Idén március és június között Izrael mindössze 56 ezer tonna élelem bejutását engedélyezte a Gázai övezetbe, kevesebb mint a negyedét annak, mint amire minimum szüksége lenne az ott élő mintegy 2,1 millió embernek, írja a The Guardian a segélyek bejutását felügyelő izraeli ügynökség, a Cogat adataira hivatkozva.
Segélyek cseppenként
A brit lap emlékeztet: márciusban és áprilisban Gáza teljes izraeli blokád alatt állt, azaz abszolút nem jutott be élelem, és bár május közepén Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő nemzetközi nyomásra bejelentette, hogy újraindulnak a segélyszállítmányok, ez csak “cseppenként” történt meg. Emiatt nem akadályozta meg az éhínséget, csak lelassította a terjedését.
Még ha minden, az ENSZ által végül bejuttatott liszteszsákot ki is osztottak volna a rászorulóknak, az amerikai hátterű, Izrael által támogatott, májusban felállított segélyszervezetnek, a GHF-nek pedig sikerült volna biztonságos rendszert létrehoznia a segélyezésre, akkor is elkerülhetetlen lett volna az éhínség ennyi élelemmel.
Fotó: MTI/AP/Dzsehad as-Srafi
A The Guardian szerint Izrael tudja, hogy mennyi élelemre lenne szüksége a gázai palesztinoknak. Ez a Cogat számításai szerint fejenként, naponta átlagban minimum 2279 kalória, amit 1,8 kilogramm élelem tud fedezni. (Ma a humanitárius szervezetek ennél is kevesebb, fejenként napi egy kilogramm élelem bejuttatását kérik.)
Mindez azonban nem újdonság: Izrael – mint a cikk fogalmaz – már „évtizedek óta méregeti az éhséget“ Gázában. Eleinte még úgy számolta ki a beengedett élelmiszer-mennyiséget, hogy azzal „nyomást fejtsen ki”, de elkerülje az éhínséget.
„Az az elképzelés, hogy diétára fogjuk a palesztinokat, de nem éheztetjük őket halálra”, mondta Ehud Olmert akkori izraeli kormányfő egyik vezető tanácsadója 2006-ban.
A mostani, az izraeli kormány által közölt adatok ugyanakkor világossá teszik – állítja a brit lap – , hogy Izrael most már éhezteti Gázát.
Mindennek hátteréhez hozzátartozik, hogy a palesztinok nem hagyhatják el Gázát, a háború miatt a mezőgazdaság megszűnt, a halászatot pedig tiltja Izrael, tehát a gázaiak túlélése teljes egészében a beérkező segélyektől függ.
A legrosszabb forgatókönyv
Mindezzel párhuzamosan az ENSZ által támogatott élelmezési szakértők a héten arra figyelmeztettek, hogy „a legrosszabb forgatókönyv szerinti éhínség” bontakozik ki az övezetben.
Az élelmiszerszállítmányok mennyisége továbbra is jóval elmarad attól, mint amire szükség lenne, a belépésükre pedig „drasztikus korlátozások” vonatkoznak.
A Famine Review Committee nevű független szakértői bizottság elemzésében azt állapította meg, hogy az Izrael által az ENSZ tiltakozása ellenére megbízott segélyszervezet, a GHF segélyezési terve még akkor sem tudná megakadályozni a tömeges éhínséget, ha képes lenne normálisan működni.
Utóbbira azonban nem képes: az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint május óta az izraeli erők több mint ezer segélyre várót lőttek le a GHF-központok környékén. (Izrael vitatja a számokat, a „fenyegető” környezettel magyarázta a tömegbe lövéseket, ugyanakkor vizsgálatot indított.)
A napokban több ország (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Jordánia, Egyesült Arab Emírségek) is légiúton kezdett segélyeket eljuttatni az övezetbe, ez azonban nem elégséges, nem elég hatékony, veszélyes (halálos baleseteket okoz) és drága. Ennél sokkal hatékonyabb lenne szárazföldön bevinni segélyeket, aminek egyetlen akadálya az Izrael által kivetett korlátozás.
A The Guardian végezetül kiemeli: az izraeli kormány tudja, hogy mennyi élelemre van szüksége a gázaiaknak a túléléshez, azt is tudja, hogy mennyi jut be az övezetbe, a múltban pedig kiszámolta, hogy mennyi élelem kell az éhínség elkerüléséhez.
Március óta sokkal kevesebb élelem jutott be a szükségesnél. Az izraeli tisztviselők „most nem háríthatják át a felelősséget senki másra ezért az ember által okozott éhínségért, mint ahogy a szövetségeseik sem”.
Izrael számos alkalommal tagadta, hogy tömeges éhínség lenne Gázában, és – a brit lap szerint bizonyíték nélkül – a Hamászt segélyek ellopásával, az ENSZ-t pedig „elosztási hibákkal” vádolta meg. Segélyszervezetek ugyanakkor egységesen tényként beszélnek az éhínségről, és – a fenti tényfeltáró cikkhez hasonlóan – azt állítják, hogy az izraeli kormány politikája okozta ezt.
Izraeli jogvédők: ez népirtás
Nemzetközi jogvédő szervezetek, köztük az Amnesty International és a Human Rights Watch már tavaly kimondták: Izrael népirtást követ el Gázában.
Az izraeli kormány élesen visszautasította a vádakat, és azt állítja, hogy célja csupán a Hamász, nem pedig a palesztinok megsemmisítése.
A héten ugyanakkor két izraeli emberi jogi szervezet, a B’Tselem és a Physicians for Human Rights Israel is genocídiummal vádolta meg Izraelt.
„A vizsgálatunkból, amely Izrael gázai politikájáról és annak borzalmas következményeiről szól, valamint azokból a nyilatkozatokból, amelyeket vezető izraeli politikusok és katonai parancsnokok tettek a hadművelet céljairól, egyértelműen arra lehet következtetni, hogy Izrael összehangoltan, szándékosan és sorozatosan olyan cselekményeket követ el, amelyek eredménye a palesztin társadalom megsemmisítése a Gázai övezetben (…) Más szavakkal: Izrael népirtást követ el a Gázai övezet palesztin lakossága ellen”, írta a B’Tselem.
A jogvédő szervezet szerint az izraeli kormány fegyverként használja a tömeges éheztetést, amely már „egy hivatalos és nyíltan deklarált irányelv.”
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
