5p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az Európai Bizottság vizsgálja a Helyreállítási Alap hitelkeretének mielőbbi lehívását célzó magyar kérést, ugyanakkor annak teljesítéséhez megfelelő indoklás és program, valamint a már benyújtott terv újraértékelése és jóváhagyása szükséges – derül ki az uniós testület Privátbankár.hu-nak küldött válaszaiból. Ez az eddigi tapasztalatok alapján hosszú folyamat lehet, azaz egy ideig valószínűleg még nem fogunk részesülni ebből az uniós forrásból.   

 Az Európai Bizottság még elemzi azt a levelet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök küldött múlt pénteken a Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökének

- közölte lapunk kérdésére Andrea Masini, a Bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője.

Mint arról tegnap beszámoltunk, a levélben Orbán Viktor közölte a magyar kormány döntését, mely szerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben (röviden Helyreállítási Alap) gazdaságunk számára biztosított hitelkeret lehívását is, részben azonnali hatállyal.

Hiába kéri Orbán Viktor,  továbbra sem férünk hozzá a Helyreállítási Alaphoz.  Fotó: Európai Tanács
Hiába kéri Orbán Viktor, továbbra sem férünk hozzá a Helyreállítási Alaphoz. Fotó: Európai Tanács

A miniszterelnök kérését a menekülthullám mellett főleg azzal indokolta, hogy „a háború gazdasági hatásai és a szankciók súlyos terhet jelentenek a magyar gazdaságnak” – ezzel Oroszország ukrajnai inváziójára, valamint az emiatt Oroszországra kivetett uniós büntető-intézkedésekre utalt.

Vannak feltételek

Kérdésünkre, hogy nyitott-e a Bizottság a magyar javaslatra, illetve mikor várható döntés a kérdésről, a szóvivő – utalva arra, hogy még folyamatban van az értékelés – nem kívánt válaszolni.

Andrea Masini ugyanakkor hozzátette: Magyarország eddig még nem nyújtott be külön kérést „hiteltámogatásra” a Helyreállítási Alapon belül annak szabályzatának megfelelően (azaz Orbán Viktor levele egy ezt bevezető lépés lehet).

Emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok a 2019-es GNI-jük (bruttó nemzeti jövedelem) maximum 6,8 százalékáig igényelhetnek hiteleket 2023. augusztus 31-ig. (A KSH szerint 2019-ben 47 524 milliárd forint volt a magyar GNI, ennek 6,8 százaléka 3232 milliárd forint - a szerk.) 

Egyúttal figyelmeztetett, hogy meg kell indokolniuk a kérést, valamint "igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni".

Masini szerint a Bizottság ezt követően újraértékeli majd a tervet, amelyre még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania.

Visszatartott forrás

A szóvivő arra a tervre utalt, amelyet a magyar kormány tavaly májusban nyújtott be a Bizottságnak arról, hogyan kívánja felhasználni a Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzeket.

Ez a terv azonban „csak” a vissza nem térítendő támogatások elköltésére vonatkozott – ez is óriási összeg, 7,2 milliárd euró –, hiteleket akkor még nem kívánt lehívni a magyar kormány. (Az alap két nagy részből áll: vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből – a szerk.)

A magyar tervet azonban – a tagállamok többségének terveivel ellentétben – máig nem hagyta jóvá a Bizottság.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére korábban azt mondta, hogy a kormány az áprilisi választásokig nem is számít jóváhagyásra.

A bizottsági szóvivő erről most annyit közölt, hogy a magyar terv értékelése továbbra is folyamatban van az alap szabályzatában lefektetett kritériumok alapján, arról részleteket szintén nem kívánt megosztani.

Összegezve: a szóvivő lapunknak adott válaszaiból kitűnik, hogy a Bizottság komoly feltételekhez köti a hitelek folyósítását is, ami hosszabb időt vehet igénybe – azaz aligha fogja teljesíteni a magyar kormányfő kérését a hitelkeret azonnali lehívására.

Ez nem ingyenpénz

Egyik brüsszeli forrásunk szintén azt valószínűsíti, hogy a magyar kérés ebben a formában nem fog működni.

Nincs rá precedens, hogy valamely tagállam csak hitelt kért volna, ebben nem is lenne logika. A hitel és a vissza nem térítendő támogatás most is össze lesz kapcsolva. Azokat nem lehet szétválasztani, ami a csomag tartalmi (reformjavaslati és beruházási) részét illeti

- fogalmazott.

Mint mondta, a bizottság szempontjából minden kifizetés a Helyreállítási Alapból hozzájárulás ahhoz, hogy az országok meghozzák azokat a nehezebb reformokat, amelyeket enélkül nem hoznának meg.

Tehát ez nem ingyenpénz

-mondta.

Hozzátette: ebben a kérdésben Magyarország elveszíteni látszik Lengyelországot maga mellől (az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézetkülönbség miatt), így a Bizottság számára egyre több mozgástér nyílhat, hogy érvényesítse szempontjait akár annak árán is, hogy ez több időbe telik – azaz Brüsszel még hosszabb ideig zárva tarthatja ennek a forrásnak a pénzcsapjait.

Újabb cikkünket a témában itt olvashatják:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter: „Nem abból a kőbányából érkezik a paksi beruházásra a több tonna kő, amire sokan gondolnak”
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 17:30
Magyar Péter miniszterelnök és két szakember tartott sajtótájékoztatót a paksi helyzettel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a két beruházásról döntöttek a Duna vízszintjének megemelése érdekében.  
Makro / Külgazdaság Mi vár az autósokra a benzinkutakon? Itt az előrejelzés
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:46
Péntekre sem érkezik újabb nagykereskedelmi árváltozás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: újra apadásnak indult a Duna
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:02
Erről a kormányzati tájékoztatón beszélt.
Makro / Külgazdaság Új fejlemény az MNB-botrányban: dokumentumokat adtak át az ügyészségnek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 15:02
Az előző jegybanki vezetés idején történt ügyben.
Makro / Külgazdaság Teljesen leálíltják Románia egyetlen atomerőművét a vízállás miatt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 11:40
Túl alacsony a Duna, és a vízállás folyamatosan és jelentősen csökken. Románia jelentős, 2000 megawattot meghaladó áramimportra szorul a leállítás után az esti csúcsidőben.
Makro / Külgazdaság Nem tétlenkedett Krausz Ferenc: új vállalkozást alapított
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 10:42
Az államhoz kerülnek a Nobel-díjas fizikushoz, Krausz Ferenchez köthető Élvonal Alapítvány közfeladatai és a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) – mindeközben a tudós egy hónapja már létre is hozott egy új vállalkozást.
Makro / Külgazdaság Nagyot megy az autógyártás, de van egy magyar ágazat, ami ennél is meredekebben bővül
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 08:59
A számítógép, perifériás egység gyártása 116 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az ipar összességében bővült éves alapon, de májushoz képest júniusban visszaesést mért a KSH.
Makro / Külgazdaság Dübörög az út- és vasútépítés, de az építőipar összességében így is visszaesett
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 08:30
Kevesebb új építőipari szerződést is kötöttek, és az épületek építése is jelentősen csökkent. 
Makro / Külgazdaság A magyar gazdaságnak is jól jön a Sziget fesztivál: kiderült, mennyivel tehet hozzá a GDP-hez
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 07:29
Csak az adó- és járulékbefizetések 4,5 milliárd forintot tehetnek hozzá az államkasszához, az összes hozzájárulás ennél több mint kétszer magasabb.
Makro / Külgazdaság Egy iparág, amiben óriásit kellene fejlődnünk, de itt is Kína fújja a passzátszelet
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 13. 05:43
Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG