300 millió euró uniós forrás nyílhat meg rövidesen Magyarország számára; Orbán Viktornak az Európai Bizottság elnökéhez címzett levele nyomán a testület lehetővé tette, hogy hazánk előleget kapjon az EU egyik újjáépítési alapjából, mondta az MTI-nek csütörtökön Brüsszelben Havasi Bertalan.
A kormányfő sajtófőnöke szerint kevesebb, mint egy hét után Orbán Viktor kezdeményezése beindította az Unió gépezetét, és a Bizottság a REACT-EU rendelet módosítására tett javaslatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy néhány hét múlva Magyarország számára mindenfajta előfeltétel nélkül 300 millió euró forrás nyílik meg, jelentette ki.
A fenti állítások közül azonban több nem felel meg a valóságnak.
Elmagyarázzuk, miért.
Nem Orbán Viktor levele hatott
A sajtófőnök Orbán Viktor azon levelére utalt, amelyről kedden adott hírt az MTI, és amelyről mi is beszámoltunk.
A levélben a magyar kormányfő közölte a kormány döntését, miszerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben gazdaságunk számára biztosított hitelkeret lehívását is, részben azonnali hatállyal.
Kéri azt is, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását.
Kéréseit a menekülthullám mellett főleg azzal indokolta, hogy az ukrajnai háború gazdasági hatásai és a szankciók súlyos terhet jelentenek a magyar gazdaságnak.
Lapunk megkérdezte az Európai Bizottságot, hogy nyitott-e a magyar kérésekre, illetve mikor várható döntés.
Kérdésünkre Andrea Masini, a Bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője szerdán a többi közt ezt válaszolta e-mailben:
Az Európai Bizottság még elemzi azt a levelet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök küldött múlt pénteken a Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökének.
A Bizottság ugyanezen a napon jelentette be, hogy 3,4 milliárd euróval bővíti a REACT-EU-ból (ezt az alapot említette Havasi Bertalan) lehívható forrásokat az ukrajnai menekülteket fogadó országok támogatására. Ebből kap 300 millió eurót Magyarország. (Ezt ma az Európai Bizottság meg is erősítette.)
Tehát a Bizottság szerdán kommunikált döntése – ellentétben a kormányfő sajtófőnökének állításával – már csak azért sem születhetett a kormányfő levelének hatására, mivel azt akkor még elemezték.
Nem a kért forrásból kapunk
A magyar kormány alapvetően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben számunkra biztosított hitelkeret lehívását kérte a Bizottságtól – ezt emelte ki anno az MTI híre is.
A REACT-EU, amire Havasi Bertalan hivatkozott, azonban nem része a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek.
Az egy attól elkülönülő, annál jóval kisebb helyreállítási alap, "kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás,” amely egyébként már 2020 decemberében életbe lépett. (Erről a Bizottság honlapján van részletes tájékoztatás.)
A REACT-EU alapvetően nem új finanszírozási forrás; a 2014–2020-as Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap előirányzatait egészíti ki.
A Bizottság pedig már március nyolcadikán – tehát jóval Orbán Viktor levele előtt – közölte, hogy megkönnyíti és felgyorsítja a kohéziós alapok mobilizálását az ukrajnai menekültválság kezelésére, így a REACT-EU 10 milliárd eurós forrását is felhasználhatják erre a tagországok.
Összegezve:
a kormányfő sajtófőnöke által említett uniós pénzt várhatóan valóban megkapjuk, de nem Orbán Viktor levelének hatására, és nem abból a forrásból, amelyből a kormányfő alapvetően kérte. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásaihoz – hitelek és vissza nem térítendő támogatások – továbbra sem jutunk hozzá.
Privátbankár-kommentár:
Tekintetbe véve azt is, hogy a választási kampány hajrájában vagyunk, okkal feltételezhető, hogy nem szimpla tévedésről van szó – a kormány saját sikereként tüntette fel azt, ami minden jel szerint nem az.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
