Egyezség született az uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról. Most elkezdhetjük a megvalósítást, és újraépíthetjük gazdaságunkat
- jelentette be tegnap este Twitteren Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Erre azután került sor, hogy a német uniós elnökség előzetesen megállapodott a magyar és a lengyel kormánnyal a jogállamisági mechanizmusról – a két ország emiatt blokkolta a költségvetési csomagot november közepén –, így Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő visszavonta vétóját.
Egy meccs, ahol nincs vesztes
Végeredményben egy meglehetősen szabadon értelmezhető kompromisszum született, amelyet minden fél elfogadott, és győzelemként vagy legalábbis elfogadható alkuként állíthat be.
Orbán Viktor egyik legvehemensebb kritikusa, egyben a mechanizmus egyik élharcosa, Mark Rutte holland miniszterelnök például jelezte, hogy megkapta, amit akart.
Ugyanakkor a magyar miniszterelnök is elégedetten nyilatkozott.
Magyarország érdekeit megvédtük, a partraszállás sikerült
- közölte tegnap este Facebook oldalán.
Janez Jansa szlovén kormányfő, aki nem vétózott ugyan, de korábban megvédte a magyar-lengyel álláspontot, a Politicónak úgy vélekedett:
Nem jó, nem rossz. Annyira jó, amennyire lehetőség volt. Tipikus EU-kompromisszum.
Balázs Péter közgazdász-diplomata, a Bajnai-kormány külügyminisztere a Privátbankár.hu-nak azt mondta, hogy a német elnökség bravúros kompromisszumot kötött: sikerült olyan megoldást találnia, amelyre a „pólus” két szélén lévő államok (Belgium és Hollandia, illetve Magyarország és Lengyelország) is rábólintottak.
Szerinte a németek és az Európai Parlament (EP) a maximumot, a magyar és a lengyel kormány pedig a minimumot érte el.
Az EP és a német elnökség között kitárgyalt megállapodást nem nyitották újra, ugyanakkor hozzátettek egy nyilatkozatot
- tette hozzá.
A nyilatkozat, amiről a héten egyezett meg a német elnökség a magyar-lengyel párossal, értelmezi, lényegében feltételekhez köti és szűkíti az eredeti megállapodás hatókörét. Jogilag ugyan nem kötelező érvényű, de német lapvélemények szerint valószínűtlen, hogy azt az Európai Bizottság ignorálni fogja, hiszen megalkotásában elnöke, Ursula von der Leyen is részt vett.
Mi a deal?
De részleteit tekintve miről szól a megállapodás? A német elnökség és a lengyel-magyar páros közötti kompromisszum az alábbi lényegi pontokat tartalmazza (ezeket nagyrészt a Financial Times összefoglalója alapján idézzük):
- A mechanizmus és ezáltal a szankciók csak a következő, 2021-2027 közötti uniós büdzsé pénzeit érinthetik, azaz nem alkalmazhatóak a jelenlegi költségvetésből történő kifizetésekre. Ez régóta a magyar kormányfő egyik fő követelése volt.
- A mechanizmus csak olyan esetekben alkalmazható, amikor veszélyben vannak az „EU pénzügyi érdekei” – tehát az EU által észlelt jogsértés kapcsolatban áll az uniós pénzek felhasználásával. A jogállamiság vélt vagy valós csorbulása, egyes demokratikus értékek sérülése önmagában nem elég a szankcionálási folyamat megindításához.
- A tagállamok az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak a mechanizmusról szóló rendelet jogszerűségének ellenőrzése érdekében. (A magyar kormányfő már jelezte ezt a szándékát). Ez jelentősen késleltetheti annak életbe lépését.
- A szankcionálni kívánt ország behúzhatja a „vészféket”, tehát az uniós vezetők elé viheti az adott ügyet. Ez nem jelent vétójogot, ugyanakkor az EU-nak törekednie kell a közös nevező megtalálására.
- Az EU a mechanizmus keretében egyenrangúan kezeli majd a tagországokat, és egyetlen államot sem diszkriminál.
Összegezve:
lesz jogállamisági mechanizmus, azaz bizonyos esetekben valóban megvonhatnak uniós pénzeket a problémás tagállamoktól. Ugyanakkor a kifizetéseket nem lehet tisztán politikai feltételekhez kapcsolni, a mechanizmust csak számos megkötéssel lehet alkalmazni.
Ezzel tehát elhárult az utolsó nagy akadály az új mechanizmust, valamint a 2021-2027 közötti uniós költségvetést és a helyreállítási alapot magában foglaló 1800 milliárd eurós költségvetési csomag életbe lépése elől.
A koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó alap létrehozására még a nemzeti parlamenteknek is rá kell bólintaniuk, de beleegyezésük a tegnapi döntés után borítékolható.
Nem valószínű az EP-vétó
A jogállamisági mechanizmusnak az EP elvileg még keresztbe feküdhet azáltal, hogy megvétózza a költségvetést, erre azonban kevés az esély.
Balázs Péter szerint az EP valószínűleg elfogadja majd a költségvetést (és ezzel a kompromisszumot), és ez olvasható ki az EP-frakcióvezetők nyilatkozataiból is.
Az Orbán-kormány éles kritikusának számító Zöldek egyik frakcióvezetője, Ska Keller elfogadhatónak tartja az egyezséget, mégha nem is maradéktalanul elégedett:
ez egy olyan kompromisszum, amely változatlanul hagyja a jogállamisági mechanizmus jogi szövegét.
Sajnálja, hogy az EU-nak a szankcionáláshoz meg kell várnia az uniós bíróság döntését, valamint hogy a gyakorlatban azt nem lehet már a jövő év elejétől alkalmazni.
Iratxe Garcia Perez, a szociáldemokraták frakcióvezetője szintén „jó hírként’” értékelte a megegyezést. Szerinte itt az idő, hogy megkezdjék a gazdaság újjáépítését.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője – ez a frakció a legnagyobb az EP-ben – szintén örül a kompromisszumnak. Szerinte a mechanizmus nem változott (a német elnökség és az EP között elért megállapodáshoz képest), csupán politikai deklarációkat fűztek hozzá. Hozzátette: a jövőben csak azok a tagállamok kapnak pénzt, amelyek tartják magukat a jogállamisági elvekhez.
Ez az értékelés ugyanakkor vitatott. A baloldali-liberális Spiegel például azt írja, hogy miközben mindenki győztesként ünnepli magát, a legnagyobb vesztes a jogállam lehet: az eredeti elképzelésből – csak az a tagállam kap pénzt, amely tartja magát az uniós alapértékekhez – csupán kevés maradt. (Jegyzetünk a témában: Orbán Viktor berúgta a kocsmaajtót, kért egy felest, és köszöni, jól van.)
Szoros szövetségesként hivatkozott az országra. 
