Hektikus mozgások közepette fél évtized távlatában értékének ötödét vesztette el a magyar nemzeti fizetőeszköz. A pillanatnyi stabilitási állapot mögött törékeny helyzet húzódik meg, amivel természetesen az MNB tisztában van. A Monetáris Tanács a fél szemét bizonyára az árfolyamon tartotta, amikor a legutóbbi kamatdöntő ülésén a jegybanki kamatláb tartása mellett döntött - írja Bod Péter Ákos a Klasszis Médiához tartozó Mfor-on megjelent cikkében.
Szerinte formailag, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs mutatók alapján akár társulhatott volna a magyar jegybank a monetáris könnyítést választó társakhoz. Mégis most a kamatszint tartása mellett döntöttek. Annak ellenére, hogy a világ nagy jegybankjai (a japán eset sajátos kivétel – okozott is komoly felfordulást a pénzügyi piacokon) vagy már megindultak lefelé a kamatjaikkal, vagy erős indikációt adtak a csökkentésről. A környezetünkben is lefele mozdultak el a nemzeti banki kamatok.
Az infláció és a jegybanki kamatok alakulásáról havi rendszerességgel beszámolunk a Privátbankár Európai Inflációs Körképe sorozatunkban.
Maga az MNB-közlemény és a hozzá csatolt szakértői magyarázat a kockázati tényezőkből említ néhányat (és szerintem elhallgat másokat), amikor implicite azt magyarázza, hogy miért kellett megállnia a régóta megkezdett kamatcsökkentési trenddel - fűzte hozzá.A megemlített tényezők egyike szerint minálunk „a fogyasztói és beruházói bizalom lassan javul”. Ez az óvatos megfogalmazás valójában azt rejti, hogy a kormány által várt, remélt lakossági fogyasztási lendület elmaradt 2024 első felében, a beruházási volumen pedig minden pesszimista előrejelzést meghaladó esést produkált. Mivel az érintetteknél pénzforrás még csak lenne; ami hiányzik, az a bizalom - hangsúlyozta az MNB volt elnöke.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
