Itt a brüsszeli válasz: nem kap gyorshitelt az Orbán-kormány az EU-tól

 Az Európai Bizottság még elemzi azt a levelet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök küldött múlt pénteken a Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökének

- közölte lapunk kérdésére Andrea Masini, a Bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője.

Mint arról tegnap beszámoltunk, a levélben Orbán Viktor közölte a magyar kormány döntését, mely szerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben (röviden Helyreállítási Alap) gazdaságunk számára biztosított hitelkeret lehívását is, részben azonnali hatállyal.

Hiába kéri Orbán Viktor, továbbra sem férünk hozzá a Helyreállítási Alaphoz. Fotó: Európai Tanács

A miniszterelnök kérését a menekülthullám mellett főleg azzal indokolta, hogy „a háború gazdasági hatásai és a szankciók súlyos terhet jelentenek a magyar gazdaságnak” – ezzel Oroszország ukrajnai inváziójára, valamint az emiatt Oroszországra kivetett uniós büntető-intézkedésekre utalt.

Vannak feltételek

Kérdésünkre, hogy nyitott-e a Bizottság a magyar javaslatra, illetve mikor várható döntés a kérdésről, a szóvivő – utalva arra, hogy még folyamatban van az értékelés – nem kívánt válaszolni.

Andrea Masini ugyanakkor hozzátette: Magyarország eddig még nem nyújtott be külön kérést „hiteltámogatásra” a Helyreállítási Alapon belül annak szabályzatának megfelelően (azaz Orbán Viktor levele egy ezt bevezető lépés lehet).

Emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok a 2019-es GNI-jük (bruttó nemzeti jövedelem) maximum 6,8 százalékáig igényelhetnek hiteleket 2023. augusztus 31-ig. (A KSH szerint 2019-ben 47 524 milliárd forint volt a magyar GNI, ennek 6,8 százaléka 3232 milliárd forint - a szerk.) 

Egyúttal figyelmeztetett, hogy meg kell indokolniuk a kérést, valamint "igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni".

Masini szerint a Bizottság ezt követően újraértékeli majd a tervet, amelyre még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania.

Visszatartott forrás

A szóvivő arra a tervre utalt, amelyet a magyar kormány tavaly májusban nyújtott be a Bizottságnak arról, hogyan kívánja felhasználni a Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzeket.

Ez a terv azonban „csak” a vissza nem térítendő támogatások elköltésére vonatkozott – ez is óriási összeg, 7,2 milliárd euró –, hiteleket akkor még nem kívánt lehívni a magyar kormány. (Az alap két nagy részből áll: vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből – a szerk.)

A magyar tervet azonban – a tagállamok többségének terveivel ellentétben – máig nem hagyta jóvá a Bizottság.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére korábban azt mondta, hogy a kormány az áprilisi választásokig nem is számít jóváhagyásra.

A bizottsági szóvivő erről most annyit közölt, hogy a magyar terv értékelése továbbra is folyamatban van az alap szabályzatában lefektetett kritériumok alapján, arról részleteket szintén nem kívánt megosztani.

Összegezve: a szóvivő lapunknak adott válaszaiból kitűnik, hogy a Bizottság komoly feltételekhez köti a hitelek folyósítását is, ami hosszabb időt vehet igénybe – azaz aligha fogja teljesíteni a magyar kormányfő kérését a hitelkeret azonnali lehívására.

Ez nem ingyenpénz

Egyik brüsszeli forrásunk szintén azt valószínűsíti, hogy a magyar kérés ebben a formában nem fog működni.

Nincs rá precedens, hogy valamely tagállam csak hitelt kért volna, ebben nem is lenne logika. A hitel és a vissza nem térítendő támogatás most is össze lesz kapcsolva. Azokat nem lehet szétválasztani, ami a csomag tartalmi (reformjavaslati és beruházási) részét illeti

- fogalmazott.

Mint mondta, a bizottság szempontjából minden kifizetés a Helyreállítási Alapból hozzájárulás ahhoz, hogy az országok meghozzák azokat a nehezebb reformokat, amelyeket enélkül nem hoznának meg.

Tehát ez nem ingyenpénz

-mondta.

Hozzátette: ebben a kérdésben Magyarország elveszíteni látszik Lengyelországot maga mellől (az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézetkülönbség miatt), így a Bizottság számára egyre több mozgástér nyílhat, hogy érvényesítse szempontjait akár annak árán is, hogy ez több időbe telik – azaz Brüsszel még hosszabb ideig zárva tarthatja ennek a forrásnak a pénzcsapjait.

Újabb cikkünket a témában itt olvashatják: