8p

Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.

Amikor újabb szankciós csomagokat állít össze a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjét alkotó EU, a korábban kiszervezett gyártási tevékenységek hazatelepítéséről olvasni, ha olyan rég elfelejtett diszkriminációs eljárásokba ütközünk, mint amilyen a magyar benzinkutaknál a hazai és a külföldi rendszám szerinti különbségtétel, akkor hirtelen gyakorlati jelentőségre tesz szert egy addig eléggé teoretikus disputa. A vita jó ideje folyik a kereskedelmi és pénzügyi globalizáció kilátásairól: túljutott-e a csúcsán a globalizáció? Visszatér a nemzetállamok által ellenőrzött gazdaságok világa? Vagy egymással versengő kereskedelmi blokkokra bomlik a globális gazdaság?

Erős ideologikus töltete van a vitának. A globalizációnak már eddig is sok ellenzője, kritikusa, sőt ellensége volt jobb- és baloldalon egyaránt. Ki a hagyományos közösségek meggyengítését, a nemzeti keretek lerontását róják fel a globalizációnak, más pedig a vámhatárok, a pénzügyi védővonalak lebontása mögött a multinacionális tőke törekvéseinek érvényesítését látja. Vannak, akik az amerikai érdekek terjedésével azonosítják a globalizáció fogalmát. Ugyanakkor mások éppen a kereskedelmi gátak leomlásából vezetik azt, hogy a fejlődő világ számos kis és nagy országa elindult a gazdasági felemelkedés útján, egy sor ország sikeresen modernizálódott. Nem nehéz belátni, hogy amikor újabb térségek, mint a kommunista Kína, Vietnám, majd a Szovjetuniós szétesésével újabb államalakulatok hagytak fel a protekcionista, zárt gazdasági renddel, hirtelen olcsó és versenyképes áruk tömege jelent meg a világpiacon. Egyfelől az említett ázsiai gazdaságok megindultak a gazdasági felemelkedés útján (a volt szovjet térség ügye sok vonatkozásban másként alakult), másfelől pedig a „feltörekvő” (emerging) országokból származó kínálat lenyomta, féken tartotta a piaci árakat.

Ki a globalizáció igazi nyertese? Fotó: Pixabay
Ki a globalizáció igazi nyertese? Fotó: Pixabay

Most, amikor a világ nagy azonnali gondjai között ismét élre került az infláció, érdemes emlékeztetni a fenti összefüggésre: az olcsó kínai gyerekjáték, textiláru, majd elektronikai kütyű, és mind több bonyolult ipari termék tette lehetővé a fejlett világban a késztermékek olcsóságát, és közvetve a sok éves árstabilitást. A világkereskedelem ugyan eddig sem felelt meg teljesen a szabadkereskedelem tankönyvi leírásának, mégis elmondható, hogy a nemzetközi méretekben folyó árucsere hatalmas emberi, üzleti energiákat szabadított fel, és lehetővé tette a fejlett világban az elért életszínvonal megtartását, a sikeresen bekapcsolódó peremvidéki országokban pedig a jövedelem-emelkedést. A gazdasági nyitottság támogatói számára az, ha az áruk, tőkék és emberek viszonylag szabad áramlása megszakad, az elmaradottságból való gyors kiemelkedés esélyeinek elvesztését jelenti.  

De vannak ennél gyakorlatiasabb és friss vonatkozásai is a világkereskedelmi szabadság ügyének. A Biden-kormányzat jelenleg azon gondolkodik, hogy felfüggeszti vagy eltörli a kínai termékekre korábban kivetett többlet-vámokat, pontosan azért, mert aggasztja a rekordokat döngető amerikai infláció.

Az előzmények között elég felidézni, hogy az Egyesült Államok – a szabadkereskedelem egykori bajnoka, a II. világháború utáni nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi rend (GATT, WTO, IMF, Világbank, OECD) megalkotója – látványosan fordult el Trump elnöksége alatt a vámok és kereskedelmi korlátozások nélküli világ koncepciójától. Amerika Trump bukása után sem tért vissza a gazdasági kötöttségek nélküli világ ideáljához; Biden elnök szavazói között is sokan vannak, akik a kínai kereskedelmi lendületben fenyegetést látnak, és bár fogyasztóként nyernek az olcsó keleti import beáramlásán, több iparágban hazai cégek maradtak alul a költségek versenyében. Csakhogy a kivetett vám nemcsak a kínai exportőr számára jelent többlet terhet, hanem az amerikai vevőknek is. Ráadásul most a kínai gazdaság motorja is köhög, a szállítási láncolatok elakadásai drágítják az áruk célba érését, és a februári orosz invázió óta még nagyobb lendületet vett egy sor nyersanyag, iparcikk és élelmiszer áremelkedése a világpiacon.

Nem egyértelmű, hogy az amerikai kormányzat a nyomós gazdasági érdekek hatására visszavesz-e a Kínával szembeni piacvédelmi intézkedésekből, de már maga az ügy felmerülése ad bizonyos választ a nagy elméleti és ideológiai kérdésre. Arra ugyanis, hogy visszatér-e a világ a globalizáció előtti szakaszba.

Aligha. Az önkéntes kereskedelem – Adam Smith munkássága, az 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagsága című munkája óta jól tudhatóan – mindkét fél számára kedvező: az is nyer, aki elad, és annak is megéri, aki megveszi a terméket. Amint itt már tárgyaltuk: a gazdasági szankciókat alkalmazó fél önként vállal gazdasági veszteséget a kereskedelemtől való visszalépésével, hogy ne kelljen direkt katonai eszközöket alkalmazni megelőzésre, büntetésre, elrettentésre (2022. március 3. Bod Péter Ákos - Gazdasági szankciók: mi célból, hogyan, meddig?). Kevésbé drámai kereskedelemzavaró intézkedések (vámok, nemzeti szabványok, a hazai valuta árfolyamának manipulálásai) mindennapos gyakorlatnak számítanak. Mindezt tudva mégis biztosak lehetünk abban, hogy újra és újra utat törnek maguknak a nemzetközi csere által lehetővé tett előnyök.

A globalizáció nem új és átmeneti jelenség, hanem hullámzó, pulzáló folyamatot. A megelőző fél évszázadban azt láttuk, hogy a világkereskedelem bővülési üteme rendszeresen meghaladta a világgazdaságot alkotó országok bruttó hazai termékének a növekedési ütemét. Ennek megfelelően növekedett a nemzetközi áruforgalomnak a világ országai nemzeti összetermékéhez mért aránya.

A termékexport aránya a világ GDP-jéhez mérve (%)
A termékexport aránya a világ GDP-jéhez mérve (%)

A külkereskedelmi szektor aránynövekedése leállni látszik a 2000-es évek elejétől, de ebből nem kellene túlzott következtetéseket levonni. Az áruexport (merchandize trade) mellett egyre lendületesebb az adatsorban nem szereplő nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem. A külkereskedelem intenzitása így is kétszerese a világban az 1960-1970-es évek átlagának. A közeljövő kilátásaira sok tényező vet árnyékot, de például az OECD tavaszi kitekintése a háborús és szankciós viszonyok ellenére sem számol a világkereskedelem növekedésének leállásával.

A nemzetközi kereskedelmi folyamatok valóban visszaesést mutattak 2020-ban, ami viszont legfőképpen a világméretű járványnak tudható be, még ha a nemzetközi kereskedelmi viszonyokban is fennmaradtak, sőt sokasodtak a feszültségek. Ugyanakkor a 2021-es tíz százalékos volumennövekedés mutatja, hogy amint a járványügyi korlátoktól való szabadulás megengedte, a globális kereskedelemben hatalmas visszapattanás következett be.

