Megint téma volt Magyarország és Lengyelország Strasbourgban szerda este: az Európai Parlament (EP) képviselői a két ország helyreállítási tervét vitatták meg Paolo Gentiloni gazdaságért felelős uniós biztos részvételével.
Konkrét lépéseket várnak
Mint az EP közleményéből kiderül, a vita során a képviselők többsége a tervek elfogadási mechanizmusának átláthatóbbá tételére szólította fel a bizottságot. Szerintük látniuk kell, hogy
milyen lépéseket tett a magyar és a lengyel kormány a jogállamisággal, a közbeszerzésekkel, a korrupcióval és a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos aggodalmak orvoslására, valamint az igazságszolgáltatás és az EU-jog elsőbbsége elleni támadásokkal szemben.
A képviselők egy része szerint a Bizottságnak addig nem szabad elfogadnia a magyar és a lengyel tervet, amíg a két kormány nem szünteti meg az említett hiányosságokat az EU pénzügyi érdekeit és az adófizetők pénzét védő uniós szabályokkal összhangban.
Kiemelték: nem a magyar és a lengyel emberek ellenében cselekszenek, ellenkezőleg:
be akarják biztosítani, hogy az uniós forrásokat rászoruló emberek és cégek kapják, ne pedig korrupt politikusok.
Paolo Gentiloni tájékoztatása szerint 25 EU-tagország nyújtott be tervet a Helyreállítási Alapból származó pénzek elköltésére – csupán Bulgária és Hollandia nem tette meg ezt –, ebből eddig 22-t fogadott el a bizottság.
A magyar és a lengyel mellett már csak a svéd terv vár jóváhagyásra.
A biztos ezekről külön nem kívánt részletes tájékoztatást adni.
Az EP szerint a bizottság által elfogadott 22 nemzeti terv közül 19-et már az Európai Tanács is jóváhagyott. 16 tagország esetében pedig már meg is kezdődtek a kifizetések: nekik eddig 51,5 milliárd eurót folyósítottak.
Kitolt határidők
A magyar kormány még májusban nyújtotta be tervét az uniós Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó vissza nem térítendő támogatások elköltésére.
Azt az eredeti elképzelések szerint július közepéig kellett volna elfogadni, de a határidőt a Bizottság javaslatára szeptember végéig kitolták. Végül utóbbi határidót sem sikerült tartani – a magyar terv elfogadása továbbra is függőben van.
Egy brüsszeli forrásunk szerint a bizottság elvárásai nem változtak:
Brüsszel „antikorrupciós” és „antidiszkriminációs" feltételeket fogalmazott meg.
A magyar kormány azt állítja, hogy Brüsszel a nyáron elfogadott úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt jegeli a tervet. A bizottság szerint a törvény diszkriminálja a szexuális kisebbségeket, Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke pedig egyenesen szégyenletesnek nevezte azt.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón arra a kérdésünkre, hogy mikor születhet megállapodás Brüsszellel, azt mondta:
Csak a bizottságtól függ. (….) Nehéz megjósolni, hogy mikor lesz ott politikai akarat a megállapodásra.
Hozzátette: ha a bizottság nem akar részt venni a magyar választási kampányban, akkor „egy vagy két hónapon belül” megállapodás születik.
Mire költenék a pénzt?
Magyarországnak több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jár a folyó áron mintegy 800 milliárd eurós alapból, amelynek célja, hogy
a tagállamok megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járványból, átalakítsák gazdaságaikat, valamint lehetőségeket és munkahelyeket teremtsenek.
A magyar kormány szerint tervének
legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, amire a források 34,1 százalékát szánják.
Kiemelt terület még a környezetbarát közlekedés, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést: erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják.
A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak.
A kormány már bejelentette, hogy
költségvetési forrásból létrehoz egy saját helyreállítási alapot, és abból pótolja ki majd a kieső uniós forrásokat.
Orbán Viktor kormányfő szerint ugyanakkor előbb-utóbb úgyis meg fog jönni a pénz Brüsszelből.
A hőhullám leginkább Spanyolországot és Franciaországot érinti. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
