Formálisan vannak tárgyalások természetesen, de gyakorlatilag egyszer volt egy egyetértés, és most is olyan ügyekben van vita a gyermekvédelmi törvény kivételével, amik öt perc alatt rendezhetők lennének
– ezt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón a Privátbankár.hu kérdésére, miszerint van-e bármilyen tárgyalás és egyetértés a Helyreállítási Alap ügyében Brüsszel és a magyar kormány között, illetve várható-e előrelépés annak érdekében, hogy hozzájussunk ehhez az uniós forráshoz.
Nem jön a pénz
A Helyreállítási Alap az EU múlt évben felállított válságkezelő és gazdasági modernizációs alapja, amelyből Magyarországnak átszámítva több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jár. Az ennek elköltésére tavaly májusban benyújtott magyar tervet tavaly júliusig kellett volna jóváhagynia Brüsszelnek, de ez a mai napig nem történt meg. Így Magyarország továbbra sem hívhat le pénzt ebből a forrásból, ellentétben az uniós tagállamok többségével, amelyek már megkapták az első részleteket.
Gulyás Gergely utalt arra, hogy az áprilisi választásokig már nem is számít megállapodásra és ezáltal a pénzcsap megnyitására.
A Bizottság szándéka nyilvánvaló, hogy április harmadikát, a magyar választásokat meg akarja várni. Azt követően, hogy ha nem az általa támogatott politikai erők nyernek, hanem a jelenlegi kormány marad hivatalában, akkor velünk kénytelen megállapodni
- fogalmazott kérdésünkre.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a tájékoztatón többször is ténynek nevezte, hogy Brüsszel az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt tartja vissza a Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzeket. Szerinte tavaly május végén, június elején már megvolt a megállapodás a magyar tervről, de az EU meggondolta magát, miután a magyar parlament elfogadta az említett törvényt.
Megjegyezte azt is, hogy a törvény miatt kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarországgal szemben, uniós vezetők – például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – pedig élesen bírálták a törvényt azt hangoztatva, hogy az diszkriminálja a szexuális kisebbségeket.
Brüsszel: szakmai alapon döntünk
Az Európai Bizottság viszont azt állítja, hogy az alap elköltésére benyújtott nemzeti tervek jóváhagyása szakmai, nem pedig politikai alapon történik.
Mindegyik tagállamra ugyanazok a kritériumok vonatkoznak. A 11 kritérium alapján arról készül értékelés, hogy (a nemzeti tervekben vázolt) intézkedések válaszolnak-e azokra a kihívásokra, amelyek szerepelnek az országra szabott ajánlásokban, illetve hogy a tervek megfelelő ellenőrző mechanizmust biztosítanak-e
- mondta lapunknak Marta Wieczorek, az Európai Bizottság gazdaságért, pénzügyekért, munkahelyekért és szociális jogokért felelős szóvivője tavaly júliusban. Sajtóhírek szerint Brüsszel például a „korrupcióellenes erőfeszítésekkel” elégedetlen.
Élesedett a jogállamisági mechanizmus
Gulyás Gergely a Kormányinfón az úgynevezett gyermekvédelmi törvény elfogadását tette felelőssé azért is, hogy az Európai Unió Bírósága ma jóváhagyta a jogállamisági mechanizmust, amely így életbe lépett. Az eljárás lehetővé teszi uniós pénzek megvonását bizonyos jogállamisági kritériumok sérülése esetén.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a véleményét azzal indokolta, hogy szerinte a Helyreállítási Alapból is ezen törvény miatt nem kapunk pénzt, és kötelezettségszegési eljárás is indult miatta.
Az uniós bíróság ugyanakkor nem tesz említést erről a törvényről – a testület azt vizsgálta, hogy a jogállamisági mechanizmus sérti-e az uniós jogot.
Az Európai Bizottság pedig tavaly novemberben a magyar kormánynak küldött levelében, amellyel gyakorlatilag megkezdte a jogállamisági mechanizmus előkészítését, a jogállamiságot, a költségvetési kontrollt, valamint a korrupció elleni küzdelmet szerinte jellemző visszásságokat és hiányosságokat említi problémaként, és ezek orvoslását kéri.
Gulyás Gergely egyébként úgy véli, hogy
a jogállamisági mechanizmus – ha hivatalosan is megindul Magyarország ellen – nem juthat el olyan szakaszba az Orbán-kormány alatt, ami pénzmegvonással járhat, mivel szerinte a jelenlegi kormány betartja a jogállami normákat.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
