupció, addig nem jön az uniós pénz. Ez pedig a magyar embereknek okoz végső soron nehézséget. A gond az, hogy a korrupció más módokon is gazdasági problémákat okoz, ennek költségét is a magyar társadalom viseli, áll Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Magyarország még sokáig inflációs pályán halad
Bod Péter Ákos | 2022. július 1. 05:28
Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.
Benchmark Esnek a részvények és a kötvények: az ingatlanpiacért is eljönnek az eladók?
Nagy Bertalan | 2022. május 18. 05:43
Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.
Benchmark Mi történik a pénz- és tőkepiacokon?
Gyurcsik Attila | 2022. május 16. 05:52
A 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát.  A nagy kérdés, hogy hogyan tovább.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG