8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el Nagy Márton érvelése. Ám egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 

Amikor a Magyar Nemzeti Bank a jegybanki alapkamatot október 24-én lejjebb vitte, ám nem a megelőző kamatdöntések szerinti egy százalékponttal (száz bázisponttal), hanem némileg rendhagyó módon csupán 75 bázisponttal, feltehetően két dolgot akart üzenni a pénztulajdonosoknak. 

Az egyik optimista üzenet: a magyar inflációs hullám (igaz, hogy nagyon magasról induló és kissé lassú) levonulása alapot ad a magyar kamatszint óvatos mérsékléséhez. 

Azzal viszont, hogy nem a 18, 17, 16 satöbbi sorozatot folytatta, hanem ha csak 25 bázispont erejéig is, de ezúttal visszafogta a nominális kamatszint leszállítási mértékét, azt is üzente, hogy látja a kockázatokat, veszélyeket. 

Még így is messze ez a legmagasabb alapkamat az egész régióban.

Sőt az egész glóbuszt tekintve az első tízbe lehet kerülni vele. Ha az év hátralevő hónapjainak várhatóan már egy számjegyű év/év inflációs adatait vesszük, úgy erősen pozitív reálkamat jön most ki az előretekintő inflációs adatok szerint, még a mostani mérséklést követően is.  

A második üzenet tehát azoknak szól, akik komolyan kockázatosnak látják a magyar gazdasági-pénzügyi kilátásokat. A jegybank miattuk lassított az elmúlt hónapok csökkentési tempóján; ez jelzés. Valójában kicsi a különbség a 75 és a 100 bázispont között, és gondban lenne a jegybanki vezető, ha tartalmi magyarázatot kellene adni arra, hogy miért jobb a pénzügyi folyamatoknak a 12,25 százalékos alapkamat, mint a 12 százalékos.   

Az aggódók közé egyelőre nem tartozik a magyar kormányzat, legalább is annak magabiztosan nyilatkozó fele. A hivatalos mondás szerint 2023 az infláció ledöfésének esztendeje, és 2024 lesz a növekedés éve. E kettőt ugyan már megígértek 2023-ra is, de a választópolgárok egy részének memóriájából ez-az kihullik. A növekedéshez pedig, folytatódik a kormány üzenete, az kell, hogy a jegybank és a kereskedelmi bankok vigyék le a kamatszintet. Akkor ismét nőni képes a fogyasztás, helyreáll a beruházási lendület. 

Csakhogy a jegybank már megüzente, hogy pozitív reálkamatot fog alkalmazni. Abból pedig definíció szerint következik, hogy ha mondjuk 7 százalékra megy le az éves inflációs ütem, akkor 8-9 százalékos alapkamattal kellene számolni. Az pedig nem kevés. A kereskedelmi banki hitelkamatok szintje efölötti lesz; így viszont nehéz termelésbővítésbe, beruházásokba fogniuk a banki ügyfeleknek. 

A gazdasági növekedést, fejlesztést ambicionáló kormánytag (az utalás Nagy Mártonra vonatkozik – a szerk.) a maga érdekei szerint okkal sürgeti a kamatszint további gyors mérséklését. Elvégre már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el az érvelés. 

Az ikrek azonban még nem távoztak el. Kezdjük az államháztartással. Az idénre előirányzott (harmadszorra módosított) hiány a várható bruttó hazai termék (GDP) százalékában 5,2. Az pedig nem csekély. Innen kellene 2024-re az addigra már élesedő 3 százalékos limit alá beférő számot előállítani. A GDP két százalékát meghaladó költségvetési megszorítás nem kis feladat. Ilyen körülmények között nehéz elképzelni tempós gazdasági növekedést, visszaépülő beruházási tevékenységet, a reálfogyasztás nekilendülését – ahogy azt a gazdaságfejlesztésért felelős elvárásként megfogalmazta. 

A számok mást mutatnak. Fotó: Depositphotos
A számok mást mutatnak. Fotó: Depositphotos

Egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 

De legalább a folyó fizetési mérleg egyensúlyba került, mondhatnák a jó hírekre vágyók. Kétségtelen, a roppant kellemetlen 2022-es évhez képest 2023 komoly javulást hozott. Az év második negyedévében a GDP-hez mérve már 1,1 százalékos többletet mutatkozott, szemben az első negyedévi 2,1 százalékos hiánnyal: ez euróban mérve 1,2 milliárdos pozitív finanszírozási képességet jelent. Ám ezt csak egyetlen negyedév adata. Az utóbbi négy negyedévet számolva a külső finanszírozási igény (azaz deficit) a GDP 4,1, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a GDP 5 százaléka.

Látható, hogy a 2023 második negyedévéről nyert adatok szerinti javuláshoz leginkább a külkereskedelmi egyenleg járult hozzá. Az export ugyan gyengén alakult, az import viszont nagymértékben visszaesett – betudhatóan a világpiaci energiaárak 2023 eleji mérséklődésének, és a hazai kereslet gyengülésének. 

És itt kezdődnek a gondok. A nemzetközi energiaárak mérséklődése átmeneti jelenség volt az év elején. Míg a Brent nyersolaj jegyzési ára 2023 júniusában 70 dollár körül volt, októberre a kilencven dolláros szintre emelkedett. A közel-keleti feszültségek közepette további drágulást sem lehet kizárni – és ez a súlyosan energiaigényes magyar gazdaság számára rossz hír. A négy negyedéves adatok szerint a GDP 8 százalékára rúg az energiaegyenlegünk (ennyivel nagyobb az importunk, mint az export). Ezt a szerkezeti bajt csak jó konjunktúrájú években képes ellensúlyozni a feldolgozóipari, mezőgazdasági és egyéb nem-energiajellegű külkereskedelemben elért többletünk. 

Az sem megnyugtató, hogy a megelőző év súlyos külkereskedelmi romlását az import visszaesése korrigálta: a recesszió „segített”. A kormány viszont, leginkább Nagy Márton miniszter, most növekedést szeretne látni. Ha nőne a lakossági fogyasztás a 2022 nyarától beálló súlyos reáljövedelemesést és fogyasztáscsökkenést követően, az javítana a kormány lakossági megítélésén, egyben mérsékelné a költségvetési hiányt. Nem is kicsit: a legnagyobb bevételi tétele az államháztartásnak a fogyasztási adó, a második legnagyobb a személyi jövedelmek adója. Csakhogy az esetlegesen nekilóduló fogyasztás azonnal megtolná az importot, és könnyen eltűnhetne a nettó exporttöbblet. Látható az ábrán, miként fordult külkereskedelmi többletből hiányba az egyenleg a 2022-es választást megelőző kiköltekezési időszakban. 

Márpedig tartós és jelentős kiviteli többletre van szüksége egy olyan országnak, amely a tőke- és munkajövedelmek során mindig deficitet mutat fel. A táblázat világosan megmutatja, hogy akkor volt egyensúlyközeli vagy pláne szufficites a magyar fizetési mérleg, amikor a jövedelmek sorának mínuszával szemben az áruk és szolgáltatások terén masszív többletet produkáltak a gazdasági szereplők. És volt még egy: a GDP 2-3 százalékára rúgó támogatást kapott az ország az EU-tól.

Ez az utóbbi vonatkozás az ősz legnagyobb egyedi kockázati tényezője. Minden publikus makrogazdasági előrejelzés azt tekinti kiinduló modellfeltételnek, hogy továbbra is nagymértékben érkeznek uniós pénzek. 

Most is jön még EU-transzfer. Az év második negyedévében a GDP 0,7 százalékát tette ki a transzfertöbblet. Ez nem kevés, de azért volt olyan időszak (a 2013-19 közötti „békeévekben”), amikor a GDP 5 százalékát is meghaladta a transzfertöbblet. Ha az uniós pénzek becsordogálása lelassul, netán elapad, akkor… 

Világpiaci energiaárak, a magyarországi exportcégek konjunkturális kilátásai, a nemzetközi kamatlábak és azokon keresztül az adósságszolgálati terhek – ezek a tényezők mind kívül vannak a magyar hatóságok befolyási körén. Két félévén keresztül a külső feltételek jól/elfogadhatóan alakultak. Az év derekától kezdve viszont megint romlani kezdett egy sor külső körülmény. Egyedül az uniós transzferek alakulását tudná befolyásolni a magyar politika, ha egyértelműen és haladéktalanul eleget tenne a forrásokhoz jutás jogállamisági-intézményi feltételeinek. Ez most nem látszik nagy valószínűségű változatnak. Majd meglátjuk, hogy a lengyel politikai fordulat után miként és milyen gyorsan változnak az uniós-tagállami viszonyok jogállamisági vizsgálatok témájában – és „mikor lesz pénz”. 

Ami a magyar viszonyokat illeti, az ikerdeficit elmúlásáról túl korán kezdtek beszélni. Mint ahogy az inflációs veszély sem valami múltbéli ügy. A maga kicentiző módján a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése is arra utal, hogy a sokasodó kockázatokra nagyon tekintettel kell lennie Magyarországon mindenkinek. A kincstári optimizmust a trendek és a tények nem támasztják alá. Ezt talán az is tudja, aki hirdeti a küszöbön álló örömteli fordulatot.

A Benchmark rovat cikkei itt olvashatók el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Trump kupeckedési eljárásában egyre láthatóbb a minta
Bod Péter Ákos | 2025. május 30. 05:44
Lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök legújabb cikkében arra keresi a választ, hogy miként reagálhat a világban zajló változásokra Európa. Bod Péter Ákos szerint Európa jól teszi, ha lehetőleg mérsékli kitettségét Amerikával szemben, de a Kínával való kapcsolatokban is javasolt a nagyfokú óvatosság, kockázatmérséklés.
Benchmark Bod Péter Ákos: Trump feszíti a húrt, ha elpattan, drága lesz
Bod Péter Ákos | 2025. május 16. 05:44
A legfrissebb amerikai inflációs adatok és a kínai vámtételek csökkentéséről szóló hírek átmeneti megnyugvást hoztak a pénzpiacokon, fellendítve a tőzsdei árfolyamokat is. A Fed azonban továbbra is kivár, miközben nő a politikai nyomás. Vajon meddig tartható ez az egyensúly? – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, a Klasszis Média állandó szerzője.
Benchmark Bod Péter Ákos: Németország visszatér az európai porondra – milyen erőnlétben?
Bod Péter Ákos | 2025. április 25. 05:42
Vajon mit kezd a Németország előtt álló feladatokkal a május elején felálló új kormány? Ez Magyarország számára – amelynek legfőbb exportpiaca az Európai Unió legerősebb gazdasága – is fontos kérdés. A koalíciós tárgyalások viszonylag gyors lebonyolítása nyomán immár látszódnak az új irányok – írja legfrissebb cikkében a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Európai gazdasági és védelmi szuverenitás – esélyek a magyar gazdaságnak?
Bod Péter Ákos | 2025. április 18. 05:53
Trump győzelme, majd a vártnál, előrejelzettnél is protekcionistább, az elképzeltnél is drasztikusabb karakterű ügyintézése már a 2025. április 2-án meghirdetett vámakciója előtt kezdett megjelenni a reálfolyamatokban. Hatása bizonyos mértékben belejátszott az európai ipar, és benne a magyar feldolgozóipar év eleji gyengélkedésébe, különösen a járműgyártást érintő prognosztizálható változások miatt.
Benchmark Bod Péter Ákos: Papíron nyugalom, a kasszánál drágulás
Bod Péter Ákos | 2025. április 11. 05:47
Márciusban nem emelkedett a fogyasztói árak átlaga Magyarországon – közölte a KSH, ami alapján az infláció egy hónapra megállt. A „nulla változás” mögött csökkenő üzemanyagárak és stagnáló élelmiszerárak állnak, miközben több termékcsoport drágult. A hivatalos adatok és a lakossági érzékelés között egyre mélyebb a szakadék. Valóban ennyire megfékezték az árakat? Vagy csak a statisztika lett kedvezőbb? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Soha ne fogadj Amerika ellen!
Barlai Róbert | 2025. április 6. 17:16
„Soha ne fogadj Amerika ellen” – mondta egykor Warren Buffett amerikai befektető. Igaz, van egy másik híres tőzsdei mondás is, a „never say never”, azaz „sose mondd, hogy sosem”. Lehet, most van az, hogy mégis Amerika ellen kell fogadni?
Benchmark Ez az igazság a magyar bérekről a jegybank korábbi elnöke szerint
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 19:29
Bár gyorsan nőnek a magyar bérek, az infláció és a gazdasági bizonytalanság miatt mérsékelt a reálbővülés.
Benchmark A forint tartós gyengítése hibás gyakorlat – megszólalt a volt jegybankelnök
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 09:46
Bod Péter Ákos szerint ideje szakítani azzal a gazdaságpolitikai gyakorlattal, amely a forint gyengítését versenyképességi eszköznek tekinti. A volt jegybankelnök szerint a térség valutái közül a forint lóg ki leginkább, és a tartós leértékelés csak fokozza az inflációt.
Benchmark Gavallér állam és gyenge verseny: áremelkedés plusz ütemcsökkenés
Bod Péter Ákos | 2025. március 21. 05:54
Az év eleji áremelkedések ismét az EU legmagasabb inflációs rátáját eredményezték Magyarországon, miközben a kormányzat sikerpropagandát folytatott. Az élelmiszerárak drágulása és a kiskereskedelmi árrés maximalizálása élénk társadalmi vitát váltott ki. Eközben az ipari és építőipari árak is emelkedtek, miközben a gazdaság stagnál. A háttérben strukturális problémák és versenytorzító tényezők is meghúzódhatnak. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Makacs infláció, bizalmatlan fogyasztó, pótcselekvő kormány
Bod Péter Ákos | 2025. március 13. 05:42
Mindenkit lesokkolt, hogy még a januári – már akkor is az Európai Unióban a legmagasabb – éves inflációnkat is überelni tudta a februári. Amire aztán nem is késett a kormány válasza, a kiskereskedelmi láncokra kivetett árrés-stop. Vajon ez képes lesz-e megfékezni a pénzromlást, vagy csak még feljebb taszítja azt, ahogyan történt a korábbi árstopokkal (élelmiszer, üzemanyag)? Erre is válaszol lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász a legfrissebb cikkében.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG