Ma hozza nyilvánosságra az Európai Unió Bírósága döntését az úgynevezett jogállamisági mechanizmus ügyében, amely bizonyos jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését.
Az eljárás, amit 2020. december elején gigantikus viták után fogadott el az Európai Tanács, majd néhány héttel később az Európai Parlament, tavaly márciusban került az uniós bíróság elé Magyarország és Lengyelország jóvoltából – a két ország kormánya így próbálta megakadályozni vagy legalább késleltetni annak életbe lépését.
A késleltetés sikerült, a megakadályozás – úgy tűnik – nem:
az előzetes jelek ugyanis arra utalnak, hogy az uniós bíróság ma jóváhagyja a mechanizmust.
De miért?
A luxemburgi székhelyű uniós testület jóváhagyását főleg az valószínűsíti, hogy a bíróság főtanácsnoka tavaly decemberben már megállapította: az eljárást megfelelő jogalapon fogadták el, az összeegyeztethető az uniós szerződésekkel, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét.
Campos Sánchez-Bordona indoklásában kifejtette, hogy a mechanizmust megalkotó rendelet „pénzügyi feltételrendszer-eszközt” hoz létre az uniós értékek védelmére:
az uniós források megvonásával vagy csökkentésével lehet szankcionálni a jogállami normákat megsértő tagállamot.
De pontosan mely jogsértéseket lehet büntetni?
A főtanácsnok szerint azokat, amelyeknél
egy tagállam oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
Tehát a mechanizmust nem a jogállamiság valamennyi megsértése esetén kell alkalmazni, hanem csak azokban az esetekben, amikor közvetlen kapcsolat áll fenn az uniós költségvetés végrehajtásával.
Hozzátette: a rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között.
Campos Sánchez-Bordona végül utalt arra is, hogy az esetleges szankciót a jogsértő tagállamnak kell viselnie, és nem háríthatja át azt a források végső kedvezményezettjeire, akiknek nincs közük a jogsértéshez.
Indulhat az eljárás
Bár az uniós bíróság ítéletének hiánya miatt a mechanizmus még nem lépett életbe, az Európai Bizottság tavaly novemberben már megkezdte annak előkészítését Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
Ennek keretében levelet küldött a két kormánynak, amelyben
felsorolja a jogállamiságot, a költségvetési kontrollt, valamint a korrupció elleni küzdelmet szerinte jellemző visszásságokat és hiányosságokat a két országban.
Egyúttal részletes tájékoztatást kért a két kormánytól azzal kapcsolatban, hogy mit kívánnak tenni a problémák orvoslására. Az Eurologus szerint a magyar kormány a válaszadásra szánt két hónapos határidő leteltekor, január végén válaszolt Brüsszelnek.
A következő hetekben – amennyiben az uniós bíróság jóváhagyja a mechanizmust – élesben is megindulhat az eljárás Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ezt valószínűsítette nemrég a Bloomberg, különböző szintű uniós vezetők pedig korábban szintén arról beszéltek, hogy a mechanizmust be fogják vetni, amint lehet.
Az eljárás ugyanakkor hónapokat vesz igénybe, ráadásul a problémás tagállamok behúzhatják a „vészféket”, tehát az uniós vezetők elé vihetik az adott ügyet.
Szankcióról az áprilisi választásokig már nem születhet döntés az idő szűke miatt
- mondták lapunknak szakértők korábban. Az eljárás megindítása ugyan politikailag jelentős lépés lenne, de gazdasági hatásai csak jóval később csapódnának le.
Egy pénzcsapot már elzártak
Egy másik területen ugyanakkor már most is szankcionálja Brüsszel Magyarországot és Lengyelországot: továbbra sem engedélyezte az uniós Helyreállítási Alapból a két országnak járó pénzek elköltésére benyújtott nemzeti terveket – a magyar tervet tavaly júliusig kellett volna jóváhagynia a korábbi elképzelések szerint.
A magyar kormány szerint a pénzt politikai okok, az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt tartja vissza az EU. Brüsszel ezzel szemben azt mondja, hogy szakmai indokok állnak a háttérben.
Mindegyik tagállamra ugyanazok a kritériumok vonatkoznak. A 11 kritérium alapján arról készül értékelés, hogy (a nemzeti tervekben vázolt) intézkedések válaszolnak-e azokra a kihívásokra, amelyek szerepelnek az országra szabott ajánlásokban, illetve hogy a tervek megfelelő ellenőrző mechanizmust biztosítanak-e
- mondta lapunknak korábban Marta Wieczorek, az Európai Bizottság gazdaságért, pénzügyekért, munkahelyekért és szociális jogokért felelős szóvivője. Sajtóhírek szerint Brüsszel a többi közt a „korrupcióellenes erőfeszítésekkel” elégedetlen.
A tét több mint 7,2 milliárd euró, azaz több mint 2500 milliárd forint – ennyi vissza nem térítendő támogatás jár ugyanis Magyarországnak a 800 milliárd eurós alapból.
Ezt nem csak a koronavírus-járvány elleni intézkedések okozta károk enyhítésére, hanem a gazdaság modernizálására és reformjára is lehet majd fordítani – a kérdés már csak az, hogy mikor jutunk hozzá. A kieső összeget a magyar kormány egyelőre a költségvetésből pótolja.
UPDATE:
Az uniós bíróság ma reggel bejelentette, hogy jóváhagyta a jogállamisági mechanizmust. Részletek az alábbi cikkben:
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