Éppen ez a gyors, a korábbi évek átlagának háromszorosára rúgó volumennövekedés a legfőbb oka a termékek és szolgáltatások megdrágulásának, a világinfláció újbóli megjelenésének. Az pedig, valamint kisebb arányban az orosz-ukrán háború, fékezően hat a nemzetközi kereskedelem volumennövekedésére, ám az OECD kalkulációja szerint az így is meghaladja a korábbi átlagot. Sőt a sok vonatkozásnak nehéznek ígérkező 2023-as évre is 3,9 százalékos volumen-bővülést vetítenek elő. A nemzetközi szervezet elemzése tehát számol a fékező, zavaró tényezőkkel, de az OECD szerint nem várható a világkereskedelmi folyamatok visszafordulása.

Ez természetesen a globális képre igaz, és összesített, átlagolt adatokról van szó. Az orosz gazdaság gyors kényszerű leválása a korábbi külkereskedelmi és pénzügyi kapcsolatrendszertől egyike a de-globalizációs tényezőknek. Ám ne vezessen félre senki Oroszország gazdasági fontossága: outputban vagy külkereskedelmi jelentőségben meg sem közelíti az Európai Unió, Kína, az Egyesült Államok nagyságrendjét. Bizonyos ágazatokban (főleg az energiahordozók, egyes nyersanyagok terén) az orosz politikai döntések komoly zavart kelthetnek a közvetlenül érintett gazdaságok életben, és az orosz agresszióra adott szankciós válaszok is kihatnak az európai térség gazdasági viszonyaira, de a mértékek roppant aránytalanok Oroszország kárára. A nemzetközi munkamegosztásból való tartós kiszorulása, ami most már szinte biztosra vehető, a háború kimenetelétől csaknem függetlenül az orosz gazdaság további tartós térvesztését, világgazdasági súlyának csökkenését okozza.

