Az MNB monetáris tanácsa mai ülésén megint kamatot emelt. Szerdától a jelenleg 3,4 százalékos jegybanki alapkamat 1 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedik. Ez tavaly június végétől sorrendben a tizedik monetáris szigorítás, amelyek eredményeként az MNB irányadó rátája már közel kilenc éve nem látott magas szintre ment fel.
Ennél nagyobb mértékkel az MNB utoljára 2008 októberében, a pénzügyi válság kitörését követően emelt kamatot, akkor 300 bázisponttal.
A többi monetáris kondíció mértéke március 23-ától az alábbi:
- az egy napra a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett betétek kamata: 4,40 százalék
- az egynapos fedezett hitelek kamata: 7,40 százalék
- az egyhetes fedezett hitelek kamata: 7,40 százalék.
A Monetáris Tanács döntéséről Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke 15 órakor tart online sajtótájékoztatót.
A forint a kamatdöntő napokon az utóbbi időben megszokotthoz képest kisebb mértékben ingadozott a hazai bankközi devizapiacon. A napot az euróval szemben a 373,5-es szint környékén kezdte, majd veszített az értékéből, de árfolyama a leggyengébb pontján is a 374-es szint alatt maradt. A kamatdöntés eredményének ismertetéséhez közeledve aztán elkezdett erősödni, s délután 2 óra előtt az uniós pénz egysége már 372-es szint alatt cserélt gazdát.
Frissítés 14:35
A hazai fizetőeszköz a kamatdöntés után az euróval szemben 371,01 forintig erősödött.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
