8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A magyar gazdaság számára óriási kihívás lesz az inflációt rövid időn belül letörni. Hiába bízik ebben a kormány és a jegybank, az inflációs várakozások miatt sem fogunk egy év múlva az MNB által elfogadható inflációs toleranciasávba visszakerülni, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.

2020-as tavasza meghozta a nagy leállást a világgazdaságban, az üzleti élet szereplői folyamatos alkalmazkodásra kényszerültek. A rákövetkező év kezdetén azonban már óvatos optimizmussal néztek a konjunktúra alakulására. És valóban, a védőoltások és életmódbeli-technikai változások eredményeként a fejlett világ nagy részében a termelési, jövedelmi szint jórészt visszakerült oda, ahol a járvány megszakította a konjunktúrát. A kereslet összetétele, a termelési és forgalmazási viszonyok változása folytán azonban roppant mély szerkezeti változások indultak be, melyeknek üzleti-gazdasági következményei fokozatosan válnak láthatóvá. Az átalakulás nyilvánvalóan intenzíven érintette – iparáganként igen eltérő módon – a termelési, szállítási, finanszírozási költségeket, a bértételeket, a nyereséghányadot.

Mindez a sok változás hamar megjelent az árak alakulásában is. A hatósági korlátozások és az egyéni, társadalmi viselkedés-módosulások nyomán a kereslet eleinte nagyon visszaesett, és ezzel az árak is jó ideig mélyre süllyedtek – ennek látványos megnyilvánulása volt a nyersolaj világpiaci árának összeomlása 2020 tavaszán.

Akkor fel is erősödött az aggodalom, hogy a világ a nyomott árak és pangó konjunktúra kellemetlen kettősének lesz a foglya. A tartós stagnálás veszélyéről már addig is sokat cikkezgettek, sőt egy ideig az adatok is alapot adtak a borús előrejelzésekre. 2020 tavaszán a kormányok az elnyúló depressziót elkerülendő, rendre komoly jövedelem-kiegészítő, gazdaságélénkítő programokat hirdettek meg, amelyek finanszírozását a történelmi mélységbe süllyedt nemzetközi kamatszintek mellett nyugodtan lehetett vállalni.

Az olcsó hitelpénz időszakában még divatos teóriák is születtek: „most minden másként van, az állami deficit nem okozhat gondot”. Az új pénzügyi elméletek ingatag logikai lábakon állnak, de valóban úgy látszhatott egy jó ideig, amikor nulla körüli sőt negatív kamatok léteztek a világban, hogy szinte ingyen lehet finanszírozni az állami adósságot. 

Mindennek mára vége. De korábban is csak a legtehetősebb államoknak volt a sajátja a kamatmentes államadósság-refinanszírozás. A világgazdaság peremvidékén, így Kelet-Közép-Európában, és közelebbről Magyarországon az állampapírok hozama sosem volt nulla. Máról visszanézve azonban valóban voltak olyan évek, amikor a hazai pénzpiaci kamatok, az állampapírok hozamai mérsékelt szinten mozogtak. A mögöttünk álló két-három évben az államadósság finanszírozása kevesebbet vitt el, mint korábban. Ez az időszak azonban lezárult, már jóval a 2022. februári orosz invázió előtt.

Referencia-hozamok Magyarországon Forrás: MNB: Ábrakészlet, 2022 március
Referencia-hozamok Magyarországon Forrás: MNB: Ábrakészlet, 2022 március

A hozamszint megemelkedés a keresleti és kínálati viszonyok alakulását tükrözi, de természetesen mögötte megtalálható a jegybanki politika változása is. Az MNB hosszú halogatást követően 2021 nyarán megértette, hogy a járvány kitörését követő zavaros hónapok látszólagos infláció-mérséklése csak átmeneti jelenség, és ha a gazdasági aktivitás valóban visszatér a korábbi szint környékére, akkor az árszint tovább nő, és a saját eszközeivel tennie kell a fizetőeszköz értékvesztési folyamatának lassításáért.

Gyorsuló infláció mellett a nominális kamatok egyébként akkor is emelkednek, ha a monetáris politika nem kezd szigorítani, hiszen a pénztulajdonosok joggal várnak legalább részleges kárpótlást az infláción elszenvedett értékvesztésükért.

Az infláció alakulása különféle monetáris mutatókon mérve Forrás: MNB: Ábrakészlet, 2022 március
Az infláció alakulása különféle monetáris mutatókon mérve Forrás: MNB: Ábrakészlet, 2022 március

A 2017-től kibontakozó ármozgások nyilvánvaló inflációs trendet követnek – erről korábban visszatérően voltunk kénytelenek írni. Nemcsak a lakossági fogyasztói kosár árváltozását jelző inflációs index az érdekes, hanem minden olyan mutató is, amely az áralakulás jelenségét írja le. A gyorsan változó, illetve az államilag szabályozott javak árait figyelmen kívül hagyó maginfláció mutató kevésbé ingadozik, mint a KSH fogyasztói árindexe, de az is egyértelműen jelzi, hogy a 2013-14-es évek mérsékelt pénzromlási szakaszát lassan, de egyértelműen trendszerű inflációs időszak követte. A jegybanki politika azonban a mindenkit meglepő – és választás előtti hetekben nyilvánosságra kerülő – inflációs adatok beérkezésekor reagált érdemben. Addig legalább azonos, ha nem nagyobb súlyt adott a gazdasági növekedési megfontolásoknak, a kormányzati programok támogatásának, mint a saját alaprendeltetésének: a fizetőeszköz értékállóságán való őrködésnek. A jegybanki kamatemelés azonban áttételesen és késleltetve hat, tovább az alacsony kamatszinthez hozzászokott, hozzászoktatott érintetteket igen kellemetlenül érinti.   

Ebben a politikailag érzékenyebb helyzetben az inflációellenes fellépéshez a kormányzat egy korábbi társadalmi rendszerben használt megoldásokhoz nyúlt vissza: ár-maximalizálással valamint az állami tulajdonú, állami befolyás alatt álló vállalatok árpolitikáján keresztül igyekszik fékezni az áremelési hullámot. Önkényesen megállapított és bevallottan csak átmeneti időre (a parlamenti választás plusz néhány hét) szóló élelmiszerárak, üzemanyagárak valamint rögzített szolgáltatási tarifák alkalmazásával a kimutatott árindex emelkedését átmenetileg meg lehet fékezni, de következményekkel. Ilyen helyzetben az inflációs mutató valódisága gyengül, hiszen az infláció egy része rejtve, elnyomva marad (suppressed inflation) – ami aztán majd felszínre tör később. Ha pedig állami szubvencióval próbálják tartósabbá tenni az átmeneti, nem reális viszonyokat, akkor a költségvetés kiadási oldalára nehezedik nyomás, amint ezt a reformszocialista korszak az 1970-80-as években bőségesen illusztrálta.  

Azt is jól tudjuk korábbi tapasztalatainkból, hogy a hatósági árak („rezsicsökkentés”) alkalmazása nem védi meg a nemzetgazdaságot a nemzetközi árak alakulása miatt fellépő cserearányromlástól. Annak következtében a nemzeti számlarendben kimutatott bruttó hazai termék (GDP) egy részét kiszívják az exportárak növekedését meghaladóan emelkedő importárak. A termelési inputok nemzetközi drágulása továbbá folyamatosan felfele nyomja a vállalati költségeket, különösen abban az esetben, ha a valutaárfolyam jelentősen és trendszerűen gyengül. Márpedig ez a mai magyar helyzet, még akkor is, ha a 400 forintos euró árfolyama ez idáig egyszeri esemény volt, nyilván pánik hatására. Azonban a súlyos nemzetközi geopolitikai kockázatok és mindenféle egyéb rizikótényezők fennállása miatt a forint árfolyama a továbbiakban is ki van téve ingadozásoknak.

Mind ezek nyomán az MNB a 2022 tavaszi inflációs jelentésében kénytelen volt olyan kitekintést adni, amely minden korábbinál szélesebb lehetséges sávban helyezi el a fogyasztói árindex alakulását.

Az MNB inflációs kivetítése Forrás: MNB: Ábrakészlet, 2022 március
Az MNB inflációs kivetítése Forrás: MNB: Ábrakészlet, 2022 március

Meg kell jegyezni, hogy az MNB által a 2022 tavaszi inflációs jelentésében közölt kivetítés nem tekinthető prognózisnak. Az ilyen kivetítések azért nem számítanak torzítatlan becslésnek, mert készítésük logikája szerint a bemutatott időtáv végére a fogyasztói árindex visszatér a készítés időpontjában fennálló inflációs cél-értékre. Az pedig már évek óta 3 százalék (amihez idővel az MNB adott magának egy plusz-mínusz egy százalékos toleranciasávot). A bemutatott ábrában is az tehát az implicit feltételezés, hogy valamiféle okból 2023-2024 során az árindex besimul az inflációs célkövető rendszerben dedikált helyet elfoglaló vonalba. Ennek gazdasági realitása azonban nincs meg, inkább csak jelzi a dezinflációs feladat nagyságát.

Ami figyelemre méltó, az árindex lehetséges tartományának szélessége. Nem csoda. 2022 tavaszán lehetetlen megmondani, hogy az Ukrajna ellen indított háború mikor és milyen kondíciók mellett ér véget, és milyen államközi, kereskedelempolitikai viszonyok jönnek létre ki a véres háború után. Azon túlmenően is sokféle külső gazdasági-pénzügyi tényező alakulhat a ma feltételezettől nagyban eltérően. Tovább ezekben a napokban az sem tudható, hogy a magyar országgyűlési választások nyomán milyen kormány alakul. Azt azonban láthatjuk, hogy a béremelési trend, az államháztartás harmadik éve tartó nagymértékű kiköltekezése és maga a trendszerű infláció mind olyan tényező, amely egy irányba mutat. Lendületbe jött inflációt pedig, már csak a várakozások kialakulása és berögzülése miatt is, roppant nehéz visszafogni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Hova ment el a rengeteg pénz?
Privátbankár.hu | 2024. június 20. 09:04
Az MNB szerint két korábbi elnöke félrevezető állításokat fogalmazott meg a jegybank veszteségéről és annak finanszírozásáról. Az egyik érintett, lapunk állandó szerzője írása.
Benchmark Bod Péter Ákos: A kampánynak végre vége – a gondok maradtak
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 05:43
A hirtelen felizzó közéletben magáról a gazdaságról nem sok szó esett, holott igen ellentmondásos, gazdasági kockázatokkal teli esztendő derekán vagyunk. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Jobbak az emberek szenzorai, mint az állami hivatalé?
Privátbankár.hu | 2024. június 6. 08:51
A Klasszis Média állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár ezúttal ahhoz ad fogódzót, hogyan kell értelmezni és értékelni a GDP-adatokat. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Miért pont nálunk lett ilyen drága az élet?
Privátbankár.hu | 2024. május 31. 10:34
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár benézett a szokásosan közölt inflációs adatok mögé. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A sok évtizede hangoztatott "kultúrfölényünk" már régóta nem létezik
Privátbankár.hu | 2024. május 24. 09:11
Térségi összevetésben csak a román mutatók mérnek a mienknél egyértelműen kedvezőtlenebb helyzetet a formális (iskolai) képzettséget illetően - mutat rá a Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár. 
Benchmark Van realitása Orbán Viktor nünükéjének?
Privátbankár.hu | 2024. május 17. 09:05
Bod Péter Ákos azt a politikai megrendelést vesézi ki, hogy a magyar vállalatok fektessenek be külföldön, és ott tegyenek szert jövedelemre.
Benchmark Bod Péter Ákos: A viszonylagos visszacsúszásunkon a „keleti nyitás” semmit sem segített
Privátbankár.hu | 2024. május 10. 10:08
Ettől függetlenül a német kapcsolatrendszert újra lehet gondolni. A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szokásos éves konjunktúra-elemzésének főbb megállapításait ismertette.
Benchmark Bod Péter Ákos: A nagy jegybankok óvatossága és a forintkamatok sorsa
Bod Péter Ákos | 2024. április 12. 05:43
A jegybankok világszerte komoly feladványt kaptak: mikor és milyen mértékű kamatcsökkentés lenne a megfelelő? Ha azonban a meghatározó jegybankok minden javuló jel ellenére óvatosak, a vártnál később lépnek és talán kisebb mértékben enyhítenek a kondíciókon, akkor a magyar jegybank sem engedhet a sürgetésnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Szubjektív jólét – van-e gazdasági jelentősége?
Bod Péter Ákos | 2024. március 29. 05:42
Látszólag nincs egyértelmű összefüggés a bruttó hazai termék (GDP) és az emberi boldogság mértékének európai helyzete között. De csak látszólag. Valójában a boldogság-lista élén is az anyagilag tehetős nemzetek állnak. Mint ahogy Magyarország középmezőnybeli helyezése sem lehet meglepő és sajnos, ahogy a GDP-k összevetésében, itt is már előttünk vannak a románok. Azaz boldogabbak.
Benchmark Bod Péter Ákos: A tengerszállítás biztonsága, költsége – és a magyar ipar szerkezeti rizikói
Bod Péter Ákos | 2024. március 21. 05:43
A Szuezi-csatornát elkerülő hajók késői beérkezése bizonyára komoly mértékben visszafogta az ipari kibocsátást, és csak reménykedni lehet, hogy a gyengécske tavalyi év és a szintén halovány évkezdet után e két fő ágazat erőre kap. Az egész magyar gazdasági teljesítményre kihat az, ami a kulcsiparágakkal történik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG