Az Európai Bizottság még elemzi azt a levelet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök küldött múlt pénteken a Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökének
- közölte lapunk kérdésére Andrea Masini, a Bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője.
Mint arról tegnap beszámoltunk, a levélben Orbán Viktor közölte a magyar kormány döntését, mely szerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben (röviden Helyreállítási Alap) gazdaságunk számára biztosított hitelkeret lehívását is, részben azonnali hatállyal.
A miniszterelnök kérését a menekülthullám mellett főleg azzal indokolta, hogy „a háború gazdasági hatásai és a szankciók súlyos terhet jelentenek a magyar gazdaságnak” – ezzel Oroszország ukrajnai inváziójára, valamint az emiatt Oroszországra kivetett uniós büntető-intézkedésekre utalt.
Vannak feltételek
Kérdésünkre, hogy nyitott-e a Bizottság a magyar javaslatra, illetve mikor várható döntés a kérdésről, a szóvivő – utalva arra, hogy még folyamatban van az értékelés – nem kívánt válaszolni.
Andrea Masini ugyanakkor hozzátette: Magyarország eddig még nem nyújtott be külön kérést „hiteltámogatásra” a Helyreállítási Alapon belül annak szabályzatának megfelelően (azaz Orbán Viktor levele egy ezt bevezető lépés lehet).
Emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok a 2019-es GNI-jük (bruttó nemzeti jövedelem) maximum 6,8 százalékáig igényelhetnek hiteleket 2023. augusztus 31-ig. (A KSH szerint 2019-ben 47 524 milliárd forint volt a magyar GNI, ennek 6,8 százaléka 3232 milliárd forint - a szerk.)
Egyúttal figyelmeztetett, hogy meg kell indokolniuk a kérést, valamint "igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni".
Masini szerint a Bizottság ezt követően újraértékeli majd a tervet, amelyre még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania.
Visszatartott forrás
A szóvivő arra a tervre utalt, amelyet a magyar kormány tavaly májusban nyújtott be a Bizottságnak arról, hogyan kívánja felhasználni a Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzeket.
Ez a terv azonban „csak” a vissza nem térítendő támogatások elköltésére vonatkozott – ez is óriási összeg, 7,2 milliárd euró –, hiteleket akkor még nem kívánt lehívni a magyar kormány. (Az alap két nagy részből áll: vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből – a szerk.)
A magyar tervet azonban – a tagállamok többségének terveivel ellentétben – máig nem hagyta jóvá a Bizottság.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére korábban azt mondta, hogy a kormány az áprilisi választásokig nem is számít jóváhagyásra.
A bizottsági szóvivő erről most annyit közölt, hogy a magyar terv értékelése továbbra is folyamatban van az alap szabályzatában lefektetett kritériumok alapján, arról részleteket szintén nem kívánt megosztani.
Összegezve: a szóvivő lapunknak adott válaszaiból kitűnik, hogy a Bizottság komoly feltételekhez köti a hitelek folyósítását is, ami hosszabb időt vehet igénybe – azaz aligha fogja teljesíteni a magyar kormányfő kérését a hitelkeret azonnali lehívására.
Ez nem ingyenpénz
Egyik brüsszeli forrásunk szintén azt valószínűsíti, hogy a magyar kérés ebben a formában nem fog működni.
Nincs rá precedens, hogy valamely tagállam csak hitelt kért volna, ebben nem is lenne logika. A hitel és a vissza nem térítendő támogatás most is össze lesz kapcsolva. Azokat nem lehet szétválasztani, ami a csomag tartalmi (reformjavaslati és beruházási) részét illeti
- fogalmazott.
Mint mondta, a bizottság szempontjából minden kifizetés a Helyreállítási Alapból hozzájárulás ahhoz, hogy az országok meghozzák azokat a nehezebb reformokat, amelyeket enélkül nem hoznának meg.
Tehát ez nem ingyenpénz
-mondta.
Hozzátette: ebben a kérdésben Magyarország elveszíteni látszik Lengyelországot maga mellől (az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézetkülönbség miatt), így a Bizottság számára egyre több mozgástér nyílhat, hogy érvényesítse szempontjait akár annak árán is, hogy ez több időbe telik – azaz Brüsszel még hosszabb ideig zárva tarthatja ennek a forrásnak a pénzcsapjait.
Újabb cikkünket a témában itt olvashatják:
Újabb, Magyarországhoz még közelebbi horvát városba indít járatokat a Wizz Air. Nyáron Dubrovnik mellett már Zadarba is szinte pillanatok alatt el lehet jutni m 
