Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mforon megjelent elemzése szerint torz képet ad a KSH legutóbbi jelentése, amely 714 400 forintos bruttó átlagkeresetről számolt be 2025 márciusában. Mint rámutat, ezt az értéket a kiemelkedően magas jövedelmek húzzák fel, miközben a teljes munkaidőben dolgozók keresetének közepe, a medián bruttó bér csak 550 ezer forint volt. A kereseti viszonyok reálisabb jellemzésére a nettó medián mutató alkalmasabb, amely márciusban 382 ezer forintot tett ki.
„Ez már hihető közlés a teljes munkaidőben foglalkoztatotti körben jellemző viszonyokról” – írja a Klasszis Média állandó szerzője, aki szerint sok kisvállalkozás számára még ez a szint is nehezen kigazdálkodható. A járulékos költségek miatt ezért is terjedt el a részmunkaidős foglalkoztatás.
Bár az éves béremelkedés üteme 8 százalék felett maradt, márciusban a reálkeresetek mindössze 3,5 százalékkal nőttek, mivel az infláció 4–5 százalék között mozgott. A közgazdász emlékeztet: tavaly ilyenkor még 14 százalékos volt a nominális keresetnövekedés. A dinamika visszaesése nem véletlen, mivel „nő a cégfelszámolási adat, a megmaradók körében is mind gyakoribb a létszámleépítés”.
Bod Péter Ákos szerint az idei minimálbér-emelési tervek – különösen a 2026-ra belengetett 13 százalékos növelés – a gazdaság jelenlegi állapotában nem teljesíthetők.
A problémák mélyén szerinte a magyar gazdaság szerkezete áll: nem jött létre elég magas hozzáadott értéket előállító munkahely, így a bérszint tartósan alacsony maradt a térség többi országához képest.
A teljes elemzést itt olvashatja el.
