Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője emlékeztetett: Magyarország határainál háború dúl; csak az elmúlt hetekben közel félmillió ukrajnai háborús menekült érkezett Magyarországra, és a kormány ennek többszörösére számít a következő időszakban. Hozzátette: a háború gazdasági hatásai és a szankciók súlyos terhet jelentenek a magyar gazdaságnak. A rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is.
Az MTI-nek megküldött, az Európai Bizottság elnökének címzett levélben Orbán Viktor úgy fogalmaz: az Ukrajnában dúló háború példátlan kihívás elé állítja az Európai Unió tagállamait. A biztonsági kockázatokat, a humanitárius válság terheit, a konfliktus gazdasági következményeit és az uniós szankciók negatív hatásait jelentős mértékben az Európai Unió keleti határait védő országok viselik - írta.
Orbán Viktor szerint "a rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek. Magyarország felkészült és helytáll a válságban. Több mint 450.000 személyt fogadtunk eddig, akik a háború elől és a háborúból menekültek. Humanitárius segítséget nyújtunk a hozzánk érkezőknek és a Kárpátalján élő rászorulóknak. Megerősítettük keleti határaink védelmét. Tesszük mindezt az emberiesség nevében, az egész Európai Unió békéje és biztonsága érdekében".
A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy válsághelyzetekben különösen fontos az Európai Unió egységének megőrzése és a tagállamokat összekötő közös felelősség. Ennek jegyében Magyarország csak annyit kér, hogy a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzájuthasson a számára előirányzott uniós forrásokhoz, és azokat rugalmasan, a válság kezelésére leginkább alkalmas célokra használhassa fel - fogalmazott.
Orbán Viktor azt kérte, hogy az Európai Bizottság soron kívül hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő tagállamainak Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terveit, Partnerségi Megállapodásait és operatív programjait. Kérte továbbá, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását.
A miniszterelnök levelében emlékeztetett: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében. Az újraelosztás az Európai Unió keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti.
„Ez elfogadhatatlan” - húzta alá Orbán Viktor, kérve az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát, és annak biztosítását, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő és egyúttal az Európai Unió gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat.
"Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához. Jelen körülmények között ellenállóképességünk erősítése szempontjából ezek a legfontosabb fejlesztési területek. Tényleges és érdemi segítséget az Európai Unió akkor tud nyújtani, ha ezekre a célokra biztosít azonnal és rugalmasan felhasználható forrásokat" - írta az Európai Bizottság elnökének címzett, az Európai Tanács elnökének, tagjainak és az Európai Parlament elnökének is eljuttatott levelében Orbán Viktor az MTI tájékoztatása szerint.
Mfor-megjegyzés: Az újjáépítési alapból járó forrás két részből tevődik össze. A Magyarországnak járó eredeti, 5800 milliárd forintos keret 43 százaléka vissza nem térítendő támogatás, 57 százaléka pedig kedvezményes hitel. Orbán Viktor ez utóbbira nem tartott igényt tavaly.
A pénz igényléséről és a levél létéről először a 444 számolt be.
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
