Ezt ma jelentette be a luxemburgi székhelyű uniós testület. Magyarország és Lengyelország még tavaly márciusban támadta meg a mechanizmust az uniós bíróságon, ebben az ügyben született most ítélet.
A bíróság ma reggeli Twitter-üzenetében így fogalmazott:
Az EUBíróság elutasítja az EU költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen Magyarország és Lengyelország által benyújtott kereseteket.
Ez azt jelenti, hogy a 2020 decemberi EU-csúcson elfogadott eljárás életbe léphet. Ennek lényege, hogy
az uniós források megvonásával vagy csökkentésével lehet szankcionálni a jogállami normákat megsértő tagállamot. Erre akkor kerülhet sor, ha egy tagállam oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
Elemzők korábban azt valószínűsítették, hogy az uniós bíróság jóváhagyását követően akár néhány héten belül megindulhat az eljárás Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Szakcionálásra, pénzmegvonásra ugyanakkor az áprilisi választásokig már nem kerül sor.
Feledy Botond külpolitikai szakértő lapunknak adott kommentárját a döntésről itt olvashatják.
További részletek az alábbi cikkben.
Akár 600 svéd is Tartuban ülhet. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
