11p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Országonként eltérő, hogy miként kommunikálnak az orvosok a betegekkel, ahogy az sem egységes, milyen módon tudatják az állampolgárokkal a gazdasági problémákat, állítja Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Számunkra utóbbi azért aktuális, mert a GDP ugyan dinamikusan nő, de a háttérben gyűlnek a viharfelhők.

A beteg állapotának rosszabbra fordulásakor az orvosok nem egyforma tájékoztatási stratégiát követnek. Az európai orvosok általában latin szavakba rejtik, és inkább csak sejtetik a pácienssel a kilátások romlását, az amerikai orvosok viszont közlik a legrosszabb hírt is, hogy a beteg felkészülhessen a súlyos helyzetre. (Az amerikai őszinteségnek a kulturális különbözőségen túl az is magyarázó oka, hogy az orvosok így akarják elkerülni a későbbi pereket.)

A gazdaság egészségi állapota is többféleképpen írható le: nyíltan vagy inkább óvatosan becsomagolva az üzenetet, elkerülendő a riadalmat. Ami az állami pozícióban levők szokásos viselkedési módját illeti, arról nyugodtan kimondhatjuk: Magyarország nem Amerika. Hivatalos közleményekben, nyilvános megszólalásokban ritka a dolgok nevén nevezése. Ha van is ilyen, az inkább csak a kormányon belüli pozícióharc részeként fordul elő, mint amikor még sok évvel ezelőtt Békesi László pénzügyminiszter a mexikói államcsőddel példálózott, hogy a vonakodó miniszterelnököt, Horn Gyulát határozott korrekcióra vegye rá.

Kósa Lajos elszólására a gazdasági szereplők is felkapták anno a fejüket (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Kósa Lajos elszólására a gazdasági szereplők is felkapták anno a fejüket (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Kósa Lajos nevezetes esete a lehetséges államcsőd emlegetésével 2010-ben más kategória, semmiképp sem példája a szükséges, de népszerűtlen intézkedés kikényszerítésére irányuló kommunikációnak. A legjellemzőbb az, hogy a megszorítást, áldozatokat követelő kiigazításokat valamilyen semleges, sőt inkább lelkesítő becsomagolásban, álcázva rejtve teszik közzé, mint például 2011-ben a Széll Kálmán tervben, amely valójában a megelőző évben megkísérelt, de sikertelen élénkítést követő masszív megszorítási csomag volt.

A megszorítás kifejezést azonban a kormányzó párt indexre helyezte, a kommunikációban azt sulykolva, hogy megszorítani csak a túloldal szokott, sőt valami fura okból szeret is.

Pedig a költségvetési kiadáscsökkentés, az adónövelés egyértelműen politikailag népszerűtlen intézkedés, és nincs kormány, amely a maga jószántából ezt tenné, ha nem lenne nyomós oka rá – például az, hogy a megelőző túlzott költekezés következményei miatt szükségszerű a korrekció.

Stop-go politika – az elnevezésből is látható, hogy semmiképpen sem magyar találmány. Az 1960-as évek brit kormányai a külső fizetési mérleg romlásakor kénytelenek voltak visszametszeni az állami kiadásokat, emelni a kamatokat, hűteni a túlfűtött gazdaságot, amely túl sokat importált – ám akkor lelassult a gazdasági növekedés, és nőtt az állástalanság. Erre hamarosan jött a ’go’: állami kiadásnövelés és/vagy kamatcsökkentés, hogy a pangó gazdaság erőre kapjon – amíg a nekilendülő infláció és a külső fizetési mérleg romlása ismét ki nem kényszerítette az egyensúlyrontó, de szükséges stopot.

Minket persze nem a korábbi brit esetek érdekelnek, hanem az, ami most zajlik az orrunk előtt itthon.

A kormány különösebb hírverés és részletes tájékoztatás nélkül 350 milliárd forintos állami kiadásvisszafogást írt elő a tárcáknak december elején. Ez bizony ismerősen hangzik a korábbi időkből:

amikor az állami kiadások nagyon elfutottak a tervekhez képest az év második felében, akkor gyakori volt a tárcáknál a költések visszafogása, eldöntött fejlesztések leállítása, tartalékok elvonása. Ezt a sok évtizedes gyakorlatot az utóbbi évek erős konjunktúrája idején, 2020-ig egy másik váltotta fel: a gazdasági növekedés valamint a mind erősebb árszintnövekedés miatt az állam adóbevételei a konzervatívan tervezett költségvetés előirányzataihoz képest kedvezőbben alakultak, így az év utolsó heteiben-napjaiban az Orbán-kormány rendszeresen nagy költekezésbe kezdett.

Lehetne természetesen egyensúlyba vinni az államháztartást, vagy legalább a betervezett két százalék körüli GDP-arányos deficitnél kisebb hiánnyal zárni az évet, semmint kutyafuttában kiszórni százmilliárdokat az ünnepi napokban. Ezt a közgazdasági logikát azonban rendre felülírta a stabilitási törvénybe írt szabály, amely szerint – hacsak nincs recesszió – a GDP-arányos adósságrátát minden évben mérsékelni kell. Ebből az önként vállalt kötelezettségből viszont az következik, hogy ha „túl jó” az egyik évben a költségvetési egyenleg, és ennek nyomán nagyot csökken az adósságállomány/GDP mutató, akkor gond lehet a rákövetkező évben. Így a biztonság kedvéért jobb lerontani az éves deficitmutatót, és abból adódóan csak kicsit javítani az adósságállományi mutatón, hogy legyen majd rá egy évre honnan tovább ereszkednie a rátának.

Ez azonban a múlt. 2020-ban hatalmas lett az éves deficit, emellett csökkent a GDP, így e kettő eredőjeként nagyot ugrott az adósság/GDP hányad; a felső 60-as tartományból a 80 százalékos szint fölé emelkedett. Ami gond volt ugyan, de jogi problémát nem okozott sem itthon, sem az EU-n belül. Az EU-s intézmények közös döntéssel arra az évre, sőt a rákövetkező középtávú időszakra felfüggesztették a stabilitási és növekedési paktum szerinti korlátok alkalmazását. Nem okozott hazai jogi gondot sem, mert az adott év recessziós volt (csaknem 5 százalékkal csökkent a reál-GDP).

2021 azonban más, mert bár „Brüsszeltől” ugyan lehet az előző évinél nagyobb adósságrátája a magyar államháztartásnak, de a kétharmados („sarkalatos”) stabilitási törvény szerint nem.

Márpedig a 2021-es évben beindított választási költekezés nyomán őszre már hatalmas lett a költségvetési hiány, amire az év végén a legkülönfélébb politikai elígérkezések még rá is pakoltak,

és bár növekedik a gazdaság, de bizony annyira nem, mint ahogyan a második negyedéves adatok alapján látszott. Ami fura módon segít némileg a kormánynak a határérték betartásában, az a felgyorsuló infláció, két módon is. A növekvő árak nyomán a forgalmi adóból, jövedéki adókból származó bevétel növekszik; másrészt az általános árszintemelkedés feljebb viszi a nominális GDP-t.

Amikor a 2021 novemberi államháztartási hiány ezermilliárdot meghaladó mértéke ismertté vált, rögtön felmerült a kérdés: mi lesz az éves deficittel? És mi lesz a költségvetési adósságrátával? A választ megkaptuk, amikor a megszorítás szót elkerülve a „pénzügyi tartaléknövelés” néven említett kiadáscsökkentésről döntött a kormány. Még nagyobb tétel a ferihegyi reptér megvásárlásának elhalasztása.

Az államjogi korlátok betartásának szándéka mellett talán az is szerepet játszott a gyors döntésben, hogy kijöttek az ijesztő inflációs adatok. A tárcák költekezésének évvégi visszafogása is egy eszköz a túlfűtött gazdaság némi hűtéséhez. A másik eszköz a monetáris politika: az MNB már a nyáron óvatosan tett egy-két kamatemelő lépést. Az MNB önértékelése szerint időben, a cseh, lengyel jegybankot egy-két héttel megelőzve intézkedtek. Azok viszont egyből nagyobb szigorítást hajtottak végre; a forintárfolyam tartós gyengélkedése mutatja, hogy a magyar kamatemelés nem volt elég, a sokadik kamatemelés ellenére sem.

A helyzet tehát komoly: az anticipáltnál nagyobb az infláció és a nyáron reméltnél valamivel gyengébb lesz a 2021-es gazdasági növekedés. Igy kell navigálnia a magyar gazdaságpolitikának. Ráadásul a nemzetközileg nagyon nyitott magyar gazdaság mostani külpiaci kilátásaira árnyékot vet a járványhelyzet bizonytalansága és a nemzetközi termelési láncokban fellépő gyakori feszültség – ezek eredőjeként a korábbi komoly külkereskedelmi mérlegtöbbletünk leapadt. A nemzetközi fizetési mérleg, amely éveken át szintén komoly többletet mutatott, deficitbe ment át: a hiány mértéke még nem nagy, de a változás iránya aggodalomra adhat okot. A gazdaságpolitika nagy gondja az, ha ikerdeficit lép fel és tartósul, azaz az államháztartás hiányához a külső mérleg hiánya társul.

Ebben a helyzetben fontos lenne a világos szó, hogy a gazdaság szereplői fel tudjanak készülni a következő időszaki viszonyokra. A páciensek állapotának romlásáról a felelős kezelőorvos tájékoztatja az érintetteket, azok érdekében. Nálunk a gazdasági bajokat illetően elég bújtatva történt ez ideig a helyzet feltárása. Érdemes megtekinteni, hogy az MNB monetáris tanácsa miként értékelte a viszonyokat, amikor egyébként egy újabb, nem jelentéktelen szigorítást jelentett be 2021. december 14-én.

A magyar gazdaság helyreállási képessége erős. A gazdaság bővülése várhatóan a korábbinál lassabb ütemben folytatódik, miközben a növekedés szerkezetét kettősség jellemzi.” Az utóbbi utalás lényege az, hogy a nemzetközi termelési láncok zavarai, az emelkedő nyersanyag- és energiaárak miatt a reméltnél gyengébben húznak az exportra termelő ágazatok, másfelől tovább erősödik a belső kereslet. „A háztartások fogyasztásának emelkedése folytatódik, amit a jövő évi minimálbér-emelés és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések is támogatnak.”

Az MNB a gyengébb második félévi adatok alapján már nem valószínűsíti a 7 százalék feletti idei GDP-növekedést. Azt 6,3–6,5 százalékra teszi, abban reménykedve, hogy az exportpiacokon nagy felpattanás lesz a jövő év derekáig, és akkor 2022-re 4,0–5,0 százalékos növekedés vetíthető ki. A novemberi év/év alapon számított infláció 7,4 százalék, a maginfláció 5,3 százalék: ez viszont kizárja, hogy a jegybank továbbra is erőltesse a saját eszközeivel a gazdasági növekedést. Főleg úgy, hogy a maginfláció várhatóan tovább emelkedik, az MNB becslése szerint 2022 közepéig 6 százalék közelében alakul.

De vajon felszívódnak-e az ellátási nehézségek, megfordul-e a nyersanyag- és energiaárak növekedése? Talán igen, ám a magyar árak alakulása nagymértékben függ attól, hogy a fogyasztók, munkavállalók és vállalkozók milyen áremelést érzékelnek és anticipálnak. Erre így utal a monetáris tanács közleménye: „Középtávon az árstabilitás elérésében meghatározó szerepe van az inflációs várakozások inflációs céllal összhangban történő horgonyzásának.” Magyarán: ha az emberek elhiszik, hogy nem nagyon lesz infláció, de legfeljebb csak annyi, amennyit az MNB mond, akkor már nem húzzák felfelé az árnövekedést a társadalom várakozásai.

A belső-külső egyensúlyról keveset szól a közlemény. „A költségvetés hiánya és az államadósság-ráta az idei évtől csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege a járvány átmeneti hatásai miatt romlik.”  A fizetési mérleg egyenlege a GDP 3 százalékát kitevő deficitet mutat 2021-ben és jövőre, majd „az előrejelzési horizont végéig fokozatosan javul. Ezzel párhuzamosan a gazdaság külső finanszírozási képessége – a 2021-22-es átmeneti csökkenést követően – emelkedik és a horizont végére a GDP 1 százaléka körül alakul.”

Ehhez az indokláshoz társult a döntés, az alapkamat újbóli emelése, amellyel a kamatfolyosó határait is megváltoztak. Az egynapos (O/N) betét 2,4 százalék, az O/N és egyhetes hitel 4,4 százalékra emelkedett. De a nagy jelentőségű döntés nem az újabb kamatemelés volt, hanem ami a pénzpumpát érintette:

a Tanács leállítja a Növekedési Kötvényprogramot, a folyamatban levő kibocsátások lezárásával. A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási programot is lezárta,

azzal a megjegyzéssel, hogy az MNB szükség esetén készen állampapír-vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiacba. A 4iG Nyrt. 350 milliárd forint értékű kötvénykibocsátás így még belefért a megszorító csomagba.

Milyen támaszt kap terveihez az üzleti szereplő? Az elmondottakból elég jól kiolvasható, hogy a hazai infláció elnyúló lesz, még abban a remélt esetben is, ha a bázishatás nyomán és a nyersanyagpiacok remélt konszolidálódása miatt külső áremelkedés nem éri gazdaságunkat – ami persze igen vélelmes kérdés, mivel ahhoz viszonylag stabil forintárfolyam kellene. Az is látható, hogy a kamatszint megy felfelé; nem is sok más eszköze van a jegybanknak, ha a fizetőeszköz vásárlóerejének megőrzésére szóló törvényi kötelezettségét be akarja tartani. A külső mérleg romlása ma még nem komoly, de aligha kerüli el az elemzők, hitelminősítők figyelmét – különösen akkor, ha tartósul a jelenlegi magyar kormány és az uniós intézmények közötti jogi vita, amely kritikus módon kihathat Magyarország finanszírozási helyzetére, annak külső megítélésére.

A hivatalos szövegben benne vannak az aggodalomra okot adó tényezők, a hangnem nyugtatgató. De kétséges, hogy a pénzügyi viszonyok romlásáért aggódókat megnyugtatná. A megszorítási csomag mértéke nem csekély, csak éppen rögtön lerontja hitelességét az indoklásokban szereplő kivételek léte. De főleg a mögöttes helyzet: a választási évre készülő állami intézmények ameddig csak lehet, elodázzák a tényleges kiigazítást. A költséges politikai akciókat (repülőtér megvétele, újabb gazdasági ágak feletti kontrol átvétele) nem adták fel, csak a források hiánya és a szabályozási korlátokba ütközés miatt elnapolták. Erre bizony nem könnyű üzleti tervet raknia a vállalkozónak. Ha kivár is egy kicsit, januárban, februárban aligha kerülheti el a jelentős átárazást mind eladói, mind vevői minőségében.   

Címkék: Benchmark

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Draghi tévedése
Garamvölgyi Zsolt | 2024. november 19. 15:19
Nagy visszhangot váltott ki Mario Draghinak az Európai Unió romló versenyképességéről írt jelentése, melyben megállapítja: az Uniónak sürgősen versenyképességi reformra van szüksége, ha el akarja kerülni, hogy gazdasági és politikai jelentősége végzetesen meggyengüljön. A megszólalók általánosan egyetértettek az Európai Bizottság különmegbízottjának helyzetértékelésével, csak egyes javaslatait kritizálták néhányan. Senki nem foglalkozott viszont a jelentés azon alapvető hiányosságával, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényt, miszerint a versenyképesség erősítésének legfontosabb feltétele a megfelelő emberi erőforrás. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Földbe döngölt infláció?
Bod Péter Ákos | 2024. november 15. 05:42
Egy hónap alatt, szeptemberről októberre 0,1 százalékkal nőttek nálunk az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint 3,2 százalékkal magasabb a fogyasztóiár-index, mint tavaly októberben volt. Az adatok közzététele után ragadtatta el magát örömében a miniszter: az inflációnak annyi. Mivel a politikusi mondások gazdasági ügyekben, meg általában is, újabban igen távol képesek esni a valóságtól, van okunk kételkedni ebben az esetben is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Nem húz a motor – mi lesz az iparral?
Bod Péter Ákos | 2024. november 8. 05:41
A statisztikai hivatal által közölt negatív adatoknál is elkeserítőbb kép rajzolódik ki a hazai iparban. A gyengélkedő német gazdaság és Donald Trump győzelme az amúgy sem fényes kilátásokat még borúsabbakká teszi.
Benchmark Bod Péter Ákos: A gond nem a recesszió, hanem ami megelőzi és követi
Bod Péter Ákos | 2024. november 1. 05:44
Az idén nem jött olyan egyszeri brutális fordulat sem a világban, sem a hazai gazdaságban, amely joggal tenné zárójelbe az eredeti, irreálisan magasra emelt állami tervadatot. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Az amerikai választás kimenetelének közvetlen gazdasági hatásai
Bod Péter Ákos | 2024. október 18. 05:41
Az Egyesült Államok jelentős világgazdasági súlya – ami nagyjából egyenlő az EU és Kína együttes részesedésével –, valamint amiatt, hogy a dollár még mindig a globális kulcsvaluta, ami a tengerentúlon történik költségvetési, monetáris ügyekben, az azonnal és közvetlenül kihat a világ többi részére. Ebből az aspektusból kell vizsgálni, milyen gazdasági következményei lehetnek annak, ki győz majd a november 5-ei elnökválasztáson: Kamala Harris vagy Donald Trump. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A járműipar már rég nem Európa motorja – és nálunk?
Bod Péter Ákos | 2024. október 11. 05:43
A hét hírei között vezető helyen állt, hogy az EU többségi szavazással elfogadta az Európai Bizottság előterjesztésében a kínai elektromos autók importjára kivetett „súlyos büntetővámokat”. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Múló pánik a piacokon, vagy a sebezhetőség jele?
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 16. 05:43
Nagyon ráijesztett a gazdasági szereplőkre a hirtelen jött pénzpiaci válság. Egy hét alatt hatalmas fordulatok következtek be: a japán jegybank váratlan július 31-i kamatemelése nyomán három munkanapon belül a S&P500 index 6 százalékot esett, a Nasdaq100 több mint 8, a Nikkei225 pedig egyenesen 20 százalékot.
Benchmark Bod Péter Ákos: Az orosz és az ukrán gazdaság a háború harmadik évében
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 9. 05:42
Amikor Ukrajna, Oroszország állapota a téma, a világot érthetően elsősorban a háborús fejlemények érdeklik. Ezekhez képest másodlagos, hogy a 2022. februári orosz invázió után hogyan alakul a közvetlenül érintett két ország makrogazdasági pályája. Kevesen gondolták volna (legkevésbé a hadüzenet nélküli frontális támadást elindító orosz politikai és katonai vezetők), hogy így elhúzódik a háború. Most már középtávúnak számító időtartam statisztikai adatait tanulmányozhatjuk.
Benchmark Bod Péter Ákos: Gazdasági ütemvesztés – amit tudunk, és amit sejtünk
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 2. 05:44
Az év második negyedéves gazdasági növekedési teljesítményéről közzétett első KSH-becslés kellemetlen meglepetést okozott, noha az eddig megismert ipari, kiskereskedelmi részadatok alapján már lehetett észlelni, hogy nem húz a gazdaság.
Benchmark Bod Péter Ákos: Back to the EU? Tényleg helyrehozza az új brit kormány a Brexitet?
Bod Péter Ákos | 2024. július 19. 05:43
Nem. De bizonyosan nem maradnak a mai szinten a brit-EU kapcsolatok. Mindkét oldalon sokat lehet nyerni aprólékos, technikai, az üzleti és a mindennapi ügyeken sokat segítő változtatásokkal.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG