Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a „brüsszeli szankciós politika” kedvezőtlen világgazdasági környezetet és energiaválságot eredményezett – írja közleményében a Pénzügyminisztérium. A tárca lapunkhoz is eljuttatott tájékoztatásában az áll, a költségvetés a rendkívüli kiadások mellett is garantálja a nyugdíjak értékének megőrzését (bár ennek ellentmond a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk hétfő reggel közzétett Mfor Nyugdíjas Árkosár felmérése – a szerk.), a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását.
A kormány elkötelezett amellett, hogy a hiányt és az államadósságot évről évre tovább csökkentse. A költségvetés 33,7 milliárd forint többlettel zárta a szeptembert
– emelik ki.
Mint a közleményben áll, szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 3264,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3266,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 136,7 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 135,7 milliárd forintos hiányt mutattak. Az év első kilenc hónapjában a rezsivédelem költségei 1105,6 milliárd forintot tettek ki, amely magában foglalja a távhőszolgáltatók, a lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás, valamint készletezés kompenzációját. Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 501,7 milliárd forintot fordítottak szeptember végéig a közlés értelmében. Hozzáfűzik, ez 98,1 milliárd forinttal haladja meg a 2022 első kilenc hónapjában folyósított forrásokat. A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza. Szeptember végéig az uniós kiadások 1992,0 milliárd forintot tettek ki, azonban ebből mindössze 1159,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Ugyancsak meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Az adófizetők nyugellátásokra 4291,3 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 1711,8 milliárd forintot fordítottak szeptember végéig.
A tárca szerint fontos hangsúlyozni, hogy a költségvetés bevételei csak az előzetes várakozásokhoz képest mérsékeltebbek a fogyasztás átmeneti visszaesése miatt.
A Pénzügyminisztérium szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva az adó- és járulékbevételek 18,2 százalékkal magasabban teljesültek. Ezzel a központi alrendszer bevételei 19,2 százalékkal magasabb összegben alakultak a tavaly szeptemberi állapothoz képest.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
