Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mforon megjelent elemzésében arra figyelmeztet, hogy bár a Központi Statisztikai Hivatal áprilisi béradatai szerint „700 ezer forint felett a bruttó átlagkereset”, és a reálbérek 5 százalékot is meghaladó mértékben nőttek, ez még nem jelent valódi fordulatot. „Egy hónap adata mutat valamit, de a trendforduló bejelentéséhez ennyi nem elég” – írja a közgazdász, aki szerint a többi makrogazdasági mutató – például az ipari termelés, a fogyasztói bizalom vagy a foglalkoztatás – nem támasztja alá a javulást.
Ráadásul a bérnövekedés szerkezete sem megnyugtató. A közszféra bérei például „elmaradnak a szalagcímekben jól mutató hétszázezres adattól”, és a kormány nem tud vagy nem akar jelentősen többet költeni bérkiadásokra. Az üzleti szektorban a minimálbér-emelés kényszere hozott némi javulást, de – mint írja – „a cégek számára a béremelés költségnövekedés”. A kisebb vállalkozások számára a szochokedvezmény sem jelent valódi megoldást, sokaknak így is „hatalmas kihívás” a kötelező béremelések teljesítése.
Bod Péter Ákos szerint „a harmadik éve tartó pangás elgondolkoztató”: nem egyszeri megingásról van szó, hanem szerkezeti problémáról. Ennek fényében „a most elfogadott költségvetési törvénybe beleírt mágikus 4,1 százalékos gazdasági növekedés nem tud bekövetkezni 2026-ban”.
Az infláció sem fog jelentősen csökkenni – állítja –, mert az árszabályozások torzítják a statisztikát, és „az emberek egészen más inflációt érzékelnek, mint amit a statisztikai hivatali árváltozási indexe mutat”. A következmény: a bizalom hiánya, amely „maga is növekedést gátló, viszont pénzromlást serkentő tényező”.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
