8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett inflációs adatok nagy meglepetést nem okoztak; az elemzők a tavalyi magas bázis alapján ilyesmit vártak. Mégsem érdektelen megnézni az adatokat.

Ezek szerint szeptemberben a szokásos fogyasztói kosár megvétele 0,4 százalékkal került többe, mint augusztusban. Ez már szelíd pénzromlási ütem lenne, ha maradna. Ilyen kivetítést viszont leginkább a maginflációs mutatóra lehet alkalmazni, hiszen most az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal csökkent, az autósoknak az üzemanyag viszont 3 százalékkal többe került egy hónap alatt, vagyis több tételnél sok esetlegesség található. A változékony tételeket és az adóhatásokat kiszűrő maginflációs mutató inkább ad eligazítást; amint arra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs gyorsjelentése is kitér, az évesített maginflációs mutató már 5 százalék alá került. 

Azt azért korai kimondani, hogy az inflációs probléma kimúlt. A jövő évi kilátásokra még vissza kell térnünk. 

A tavalyi szeptemberhez mért adatok viszont még mindig elég vegyesen néznek ki. A 12-13 százalékos év/év mutatók nagyon is két számjegyűek. A hivatalos kormánykommentár (amit különös módon a pót-Pénzügyminiszterként és árnyék-MNB-ként működő Gazdaságfejlesztési Minisztérium osztott meg a nagyközönséggel) ugyanakkor a jelentős ütemesés örömteli tényét emeli ki. Kétségtelen, az előző hónapban még 16,4 százalék volt az egy évre visszatekintő fogyasztóiár-index, és abból lett mostanra 12,2 százalék. Ilyen kunsztot más ország nem tud, hiszen a tavalyi árhullám számos országban eleve nem jutott fel a két számjegy magasságába, hogy aztán onnan ekkora léptekkel jöhessen le. 

Ahol pedig szintén erősen felvitte az inflációs ütemet az élelmiszer és az energia drágulása, ott már régóta tart a dezinfláció. A magyar adattal együtt jött ki a cseh: náluk 6,9 százalék a szeptemberi fogyasztóiár-index az előző év azonos időszakához képest. Az euróövezetben az előzetes adatok szerint szeptemberre 4,3 százalékra csökkent a harmonizált fogyasztóiár-index. 

Az is elgondolkoztató, hogy milyen is az infláció szerkezete, jellege. Ehhez érdemes rátekinteni a KSH pókháló-ábrájára, felidézve a megelőző havi és a szeptemberi áremelkedések profilját.

 

A főbb termékcsoportok árváltozásai a pókháló magjához, a 100-hoz mért távolsággal szerepelnek az ábrákon. Csupán egy hónap különbség is nagy mozgásokat mutat az egy évvel korábbi árszintekhez képest: a háztartási energia hatósági árával való ténykedés az egyik hónapban a pókhálón a csúcsot állítja be, majd egy hónappal rá (betudhatóan az állami rezsidíjak 2022. augusztusi drasztikus megemelésének) már nemcsak nem inflációs tényező, hanem azon az egy ponton a bázisév fekete vonala alá került a kék vonal. Az összes többi főbb termékcsoportban viszont jól látható az élet általános megdrágulása, noha a tartós fogyasztási cikkeknél már csekély az áremelkedés; de az korábban is így volt. A nagyrészt importból származó javak (autó, bútor, háztartási gépek) nem hajtják fel a hazai árszintet, sőt ellenkezőleg, hacsak a forint nem gyengül olyan mértékben, ami meghaladja az importjavak ármérséklődési tendenciáit. 

Másfelől azonban az is leolvasható az ábráról, hogy a tavalyi őszhöz képest meglehetősen általánossá vált az infláció, és a lakossági fogyasztás olyan területeire is kiterjedt, amelyeket nem a külső tényezők mozgatnak. Ez különösen igaz a szolgáltatások esetében. 

A jövőt illetően tehát akkor is számolnunk kell az áremelkedési folyamat belső tehetetlenségével, ha nem drágulnak a külvilágnak kitett kritikus termékek: legfőképpen az energia, valamint minden importtermék, ha a forintárfolyammal valami megesne. A szemlélő azt is észleli, hogy az alkohol és dohány termékcsoportja mindeddig az átlagos inflációs szint alatt drágult – reálértékben tehát olcsóbb lett. 

Elég kézenfekvő, hogy nemcsak európai adóharmonizációs okokból, hanem a büdzsé bevételi igénye miatt is a következő hónapokban drágulás következik be az élvezeti cikkeknél. Ezek súlya nem kicsi a magyar átlagos fogyasztói kosárban.     

A nagy kérdés ezért most az, hogy miként folytatódik, milyen pályát követ a dezinfláció. A két éve tartó, és ma is európai uniós rekorder ütemű pénzromlás nyomán a szeptemberi árszint 35 százalékkal múlta felül a két évvel korábbit. Ez hosszabb időszak és nagyobb mérték, mint hogy egyszeri sokknak élje meg a gazdaság. Ilyen árszintemelkedés (pénzromlás) beépül a várakozásokba, a vállalati árazásba, a munkavállalói bérigényekbe. És bizony bekerül az állami adóforrások közé is, hiszen a büdzsé bevételének a legnagyobb tétele a fogyasztást terhelő adó, amit a keresetek adóztatása követ.  

Ezen tényezők nem adnak alapot nagy optimizmusra. Hiába magas a tavalyi bázisszint, és annak nyomán aritmetikailag lehetséges a 7 vagy 8 százalékos december/december fogyasztóiár-index – mindez nem garancia arra, hogy az áremelkedési ütem szépen halad majd lefele. 

A magyar esetben – ez nem áll az euróövezeti új tagokra, de a cseh vagy román gazdaságra sem – az árfolyam ingatagsága marad a legnagyobb kockázati tényezőnek. Nem lehet véletlen, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég egy szakmai fórumon megemlítette az ERM-2-be való belépés gondolatát. 

Nem váltott ki nagy visszhangot az ügy. Akik az euróátvételre való felkészületlenségünket megemlítve egyből elhessentették a gondolatot, talán nincsenek tisztában azzal, hogy az ERM-klubban eleve hosszú időt kellene megrázkódtatások nélkül eltölteni ahhoz, hogy a többi belépési ismérv teljesítésével együtt ténylegesen szóba jöhessen az eurózónába való jelentkezés. Dánia vagy közelebbről Bulgária esete figyelemre méltó: mindkettő tag az ERM 2-ben, ám az előző nem készül, az utóbbi viszont nagyon is az euró átvételére. 

Maga a tagság, pláne, ha az a bankunióba való belépéssel társulna, bizonyosan stabilizálná valamelyest a forintárfolyamot, növelné a magyar gazdaságpolitika (politika) iránti gyér bizalmat.  

Egy ilyen kormányzati döntésnek azonban ma nem látszik az esélye. Amiről viszont kénytelen döntést hozni a kormányzat villámgyorsan, az a költségvetés. Az pedig negyedik éve igen nagy deficittel működik. 

A költségvetési stabilizálása tehát elkerülhetetlen, viszont a mértéke és a módja erősen kihat az inflációs folyamatokra. Az idei, immár harmadjára módosított 5,2 százalékos államháztartási hiány (a becsült idei GDP százalékában) ugyan némileg kisebb, mint a tavalyi 6,2 GDP-arányos deficit, de így is jóval a 3 százalékos mérték fölötti. 

Mivel a magyar büdzsé az EU legkevésbé transzparens költségvetése, nem lehet tisztán látni abban, hogy milyen a tényleges helyzet, és nincs-e ebben a most 3,9 százalékról megemelt előirányzott hiánymértékben némi elrejtett tartalék. Ha nincs, akkor a GDP két százalékát meghaladó kiigazításra lenne szükség 2024 során. Ha pedig az év végi, immár szokásosnak számító karácsonyi kiköltekezésre félretettek egy nagyobb summát, vagy csak az idei deficitbázist tudatosan rontva enyhítik a 2024-re való átmenetet, akkor az ilyen praktikáktól függő módon 2,2 vagy 1,6 százalékponttal kell majd levinni a deficithányadot jövőre. 

Több tényező sem ad alapot nagy optimizmusra. Fotó: Depositphotos
Több tényező sem ad alapot nagy optimizmusra. Fotó: Depositphotos

Nem lehetetlen feladat, de van vele két baj. Az egyik: költségvetési megszorítás mellett nem nagyon látszik elérhetőnek a 2024-es évben sem az érezhető gazdasági növekedés. Még akkor is nehezen jön ki a matek, ha a növekedés zömét a fogyasztás nekilendülése hozná, ahogyan azt Nagy Márton miniszter többször kilátásba helyezte, és amihoz a bankok hitelnyújtási aktivitását rábeszéléssel és fenyegetéssel fel akarja piszkálni. A fogyasztás-hajtotta növekedés újbóli megjelenésével ismét lendületet vehetne a fogyasztóiár-emelkedés. Egyébként a költségvetési egyenleg stabilizálása a három százalékos EU-limit alatti tartományban nehezen elképzelhető az adó- és járulékteher erőteljes növelése nélkül. Ez így együtt szinte bizonyosan odavezetne, hogy nem az öt, hanem hét vagy afeletti éves inflációs ráta állna elő 2024-ben. 

A nemzetközi szervezetek (legutóbb a Nemzetközi Valutaalap, az IMF) prognózisaiban már megjelent, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re. Még akkor is, ha a magyar gazdaságpolitika nem próbálkozik az árakba, kamatokba, üzleti kalkulációkba való további beleszólással, és egyéb versenygyengítő praktikákkal. 

Minden komolyan vehető elemzés azt hozza ki, hogy a magyar többletinfláció egyik oka a verseny lefojtása, és annak eszközeként a piaci árakba való ad hoc, politikai szempontú kormányzati beavatkozás. 

Amit hallani kormánykörökből, sajnos nem bíztató. Így nehéz azt remélni, hogy bárki elragadná Magyarországtól az inflációs bajnoki posztot. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: a fizetési mérleg javult - de nem javult meg
Bod Péter Ákos | 2023. október 27. 05:39
Már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el Nagy Márton érvelése. Ám egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A „fejlődő Európa” – ahogy az EBRD látja a térséget és benne Magyarországot
Bod Péter Ákos | 2023. október 5. 05:47
Vajon a magyar gazdaságnak, és általában is egy rendszerváltó országnak, hol a helye a világ gazdasági-üzleti térképén? A teljesítményt kikhez, mihez kell mérni? Ezen kérdések megválaszolásához is érdemes figyelemmel kísérni az EBRD elemzéseit: a tágan vett kelet-európai térséget hitelezőként jól ismerik, fizikai jelenlétük miatt a belső viszonyokról is vannak első kézből származó ismereteik, így gazdasági prognózisaik is figyelemre méltók kelet-közép-európai vonatkozásban is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Monetáris váltás előjele vagy csupán szakmai felismerés?
Bod Péter Ákos | 2023. augusztus 2. 05:49
A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.
Benchmark Bod Péter Ákos: a hitelminősítők várnak, de mire is?
Bod Péter Ákos | 2023. június 28. 05:33
A magyar stagfláció bekövetkezte kellemetlen meglepetésként érte azokat, akik nem észlelték a 2022 első felének adatai mögötti különleges mozgatókat. A hitelminősítők idővel reagáltak – de most kivárnak. Az európai gazdasági klíma jobb, mint ahogyan akár csak fél évvel ezelőtt is kinézett, a magyar ütemcsökkenés igen nagy. De nem itt találhatók a nagy bizonytalanságok, hanem a politikai kockázatok terén. Legfőképp: mi lesz az EU-kapcsolatokkal? Most minden elemző vár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Amerikai államcsőd, a dollár térvesztése - vagy csak újabb belpolitikai csetepaté?
Bod Péter Ákos | 2023. május 26. 05:49
Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.
Benchmark Bod Péter Ákos: bankcsődök a tengeren túl és innen, mekkora a baj?
Bod Péter Ákos | 2023. május 12. 05:31
Bod Péter Ákos aktuális cikkében a bankcsődök okait és következményeit, hatásait járja körül. Vajon mekkora a baj?
Benchmark Bod Péter Ákos: Figyelmeztetés jött a német gazdasági szereplőktől
Bod Péter Ákos | 2023. május 4. 05:36
Saját üzleti kilátásaikat kedvezőtlenebbnek értékelik a vállalatok, mint az elmúlt tíz évben bármikor - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúra-jelentéséből. Ugyanakkor sokan a mostani gazdasági visszaesést átmenetinek tekintik. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Az MNB óvatosan lépked, csakhogy nem a monetáris politikán múlik a forint sorsa
Bod Péter Ákos | 2023. április 28. 05:47
Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a forint jelenlegi „erőssége” döntően azzal függ össze, a pénzügyi szereplők a likvid pénzüket most 18 százalék mellett helyezhetik el a jegybanknál.
Benchmark Bod Péter Ákos: Szétterülő infláció, lassú ereszkedés – kockázatokkal
Bod Péter Ákos | 2023. április 14. 05:47
A magyar gazdaság 2023 első negyedéve stagflációs jellegű volt. Hogy eleget tesz-e a recesszió elfogadott meghatározásának, azt majd megállapíthatjuk, ha kijön a KSH gyorsbecslése a GDP alakulásáról. Amennyiben az első negyedéves GDP-volumenindex a 2022-es év negyedik trimeszterének adata alatt marad, akkor ez lesz most a sorban a harmadik recessziós negyedév. 
Benchmark Bod Péter Ákos: az inflációért a bérek felelősök vagy a profitok?
Bod Péter Ákos | 2023. április 6. 05:48
Az energiaárakra egyre kevésbé lehet fogni a továbbra is dübörgő magyar inflációt. A kormányzat a saját felelőssége helyett várhatóan másokat fog okolni. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a növekvő béreknek vagy a vállalati profitoknak mekkora árfelhajtó hatása van.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG