Jogi lépéseket tesz Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az Európai Bizottság a szexuális kisebbségek (LMBTQ) alapvető jogainak megsértése miatt, derül ki a testület közleményéből.
Az egyenlőség, valamint az emberi jogok és a méltóság tiszteletben tartása az EU alapértékei. A Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál ezen értékek megvédésére
- teszik hozzá, és részletesen kifejtik, pontosan mi a kifogásuk a magyar törvénnyel.
Brüsszel: diszkriminatív a magyar törvény
Ezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban azt mondta:
az diszkriminálja a szexuális kisebbségeket (például a melegeket), hiszen megtiltja a velük kapcsolatos ismeretterjesztő információk bemutatását a 18 év alattiak körében.
Egyúttal szégyenletesnek nevezte a törvényt az Európai Parlament ez ügyben tartott múlt heti vitáján. A magyar kormány vitatja az uniós kritikát.
Az EU végrehajtó testülete – az úgynevezett kötelezettségszegési eljárás keretében – első körben levelet küld a magyar kormánynak. A protokoll szerint ebben további információkat kér a kabinettől, amelynek
a megszabott határidőn, két hónapon belül részletes választ kell adnia a Bizottság felvetéseire.
Ha Magyarország ezt követően sem szünteti meg a Bizottság által jogsértőnek ítélt állapotot, Brüsszel az ügyet az EU Bírósága elé utalhatja.
Emellett a Bizottság mai bejelentése szerint az Európai Bírósághoz fordul amiatt, hogy szerintük Magyarország jogtalanul korlátozza a rászorulók hozzáférését az uniós menekültügyi rendszerhez.
Az újabb uniós eljárás Magyarországgal szemben várható volt, hiszen Brüsszel az elmúlt hetekben már erősen kritizálta a magyar kormányt a melegellenesnek tartott, úgynevezett pedofiltörvény miatt.
Ursula von der Leyen már akkor figyelmeztetett:
a törvény ellentmond az EU alapértékeinek, a Bizottság pedig minden, rendelkezésére álló eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy azokat megvédje.
2500 milliárd forint a tét
Az újabb konfliktus nagyon rosszkor jött a magyar kormánynak, hiszen jelenleg függőben van 7,2 milliárd euró (mintegy 2500 milliárd forint) friss uniós forrás folyósításának engedélyezése. Vissza nem térítendő támogatásról van szó, amely az újonnan létrehozott uniós Helyreállítási Alapból jár Magyarországnak.
Az ennek elköltésére összeállított magyar tervet július 12-ig kellett volna elfogadnia az Európai Bizottságnak, de ez nem történt meg.
Sajtóértülések szerint a Bizottság a terv azon részével elégedetlen, amelyben a korrupcióellenes erőfeszítésekről van szó,
ugyanakkor a pénz visszatartásával a jogállamisági kritériumok betartására is ösztönzi a kormányt.
Egy bizottsági szóvivő szerint két hónappal hosszabbítanák meg a jóváhagyási határidőt, ami azt jelentené, hogy ősz előtt semmiképp sem kezdődhetnek meg a kifizetések.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csúszással kapcsolatban a mai Kormányinfón azt mondta:
türelmesek, mindenre felkészültek, és minden uniós forrást képesek biztosítani. Megjegyezte, hogy legutóbb másfél évig tartott a megegyezés az új, 7 éves uniós költségvetésről.
Hozzátette: számítottak a kötelezettségszegési eljárások megindítására.
A Miniszterelnökség korábbi közleménye szerint folyamatosak a tárgyalások Magyarország és az Európai Bizottság között a terv elfogadásáról. Szerintük azok közel voltak a lezáráshoz, ugyanakkor a „gyermekvédelmi törvény” elfogadását követően a Bizottság "abszurd követelésekkel állt elő".
Itt az uniós atomfegyver
A magyar kormánnyal – vagy bármelyik problémás tagállammal – szemben ráadásul új eszközt is bevethet az Európai Bizottság: a jogállamisági mechanizmus keretében uniós forrásokat lehet megvonni országoktól, ha azok megsértik a demokráciát és veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeit.
Ursula von der Leyen szerint a mechanizmus már ősztől élesedhet.
Nemzetközi színtéren tehát most „nagy a kitettsége” az Orbán-kormánynak, mondta korábban lapunknak Feledy Botond külpolitikai elemző.
Szerinte sok múlik azon, hogyan „viselkedik” a magyar kormány a közeljövőben, azaz mennyire vívja ki Brüsszel és a tagállamok haragját.
Korábbi videókommentárunkat arról, hogy meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól, és milyen hatása lehet ennek a jövő tavaszi választásokra, itt tekinthetik meg:
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 2,24 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig. 
