El kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer (a jogállamisági mechanizmus) ellen nyújtottak be
- közölte ma az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka.
Jogszerű a mechanizmus
Campos Sánchez-Bordona indoklása szerint a mechanizmust megfelelő jogalapon fogadták el, az összeegyeztethető az uniós szerződésekkel, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét.
Először is emlékeztetett arra, hogy a mechanizmust megalkotó rendelet célja egy sajátos mechanizmus létrehozása az uniós költségvetés megfelelő végrehajtásának biztosítására abban az esetben,
ha egy tagállam oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
Kiemelte: a rendelet egy pénzügyi feltételrendszer-eszközt hoz létre ezen uniós érték védelmére,
a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása pedig alapvető fontosságú lehet az államháztartás megfelelő működése és az uniós költségvetés megfelelő végrehajtása szempontjából.
A főtanácsnok szerint a rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között, ily módon
azt nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával.
Indoklásában kitér arra is, hogy az uniós költségvetés terhére finanszírozott kiadási programok végső kedvezményezettjeinek védelme jellegzetes és logikus intézkedés e források megosztott irányítása során.
Ily módon az uniós intézmények által elfogadott pénzügyi korrekciót a jogsértő tagállamnak kell viselnie, és azt nem háríthatja át e források e jogsértésben nem részes végső kedvezményezettjeire.
Mi történt eddig?
Ami a történések hátterét illeti, az EU tavaly decemberben fogadta el nagy viták után az uniós pénzek befagyasztását is lehetővé tévő mechanizmust. Ezt idén márciusban támadta meg Magyarország és Lengyelország az uniós bíróságon, és kérte annak megsemmisítését. A bíróság ugyan még nem döntött, de a főtanácsnok mostani állásfoglalása nem sok jóval kecsegtet az Orbán-kormány számára.
Ráadásul az Európai Bizottság novemberben gyakorlatilag megkezdte a jogállamisági mechanizmus előkészítését Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Erről itt írtunk részletesen:
Visszatartott pénzek
Brüsszel egy másik vonalon, a vírusválság okozta károk enyhítését célzó Helyreállítási Alap forrásainak visszatartásával is sarokba szorítja Budapestet és Varsót. A kiszivárgott hírek szerint a Bizottság továbbra sem hagyja jóvá az ezek elköltésére benyújtott magyar és lengyel terveket.
Ez azt jelenti, hogy
idén már nem jut hozzá a két ország ezekhez a pénzekhez.
Ez jelentős csúszás ahhoz képest, hogy a jóváhagyásnak és a kifizetésnek már nyáron meg kellett volna történnie az eredeti tervek szerint.
Lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón azt mondta:
csak politikai okai vannak a megállapodás elmaradásának és ezek az okok nem a magyar kormánynál jelentkeznek. Szerinte a megállapodás április előtti megszületése attól függ, hogy a Bizottság be kíván-e avatkozni a jövő évi választásokba, vagy sem.
Pikáns felvetés látott napvilágot a katonai tömb déli bővítéséről. 
