Ha minden jól megy, akkor már csak egy hónapot kell várnunk arra, hogy egy számjegyű legyen a hazai éves infláció, vagyis az az érték, ami azt mutatja meg, mennyivel magasabbak az árak most, mint voltak egy évvel korábban. Nem tartott rövid ideig a böjt, hiszen utoljára másfél évvel ezelőtt, 2022 áprilisában volt tíz százalék alatt a pénzromlás.
Még mielőtt valaki elégedetten csettintene, netán hálát adna a kormánynak, hogy – amint azt kommunikálja – sikeresen harcol az infláció ellen, le kell szögeznünk, hogy „az eredmény” relatív. Ha ugyanis kitekintünk a határainkon túlra, akkor azt látjuk, a helyzet semmit nem változott a tekintetben, hogy az Európai Unió 27 tagországa közül szeptemberben továbbra is nálunk volt a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index és a most „kergetett” egy számjegy a többi 26 államban már kivétel nélkül összejött.
Ez is kiderül az immár több mint egyéves múltra visszatekintő Privátbankár Európai Inflációs Körkép legfrissebb, szeptemberi adatokat összevető felméréséből. No meg az is, hogy egész Európában is csak Törökországban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk. Ráadásul a nem EU-s országok közül a törökök mellett már csak Szerbiában volt a múlt havi éves fogyasztóiár-index két számjegyű – bár ott is már csak szinte hajszállal, lévén, hogy 10,2 százalék lett. Amiből az is következik, hogy a háborúban álló mindkét félnél, Oroszországban és Ukrajnában is egy számjegyű az éves infláció, de mellettük még olyan, a magyarnál fejletlenebbként számontartott államokban is, mint például Fehéroroszország, Koszovó, Észak-Macedónia vagy Montenegró.
A tekintetben pedig egyenesen csak irigykedhetünk, ha megnézzük, hogy azon országok közül, amelyeket velünk egy kalap alá szoktak venni:
- Bulgáriában 6,3,
- Horvátországban 6,6,
- Csehországban 6,9,
- Szlovéniában 7,5,
- Lengyelországban 8,2,
- Szlovákiában 8,2,
- Romániában 8,83
százalék volt az éves fogyasztóiár-index szeptemberben.
Ha mégis valamibe szeretne kapaszkodni a kormány – bár sikerpropaganda-gépezete vélhetően nem szorul rá a tanácsunkra –, akkor hosszú-hosszú hónapok után végre találhat egy mutatót, amelyben Európában mi vagyunk az elsők: nálunk lassult a legnagyobb mértékben az infláció augusztusról szeptemberre.
Más kérdés, hogy az lett volna a csoda, ha ez nem így történik. Hiszen a rezsicsökkentéssel érintettek körének tavaly augusztusi megnyirbálása, valamint az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrásának hatására egy hónap alatt, 2022 szeptemberére 4,5 százalékponttal ment fel az éves fogyasztóiár-index, átlépve a 20 százalékos lélektani határt. Az emiatt berögzített magas bázissal magyarázható az idén szeptemberi havi inflációs lassulás ugyancsak testesebb, 4,2 százalékpontos mostani értéke – amely azonban még így is szerényebb esés, mint amekkora volt az egy évvel ezelőtti emelkedés.
A másik (sovány) vigasza pedig az lehet az Orbán-kormánynak, hogy a szeptemberi éves inflációs adatait körképünk elkészítéséig közzétett 40 európai országból 11-ben lett nagyobb a pénzromlás, mint augusztusban (az érintettek száma az egy hónappal korábbi felmérésünk során még 14 volt), egyben (Franciaország) stagnált, ily módon Magyarország azt a 26 fős tábort erősíti, amely tagjainál lassult.
S ha már megnéztük az inflációcsökkentők seregét, akkor illik a másik oldalt is szemügyre venni. A havi szinten, augusztusról szeptemberre a legnagyobb mértékben, 2,59 százalékponttal Törökországban gyorsult a pénzromlás, míg Cipruson 1,37, Szlovéniában pedig 1,3 százalékponttal.
Pedig az utóbbi kettő annak az EU-nak a tagja, amelynek jegybankja már hónapok óta kamatemelésekkel küzd az infláció ellen, az Európai Központi Bank (EKB) irányadó rátája a legutóbbi, negyed százalékpontos monetáris szigorítás eredményeként immár 4,5 százalék. Az EKB-n kívül még hét jegybank – a bolgár, a bosnyák, a dán (ami a Feröer-szigeteken is érvényes), az észak-macedón, a norvég, a svéd és a török – emelt kamatot. Velük szemben csak hárman kezdtek már lazítani: az ukrán és a lengyel monetáris hatóság mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Ennek ellenére továbbra is Magyarországon a harmadik legmagasabb a jegybanki alapkamat, Törökország és Ukrajna után.
Azzal, hogy a hazai infláció nagyobb arányban lassult, mint amennyivel csökkentette az MNB a tavaly októbertől irányadó egynapos betéti kamatát – amely ezzel egy szintre került a jegybanki alapkamattal, megszüntetve ezzel a kettős kamatrendszert –, Magyarország is feljebb lépett a visszatekintő mutatók alapján kiszámított reálkamat-rangsorban. Most már „csak” tizenketten állnak előttünk, ami az adatszolgáltatók 40-es létszámát tekintve azt jelenti, hogy a mezőny első felébe kerültünk.
Aztán, hogy az úgynevezett előretekintő reálkamat-rangsorban – ami azt mutatja meg, hogy a most bankba tett, illetve befektetett pénzre egy bizonyos idő után adott kamat, hozam hogyan viszonyul az akkor érvényes éves inflációhoz –, a jövő zenéje.
A Privátbankár Európai Inflációs Körkép korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
