Csaknem tizenegy hónap várakozás után megkezdte az „uniós atomfegyver”, a jogállamisági mechanizmus bevetésének előkészítését az Európai Bizottság – az idén januárban hatályba lépett mechanizmus lehetővé teszi, hogy uniós forrásokat vonjanak meg egyes tagállamoktól az EU pénzügyi érdekeit érintő jogállamisági kritériumok sérülése esetén.
Vihar közeleg
Brüsszel első lépésként
múlt hét végén levelet küldött a magyar és a lengyel kormánynak,
értesült a Süddeutsche Zeitung.
A német lap szerint a 11, illetve 12 oldalas levélben a Bizottság felsorolja a jogállamiságot, a költségvetési kontrollt, valamint a korrupció elleni küzdelmet szerinte jellemző visszásságokat és hiányosságokat a két országban. Egyúttal részletes tájékoztatást kér a két kormánytól azzal kapcsolatban, hogy mit kívánnak tenni a problémák orvoslására.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már nyáron megígérte, hogy ősszel megkezdik a mechanizmus élesítését a problémás tagállamokkal szemben, az Európai Parlament (EP) és számos tagállam pedig már régóta komoly nyomást gyakorol Brüsszelre annak beindítása érdekében. A késlekedés miatt az EP egyúttal beperelte a Bizottságot az Európai Bíróságon.
Jöhetnek a szankciók?
A Bizottság – a 27 tagállammal kötött egyezség értelmében – az eljárást csak azután vetheti be, miután az Európai Bíróság jóváhagyja magát a mechanizmust. A Bíróság Magyarország és Lengyelország beadványára még vizsgálja annak kompatibilátását az uniós joggal, döntés a következő hetekben várható.
A lapunknak nyilatkozó szakértők ugyanakkor már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy mindez nem akadálya a mechanizmust bevezető szakasz elindításának.
A preventív szakasz már a Bíróság döntése előtt elkezdődhet. Tehát az Európai Bizottság – ha problémát észlel – levelet küldhet az érintett tagállamnak, azaz megindíthatja a párbeszédet
– mondta lapunknak Gyévai Zoltán uniós szakértő, a brüsszeli Bruxinfo hírportál alapítója. Ez a preventív szakasz kezdődött most meg.
A német lap szerint a mostani levelek még nem jelentik a mechanizmus megindítását, inkább informális információkérésről van szó. A két kormánynak két hónapja van a válaszadásra.
Ha viszont Brüsszel elégedetlen lesz a válaszokkal – és a Bíróság jóváhagyja a mechanizmust –, akkor megindulhat a hivatalos eljárás.
Ebben az esetben akár már jövő év elején megszülethet a szankciós javaslat Magyarország és Lengyelország ellen.
Pénzt aligha vonnak meg a választásokig, de a szankció kilátásba helyezése reális lehetőség
– jelentette ki lapunknak korábban az uniós szakértő.
Nem kapunk a Helyreállítási Alapból
Brüsszel egy másik vonalon, a vírusválság okozta károk enyhítését célzó Helyreállítási Alap forrásainak visszatartásával is sarokba szorítja Budapestet és Varsót. A német Spiegel úgy tudja, hogy a Bizottság továbbra sem hagyja jóvá az ezek elköltésére benyújtott magyar és lengyel terveket.
Ez azt jelenti, hogy
idén már nem jut hozzá a két ország ezekhez a pénzekhez.
Ez jelentős csúszás ahhoz képest, hogy a jóváhagyásnak és a kifizetésnek már nyáron meg kellett volna történnie az eredeti tervek szerint.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
