Kína, mint a világ legnagyobb energiaimportőre nemcsak az olcsó, csővezetéken érkező orosz gázra számít, hanem fokozza a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát is északi szomszédjától. Ezek az alternatív, tengeri úton történő beszerzések nemcsak az import diverzifikálásának eszközei, hanem az Oroszországgal való kapcsolatokat is erősítik. Vlagyimir Putyin elnök az LNG-t Oroszország jövőbeli energiaexport-terveinek kulcsfontosságú elemévé tette, és ehhez szüksége van a szankcionált árut átvenni hajlandó vevőkre – írja a Bloomberg.
Fotó: AP
Oroszország maga tavaly óta építi a saját LNG árnyékflottáját, több mint egy tucat, orosz, indiai és egyéb országban bejegyzett fedőcégekhez regisztrált hajót halmozva fel, miközben az Egyesült Államok és Európa kormányai újabb, és fokozott nyomást helyeznek az orosz olaj és gáz vásárlóira Moszkva 2022-es ukrajnai inváziója miatt.
Egy LNG-árnyékflotta kiépítése azonban nem könnyű feladat, mivel a -162°C-os cseppfolyósított gázt szállító hajók más termékeknél bonyolultabb technológiát igényelnek a rakodáshoz és a szállításhoz. Mára már közel 8 ezer különböző méretű olajszállító tartályhajó üzemel, de a teljes LNG-flotta csak körülbelül 800 hajóból áll, és így helyzetük elrejtése nagyobb kihívást jelent, mint az olajtankereké.
Hajóról hajóra
Oroszország végrehajtotta az első „árnyékflottás” hajóról hajóra (STS) történő cseppfolyósított földgáz (LNG) átrakodását, egy kínai gázszállító céggel együttműködve. Műholdfelvételek és részleges helyzetjelentő, úgynevezett AIS-adatok arra utalnak, hogy az átrakodás Malajzia partjainál történt 2025. október 18-án a 170 471 köbméteres Perle és a 145 ezer köbméteres CCH Gas között – írja a gCaptain.
A lépés új szakaszt jelent Oroszország azon erőfeszítéseiben, hogy az energiaexportot a nyugati felügyelet és szankciók alól kivonja. A Perle a Gazprom balti-tengeri Portovaya LNG-üzeméből szállított rakományt, amelyet az Egyesült Államok 2025 januárjában szankcionált, és a Gazprom azóta sem talált külföldi vevőket a cseppfolyós gázára.
Míg Moszkva több száz hajóról hajóra átrakást hajtott végre nyíltan norvég és orosz vizeken, a Malajzia partjainál történő átrakodás valószínűleg az első alkalom, hogy két LNG-szállító megpróbálta ezt kikapcsolt helyzetjelzőkkel megtenni.
Fotó: EPA/ANATOLY MALTSEV
Kína nem csak megrendelő
Ugyanakkor a kínai hajógyárak állítólag szankcionált orosz LNG-szállítóhajókat is kiszolgáltak. Két hajót – a Sputnik Energyt és az East Energyt – karbantartás közben figyeltek meg Zhoushanban, ami arra utal, hogy a kínai létesítmények alapvető technikai támogatást nyújthatnak Oroszország szankcionált LNG-logisztikájához – írja a BNE Intellinews.
Ha a hír igaznak bizonyul, az jelentős változást jelentene: Kína ahelyett, hogy pusztán a kedvezményes gáz piacaként szolgálna, valójában az úgynevezett oroszországi megkerülő exportrendszer mögötti fizikai infrastruktúra fenntartásában is segítene. Ezek a fejlemények azt jelzik, hogy Peking szerepe Oroszország szankciókat megkerülő energiakereskedelmében mélyül és diverzifikálódik is.
A kínai partvidék mentén zajló rejtett hajózási tevékenység mértéke és kifinomultsága is megnőtt, tükrözve az ország ázsiai tengeri kereskedelem középpontjában betöltött pozícióját és több szigorúan szankcionált gazdasághoz való közelségét. Az elmúlt években a titkos hajózási transzferek, az azonosság-elfedési gyakorlatok és a szabálytalan partmenti mozgások jelentős növekedését figyelték meg, amelyek a nyersolajtól és az LNG-től a szénen, a vegyi anyagokon és a nagy értékű elektronikán át mindent érintenek. Ezek a műveletek gyakran közvetlenül a területi vizeken kívül vagy Kína keleti partvidékén található hatalmas öblök és szigetek hálózatában zajlanak, ahol a megfigyelési réseket ki lehet aknázni.
Fotó: Quatargas
Kína a szankciók kijátszásának integrált részesévé válik
A kínai helyzetjelzők kikapcsolásának gyakorlata, amely különösen releváns az energiaszállításban, eddig főleg az Észak-Koreához köthető hajókat érintette. Ezekkel a rakományokkal kapcsolatban rutinszerűen meghamisítják a rakományjegyzékeket, vagy titkos átutalásokat hajtanak végre az ENSZ szankcióinak megkerülése érdekében – ugyanazokat a taktikákat alkalmazzák, mint a szankcionált orosz vagy iráni olajat szállító tartályhajók esetében.
Kína sűrű kikötői infrastruktúrája, a hatalmas magánhajózási és logisztikai ökoszisztémával kombinálva, akaratlanul is lehetőséget teremtett az árnyéküzemeltetők számára, hogy beolvadjanak a legitim áramlásokba.
A nyugati szabályozó hatóságok egyre nehezebben tudnak reagálni ezekre a fejleményre. A biztosítótársaságok és a kikötőüzemeltetők folyamatosan vizsgálják a szankcionált kereskedelemben való részvétellel gyanúsított hajókat, de a fiktív cégek tulajdonjogának, a szabálytalan útvonalaknak és a hajók közötti átrakodásoknak a terjedése azzal a kockázattal jár, hogy meghaladják a szankciók ellenőrzési kapacitásait.
Összességében az látszik, hogy Kína a szankcionált LNG passzív befogadójából egy tágabb rendszeren belüli, az Oroszország exportkapacitásának fenntartását célzó csomóponttá válik. Peking a Kreml szankciók kijátszására irányuló stratégiájának alapvető elemévé válik – ami megkérdőjelezi, hogy Kína hosszabb távon bevonható-e egyáltalán a globális szankciós architektúrába. Azonban kérdéses, hogy meddig hajlandó elmenni az orosz energiaágazat nemzetközi korlátozásokkal szembeni védelmében.
