<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Olyan lejtőn indult el a költségvetési hiány, amelyen nagyon nehéz lesz megállni, állítja Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke. A közgazdász egyetemi tanár szerint a december veszélyes hónap, de most különösen durva volt az év végi pénzszórás, mindezt tetézi, hogy a folyamatok jelenleg nem is átláthatóak.

2020-ban az államháztartás központi alrendszere 5548,6 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte a hírt a Pénzügyminisztérium; ez azt jelenti, hogy GDP-arányosan 9 százalék körüli lett. A tavalyi évre szóló költségvetési terv és a betervezett 367 milliárd forint hiány már márciusban irreálissá vált. Minden józan elemző tudhatta, hogy a világjárvány kitörésével a gazdaság recesszióba fordul, így a tervbe foglaltnál kevesebb állami bevétel keletkezik, míg politikai döntéstől függő mértékben nőnek a kiadások.

Benchmark. Ezen a néven a jövőben rendszeresen jelennek majd meg anyagok a Privátbankár.hu és az Mfor.hu oldalán. A jegyzetsorozatban neves szerzőket kértünk föl arra, hogy oldalainkon közöljenek hiteles, iránymutató, igazodási pontnak, viszonyítási alapnak - azaz benchmarknak - szánt írásokat aktuális közéleti, politikai, gazdasági témákban. Ezek valójában már nem is választhatók szét, hiszen minden, ami politika, az egyben gazdaság és közélet is a XXI. században.

Így is lett. A novembert már 3300 milliárd forint deficittel zárta az állam. Azt viszont, hogy ebből miként lett Szilveszter éjjelére 5500 milliárd forintot meghaladó hiány, nehéz elképzelni. Pontosabban csak elképzelni lehet, mert még nincs a kezünkben részletes tájékoztató. A rendeleti kormányzás jóvoltából a képviselők is mentesültek adatokkal telerótt országgyűlési irományok böngészésétől.

Ám vajon tényleg romlásnak indult az államháztartás tavasszal?

Hiszen amikor a gazdaság válságba kerül, nem szükségszerű, sőt kívánatos-e, hogy a központi költségvetés költekezzék? Dehogyis nem. Minden uniós tagország ezt tette.

Nálunk is mentőintézkedések meghozatalát sürgették az érdekképviseletek. Közgazdászoknak egy nem csekély köre ("tizenötök") kérte és tanácsolta a máshol már bevált, és most is gyorsan elővett munkahelymegtartó intézkedések mielőbbi átvételét - elfogadva a deficit átmeneti megnövekedését. Az adósságnövekedésben a hitelminősítők sem láttak különösebb gondot; a S&P tavasszal az évre 5 százalékos, a Moody's később 7,3 százalékos deficittel számolt.

Eleinte azonban még más volt nálunk a kormányzati felfogás. Az államapparátus ugyan a meglevő pénzügyi keretek átcímkézésével, az átmeneti hitelmoratórium beszámításával, jegybanki hitelkeretekkel büszkén kihozta, hogy rekordméretű intézkedési csomag segíti meg a gazdaságot, ám a miniszterelnök érdemben más irányt szabott.

Az uniós szabályok szerinti 3 százalékos hiányszintet nem szabad átlépni, az eladósodás veszélyes, a külföldi hitelfelvétel öngyilkosság. Emiatt aztán a magyar Kurzarbeit lassan jött ki és elég szűkösre sikerült, nem növelték meg az álláskeresési támogatás abszurdan rövid idejét, és a "minden elvesztett munkahely helyett újat teremtünk" is csak politikai szlogen maradt.

Azonban a második negyedévtől megmutatkozott, hogy a visszaesésünk súlyos, a térségben a nagyobbak közé tartozó. Fordulat állt be a gondolkodásban: nem kerülhető el a további gazdaságélénkítés. Az unió 3 százalékos hiánykorlátjáról kezdettől fogva tudható volt, hogy az recesszióban nem érvényes, attól nyugodtan felmehet a költségvetési hiány egy-két évre. A piacon pedig rengeteg a pénz, nyomott a kamatszint. Élt is a helyzettel az állam: április végén, majd novemberben komoly összegben bocsátott ki devizakötvényt.

Ez még mindig nem ok arra, hogy a büdzsé romlásáról beszéljünk. Az viszont gond, hogy erős - sőt bármilyen - parlamenti kontroll hiányában olyan kiadási tételekre ment el irdatlan mennyiségű pénz, amelyekről gyanítható, hogy sosem fognak megtérülni, mégis ugyanúgy fizetési terhet jelentenek, mintha a versenyképességünk jólismert feltételeire költött volna Magyarország: a digitális tanulás és munkavégzés megtámogatására, egészségvédelemre, a nehezebb álláskeresés miatti gondok enyhítésére, szakmai kultúrák védelmére. Így is megtízszereződött a deficit november végére.

A december minálunk veszélyes hónap. Évek óta akkor szokott kiszórni százmilliárdokat a kormány, nehogy "túl szép" legyen a hiánymutató - nosza, gyorsan megnöveli. Nehéz elhinni, hogy ilyenkor valóban a legfontosabb helyekre jut a közpénz. 2020 decembere minden idők magyar rekordját hozta: kormány ennyit még sosem költött el. De erre az új fordulatra most nem adott indokot a vártnál bővebb adófizetés miatti pénzbőség. Minden tétel nyilvánvalóan az adófizetők vállára helyezett jövőbeli terhet.

Azt sem gondolhatjuk, hogy egyszeri megcsúszás volt, de idén szépen visszatér a költségvetés a szokásos szemérmes hiányhányadra. A PM által közzétett 2020-2024-es kitekintés eleve számol a korábbiaknál nagyobb deficit fennmaradásával. Meg még egy választási év is előttünk áll.

Továbbá a dolgok logikája szerint a tavalyi kiköltekezés újabb és újabb kiadási tételek felmerüléséhez vezet az idén és jövőre.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Bod Péter Ákos: a magyar bérek alacsonyak és a jövedelmek is, ez a baj
Bod Péter Ákos | 2022. november 7. 05:38
Felhördülést váltott ki a napokban az a kijelentés, hogy a versenyképességünk alapja az olcsó bér, amelyet kiegészíthetünk azzal, hogy a kormány emellett az alacsony adószintet tartja fontosnak. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy ez az állítás megállja a helyét, netán éppen ennek ellenkezője igaz, és az alacsony bérek a leszakadást jelzik.
Benchmark Stagfláció magyar módra - így látja Bod Péter Ákos a kialakult helyzetet
Bod Péter Ákos | 2022. október 14. 05:42
Az infláció már most is fájóan magas, ám a forint gyengülése tovább lendíti felfele a mutatót. Egyelőre nem látszik, hogy mitől állna meg a magyar fizetőeszköz értékvesztése, így pedig a külső ár-környezet normalizálódása ellenére is nagy lesz az inflációs nyomás Magyarországon, véli Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Tényleg itt a Nyugat alkonya? A világgazdasági viszonyokat is felrobbantja a háború?
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 16. 05:27
Sokan és sokféleképpen magyarázzák a háború kapcsán történteket, felemlegetve a Nyugat alkonyát és a Kelet előretörését. Kérdés persze, hogy megváltoznak-e a világgazdasági erőviszonyok a háborútól? Bod Péter Ákos szerint nem attól, és csak lassú változások jönnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hamarosan tetőzik az infláció? Máshol talán, nálunk nem
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 1. 05:42
A pénzügyi piacokat megrengette az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének a jegybankárok kansasi szimpóziumán elmondott augusztus 26-i beszéde. Powell világossá tette, hogy a Fed szerint (is) túl magas amerikai infláció ellen további jegybanki lépéseket tesznek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hat százalékos növekedés vagy recesszió? Mi az igazság?
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 19. 05:19
A héten publikált kiugró növekedést jelző GDP adat kapcsán a kommentárok nem a bővülést méltatták, hanem a veszélyeket ecsetelték. Igen valószínű, hogy az év végén, a jövő év elején visszaesés jön. Bod Péter Ákos szerint a nagy kérdés, hogy átmeneti lesz a recesszió, vagy stagflációra készülhetünk.
Benchmark Bod Péter Ákos szerint a magyar modernizációs trendeknél van haladás, de lassú
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 12. 05:41
A hazai gazdaságpolitika az aktuális nehézségekkel van elfoglalva, miközben a hosszútávú fejlődés miatt óriási jelentősége lenne a gazdaság és társadalmi modernizációnak. Bod Péter Ákos, aktuális írásában azt elemzi, hogyan áll Magyarország ezen a téren.
Benchmark Bod Péter Ákos: Együtt élni a korrupcióval? Lehet, de sokba kerül
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 1. 05:42
Amíg ilyen súlyos a korrupció, addig nem jön az uniós pénz. Ez pedig a magyar embereknek okoz végső soron nehézséget. A gond az, hogy a korrupció más módokon is gazdasági problémákat okoz, ennek költségét is a magyar társadalom viseli, áll Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Magyarország még sokáig inflációs pályán halad
Bod Péter Ákos | 2022. július 1. 05:28
Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.
Benchmark Bod Péter Ákos: temessük-e a globalizációt?
Bod Péter Ákos | 2022. június 16. 05:31
Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.
Benchmark Esnek a részvények és a kötvények: az ingatlanpiacért is eljönnek az eladók?
Nagy Bertalan | 2022. május 18. 05:43
Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG