Egészen 2008 októbere, a Lehman-válságot követő pánik óta nem volt egyszerre ekkora mértékű kamatemelés Magyarországon, mint kedden, 100 bázispont (egy százalékpont). Képes lesz-e ez lassítani az inflációt? – hangzott az első kérdés Bod Péter Ákos egyetemi professzor, volt jegybankelnök és miniszter felé a Privátbankár Klasszis Klub tegnapi találkozóján.
Nem tudjuk pontosan, milyen információk alapján hozta a döntést az MNB, így kritizálni sem illik, de körülbelül ezt várta a piac – mondta a szakember. Erre utal az is, hogy a forintárfolyam, amely fontos indikátor, a lépés után nagyjából ott maradt, ahol előtte volt.
Túl későn kezdték a kamatemelést
A tankönyvek szerint akkor kell kamatot emelni, ha túlfűtött a gazdaság, ha túl nagy a kereslet, de ez nem az az eset. A magyar gazdaság 2021-ben lehet, hogy túlfűtött volt, nehéz meghatározni, de az biztos, hogy most csökkenő növekedési ütem jön. Ez nem indokolna kamatemelést.
A döntés viszont másfelől kihat a forintárfolyamra, és így hozzájárulhat az infláció mérséklődéséhez. A cseh és lengyel, román pénzhez hasonlóan a forint is visszaerősödött. Az áremelkedésre nem gyógyír a kamatemelés, arra nincsen igazán gyógyír. Nem lehetett könnyű helyzetben a döntéshozó testület.
De annyi kritikával merem illetni a jegybankot, hogy később kezdték ezt a kamatemelési ciklust talán fél vagy egy évvel is, mint kellett volna – mondta Bod Péter Ákos.
Kergeti egymást a monetáris poltika alapvető eszköze, a kamat és az inflációs index.
Még jobban elszállhatnak az árak
A nemzeti bank inflációs jelentést is közzétett, és olyan széles inflációs sávot adott meg prognózisában, mintha azt mondta volna: Nem tudom, mennyi lesz. De ez a jelenlegi helyzetben érthető.
Ez egy nagyon furcsa év, tele meglepetésekkel. Amikor jött a háború. Amikor megugranak a nyersanyagárak. Amikor soha nem látott pénzszórás indult be a kormány részéről, például az adó-visszatérítésekkel. Ezzel irdatlan mértékű hiány jött össze már az első két hónapban is.
Ezért hajlok arra, hogy az árak még inkább el fognak szaladni Magyarországon – hangzott el.
De az is lehet, hogy az emberek megijednek a drágulástól, a bizonytalanságtól, és spórolnak, visszafogják a fogyasztásukat, ami mérsékelheti az inflációt.
A bizonytalanság most óriási
Egyszerre van munkaerő-hiány és munkanélküliség, csak az utóbbit elrejti a közmunka, az inaktívak magas száma és újabban a menekültáradat. Most az eddigi összefüggések érvényüket vesztették, a függvénykapcsolatok szétestek.
Sok minden függ a háborútól is, ha elhúzódó, csúnya harc jön, akkor továbbra is érvényesülnek majd az inflációs folyamatok. Ekkor az MNB inflációs előrejelzése akár optimistának is bizonyulhat.
A tudatlanságunk mértéke, a bizonytalanság most óriási, és ez mindenkire, a jegybankokra is vonatkozik.
Mennyire reálisak az inflációs számok?
Sok ember még többnek érzékeli az inflációt a hivatalos 8,4 százaléknál (az EU-módszertan szerint számolva). Ehelyett legalább 10-20 százalékot becsülnek a legtöbben. Nem lenne-e lehetséges-e egy reálisabbnak tűnő számot publikálni? – kérdezték az előadáson.
A legutóbbi inflációs adat óta kitört egy háború és 400 forint is volt az euró – mondta a professzor. A KSH inflációs kosarában pedig nincsen benne például a lakásár, a lakásépítések költsége, vagy csak nagyon kis mennyiségben, mert nem fogyasztási cikk. A lakossági energia viszont benne van, amely a rezsiköltségek befagyasztása miatt alig változott. A tényleges költségek viszont ennek az árát messze meghaladják ma már. Korlátozták a benzin árát is.
Mindannyian tudjuk, hogy az energiaár nem igazi ár – mondta a professzor.
Észtországban például már két számjegyű az infláció, ott ráengedték az üzemanyagárakat a gazdaságra. A hatósági ár egy átmeneti dolog, egy elfojtott infláció van mögötte. De ezt később az adónkkal meg kell fizetnünk, és az árakban is meg fog jelenni egyszer.
Megszorításokra lesz szükség
Az élelmiszerárak egyébként nem 8,4, hanem ennél nagyobb mértékben emelkedtek a KSH szerint is. A szolgáltatás-soron is csak azért szerepel öt százalék, mert például a víz- és csatornadíj is ide tartozik, ami szintén mesterséges, “rezsicsökkentett” ár.
Kell-e arra számítani, hogy bárki kerül kormányra, megszorításokra lesz szükség? – kérdezték a közgazdásztól.
Ez a szó Magyarországon tíz éve be van tiltva – mondta félig viccből, félig komolyan Bod Péter Ákos.
A magyarországi hiány cash flow-alapon már tíz százalék körüli az első hónapok után, csak a későbbre várt EU-támogatásokat is odakönyvelve még nem látszik. Minden kiadott állami forint valakinek a bevétele, növeli a keresletet, ami így meglódul és az inflációt is felviszi. A hiányt valahogy finanszírozni kell, és ebben fordulat is tapasztalható, a kormány is rájött, hogy ehhez nagyon kell az uniós pénz.
A teljes beszélgetés itt tekintheti meg
Miért fordult Orbán az EU-hoz pénzért?
A magyar állampapírok, főleg a hosszú lejáratúak megugró hozamából is látszik, hogy a finanszírozás nehéz lesz. Bárki lesz is kormányon, a költségvetés nagy problémáival fog szembesülni – mondta a közgazdász.
Ha már Orbán Viktor is az EU-hoz fordult, akkor komoly a baj? – merült fel a kérdés. Miért pont most kérte azokat az összegeket, amelyekre korában nem is tartott igényt?
Mert kell a pénz – mondta az előadó. Nagyon kell a pénz.
A választások után idő kell, amíg feláll egy új kormány, az ügyvezető kormánynak is szüksége lesz forrásokra. A mostani kormány feltehetően már erre az időszakra is készül. Brüsszel viszont meghatározott feltételek szerint működik, így lehet, hogy a magyar félnek bizonyos reformokat meg kell ígérnie.
Lesz-e nekünk öt év múlva eurónk?
Az ellenzék egy része öt éven belül be szeretné vezetni az eurót. Reális-e ez? – hangzott a következő kérdés. Bod Péter Ákos szerint Magyarország jelenlegi gazdasági mutatói alapján roppant messze van az eurózónába való belépéstől.
Négy év alatt, ami egy esetleges következő kormány ciklusa, ezt nem lehet végrehajtani. De apró lépésenként elő lehet készíteni, például fogokozatosan le lehet szorítani az államháztartási hiányt. De az is lehet, hogy megváltoznak majd a belépési feltételek, mert amióta azokat meghatározták, rendkívül sok változás történt a világban. Lehetséges, hogy egyéni feltételeket szabnának meg az Eurózónában, újakat alakítanának ki tárgyalások útján.
De nem áll fenn a veszélye annak, hogy holnapután belépünk, inkább a fenyeget, hogy az utolsó leszünk. Ez pedig jelentős versenyhátrány. Már Románia is előbb bent lesz – mondta Bod Péter Ákos. (Horvátország és Bulgária belépése folyamatban van, Romániának pedig van céldátuma.)
Lenne-e újra miniszter?
Nagyon nehéz dolga lesz a leendő kormány pénzügyminiszterének, vállalná-e ezt a feladatot? – kérdezték Bod Péter Ákostól.
Már voltam kormányban, és az teljes embert követel. Nekem családapaként és tanárként is sok elfoglaltságom van. De valamilyen formában lehet, hogy rendelkezésre állnék, ahogy most is tanácsadó vagyok – mondta.
Új iparpolitika kellene
Az iparpolitika nem az kellene legyen Magyarországon, hogy tőkeerős vállalkozások beruházásainak negyedét a magyar állam fizeti. Sokkal többről kellene szó legyen, főként technológiai fejlődésről, know-howról. Még egy újabb gumigyár nem ad elég hozzáadott értéket, az is orosz gázzal működik, növelve a függésünket.
Mennyivel jobb lenne, ha kutatóintézetek jöttek volna helyette, európai uniós támogatással, amelyek csak annyi energiát fogyasztanak, ami a számítógépeikhez kell – mondta a volt ipari miniszter.
Eladósodtunk euróban is
Ami az államadósságot illeti, nagy része ugyan forintban van, de devizában is elég sok az állomány, eurókitettséggel. Ez a közeljövőben a forint gyengülése miatt nagy terheket jelenthet. Még úgy is, hogy a korábbi magas devizaarányt egy időben jelentősen lejjebb szorították.
Kell-e magyar bankholding?
A magyar nemzeti bankholding kialakításáról a közgazdász azt mondta, nem biztos, hogy ezt a kormánynak kell megcsinálnia. Rá lehetne hagyni a piaci folyamatokra. Aggasztó, hogy a kialakuló bankot nagyon sok pénzért hozzák létre. Ahogy az is, hogy politikai célokat fog szolgálni. (Aminek már vannak jelei is egy francia politikusnak nyújtott hitelen keresztül.)
Nem kell stadion és kormánypropaganda
Ha egy kormányváltás esetén sok csoport jobban jár, akkor ki járna rosszabbul? – kapott kemény kérdést az ellenzék tanácsadója. A szakértő szerint óriási pénzszórást hajtott végre a kormány, de vannak megspórolható tételek. Propagandára például százmilliárd is elmehetett. A gazdasági növekedés hozamát értelmesen kell elosztani, hiszen hatalmas túlfejlesztések voltak.
Magyarul nem kell több stadion – hangzott el.
Az sajnos igaz, hogy mindenkit váratlanul ért a háború, és így nehéz optimistának lenni. A gazdaságban szükséges változtatások így elhúzódhatnak, csak olyan ütemben valósulhatnak meg, ahogy azt a gazdaság kibírja. De például az uniós pénzek energiatakarékosságra vagy zöld programokra egészséges növekedést generálhatnak, ha költséghatékonyan költik el, és nem úgy mint most, túlárazva.
Ha csak tíz százalék túlárazás is van, már akkor is további tíz százaléknyi beruházás belefér ugyanabba a keretbe.