A globális cserefolyamatok azonban nem állnak le, viszont területi és szektorális arányváltozások mennek végbe. A termelési láncból kieső gazdasági szereplők helyett újakat keresnek és találnak; az átmeneti időben ugyan megnőhetnek a költségek, de éppen az árnövekedés gyorsítja fel az új kombinációk keresésének folyamatát. A globalizációs folyamatot kár temetni, változó formákban és módosuló politikai keretek között halad tovább.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark A forint tartós gyengítése hibás gyakorlat – megszólalt a volt jegybankelnök
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 09:46
Bod Péter Ákos szerint ideje szakítani azzal a gazdaságpolitikai gyakorlattal, amely a forint gyengítését versenyképességi eszköznek tekinti. A volt jegybankelnök szerint a térség valutái közül a forint lóg ki leginkább, és a tartós leértékelés csak fokozza az inflációt.
Benchmark Gavallér állam és gyenge verseny: áremelkedés plusz ütemcsökkenés
Bod Péter Ákos | 2025. március 21. 05:54
Az év eleji áremelkedések ismét az EU legmagasabb inflációs rátáját eredményezték Magyarországon, miközben a kormányzat sikerpropagandát folytatott. Az élelmiszerárak drágulása és a kiskereskedelmi árrés maximalizálása élénk társadalmi vitát váltott ki. Eközben az ipari és építőipari árak is emelkedtek, miközben a gazdaság stagnál. A háttérben strukturális problémák és versenytorzító tényezők is meghúzódhatnak. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Makacs infláció, bizalmatlan fogyasztó, pótcselekvő kormány
Bod Péter Ákos | 2025. március 13. 05:42
Mindenkit lesokkolt, hogy még a januári – már akkor is az Európai Unióban a legmagasabb – éves inflációnkat is überelni tudta a februári. Amire aztán nem is késett a kormány válasza, a kiskereskedelmi láncokra kivetett árrés-stop. Vajon ez képes lesz-e megfékezni a pénzromlást, vagy csak még feljebb taszítja azt, ahogyan történt a korábbi árstopokkal (élelmiszer, üzemanyag)? Erre is válaszol lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász a legfrissebb cikkében.
Benchmark Bod Péter Ákos: Elment két év, mire mentünk vele? És mi jöhet?
Bod Péter Ákos | 2025. március 7. 05:47
A KSH friss adatai szerint a magyar GDP 2024-ben 0,5-0,6 százalékkal nőtt, ám a gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a két évvel ezelőtti szinttől. Az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, valamint a beruházások jelentős csökkenése továbbra is fékezi a növekedést. A kormány az élénkülést a fogyasztás bővülésétől és a külföldi beruházásoktól várja, de a gazdaság szerkezeti problémái és a külső kockázatok miatt a fellendülés továbbra is bizonytalan. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Beruházások – megvolt a mélypont?
Bod Péter Ákos | 2025. február 28. 05:43
A KSH közzétette a 2024-es év utolsó trimeszterének beruházási adatait: az előjel nem volt váratlan, de mégis kellemetlen hír, hogy az év vége nem hozott fordulatot. A beruházási volumen jó ideje csökken, mégis lehetett remélni, hogy az év során már elértük a gödör alját. A visszaesés mértéke pedig egyenesen aggasztó. Akkor is, ha tudjuk: a 2022-es tavaszi országgyűlési választás előtti nagy költségvetési kiköltekezés és a laza monetáris kondíciók fenntartása nemcsak a lakossági fogyasztásnak, hanem a beruházási aktivitásnak az élénkítését is célozta.
Benchmark Bod Péter Ákos: Növekedési potenciál, üzleti akciórádiusz – hol van jövője a magyar gazdaságnak?
Bod Péter Ákos | 2025. február 19. 05:41
Orbán Viktor legutóbbi kijelentése szerint Magyarország nem maradhat csak az Európai Unió keretrendszerében. Pedig inkább a fejlett maghoz való közel jutás a nemzeti érdek. Attól pedig markánsan különbözik a pártérdek, személyes érdekeltség vagy a NER-cégek különérdeke.
Benchmark Bod Péter Ákos: A vámháború első hete – és ami jöhet
Bod Péter Ákos | 2025. február 5. 05:46
Donald Trump elnökségének első két hete alatt meghozott, sokkoló vámintézkedések nem érhették volna váratlanul a gazdasági elemzőket, mégis komoly meglepetést okoztak. Az elnök „a vámok embereként” kampányolt, de a Mexikót és Kanadát sújtó büntetővámok és a nyílt területszerzési szándék váratlan fordulatként hatottak. Hogyan válhatott mindez valóra, és milyen rövid távú gazdasági következményekkel kell számolni az Egyesült Államok és partnerei számára? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Ha Németország szerkezeti baja csak pénz kérdése, akkor van megoldás
Bod Péter Ákos | 2025. január 31. 05:42
A közelgő februári német parlamenti választás kétségtelenül az év fontos eseménye lesz. Amelynek természetszerűen lényeges tényezője a gazdasági helyzet.
Benchmark Bod Péter Ákos: Tavaly a recesszió segített az infláción, a forintgyengülés nem – és az idén?
Bod Péter Ákos | 2025. január 17. 05:46
2024 decemberében a fogyasztói árak 4,6 százalékkal emelkedtek, ami meghaladta a várakozásokat, míg az éves infláció 3,7 százalék lett. Hogyan befolyásolta az infláció alakulását a bázishatás és a recesszió? Miért emelkedett a maginfláció, és mit mutatnak az egyes termékkörök – például a szolgáltatások, élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek – árváltozásai? Mit jelez mindez a 2025-ös kilátások szempontjából? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank körábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A világgazdaság 2024-ben – megint állva maradt Magyarország
Bod Péter Ákos | 2024. december 24. 06:12
A magyar gazdaság idei folyamatainak és a sokféle állami intervenciónak a rövid elemzése ott maradt abba, hogy a gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nyitott, sőt törékeny helyzetű Magyarország állapota és kilátása csakis nemzetközi kontextusban ítélhető meg.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG