Miért nem lő ki a magyar gazdaság?

A friss gazdasági mutatók rosszabbak, mint a korábbi években, különösen a hazai fogyasztás gyászos alakulása kapott éles kommentárokat. A statisztikai módszertan árnyalatnyi eltérései nem indokolnak ilyen mértékű lemaradást. Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor péntek reggeli cikkében Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök arra mutat rá, a GDP vagy az egy főre jutó GDP mellett további mutatókban is megmutatkozik a hazai gazdaság gyengesége.

Így például a bruttó nemzeti jövedelem (GNI), mely az ide települt külföldi tőke jövedelmét kiveszi a GDP-ből, vagy épp az AIC, azaz a tényleges egyéni fogyasztás mutatója.

A szakember rámutat, a magyar gazdasági pálya 2010 után, egészen 2023-ig, tőkeigényes karaktert öltött, ám a sok beruházástól nem gyorsult a növekedés, vagyis rossz a folyamat hatékonysága, elpocsékoltuk az erőforrásokat. Ráadásul a magyarok nagy adótartalmú javakat vásárolnak, így hiába indult be a magyar bérszint emelkedése, a fogyasztási volumen lassabban növekszik, mint a térségben.

Emellett az újraiparosítás is tévútnak bizonyult, mert alacsony a hazai hozzáadott érték hányada, és mivel a távol-keleti cégek vertikálisan integráltak, magyar beszállítóknak aligha jut érdemi megrendelés.

A teljes cikket az Mforon ide kattintva olvashatja el. >>