Magyarország érdekeit megvédtük, a partraszállás sikerült

– így kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök a jogállamisági mechanizmusról – és ezzel összefüggésben az uniós Helyreállítási Alapról, valamint a 2021-2027 közötti uniós költségvetésről – elért megállapodást a tavaly decemberi EU-csúcson.

Mindenki úgy tett, mintha nyert volna 

Mint emlékezetes, a magyar és a lengyel kormány sokáig a mechanizmus miatt blokkolta a Helyreállítási Alap és a költségvetés elfogadását. Végül azonban sikerült olyan kompromisszumot tető alá hozni, amit mind Budapest és Varsó, mind a szigort követelő tagállamok győzelemként adhattak el otthon.

A jogállamisági mechanizmus, amelyre az Európai Tanács után tavaly decemberben az Európai Parlament (EP) is rábólintott, idén januárban már életbe is lépett. Gyakorlati alkalmazását azonban

az Európai Bizottság nem kezdi meg addig (legalábbis ezt kérték a testülettől uniós vezetők), amíg az Európai Bíróság is jóvá nem hagyja

– a magyar és a lengyel kormány ugyanis idén márciusban megtámadta a mechanizmust a bíróságon. (A két kormány tehát mégsem elégedett annyira a kompromisszummal, mint azt az EU-csúcs után hangoztatták.)

Az Európai Bíróság ezen a héten megkezdte a meghallgatásokat. Amennyiben még idén jóváhagyja az eljárást, akkor azt Brüsszel azonnal bevetheti a problémásnak ítélt tagállamok ellen

– tehát már a jövő tavaszi választások előtt célkeresztbe kerülhet az Orbán-kormány.

De mi az a jogállamisági mechanizmus?

De miért akkora durranás a jogállamisági mechanizmus, valamint miért tart tőle a magyar és lengyel kormány annyira, hogy csak a rendelkezésre álló, az uniós elfogadástól számított mintegy 3 hónapos határidő végén nyújtotta be keresetét a bíróságon, ezzel is késleltetve az életbe lépését?

A mechanizmus lényege, hogy jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését. Magyarul:

ha egy tagállam nem tart be bizonyos normákat, akkor addig nem kap (vagy az előírtnál kevesebbet kap) az uniós pénzekből, amíg nem orvosolja a problémákat

– ez egyébként egy olyan követelés, amelyet a nyugati országok már régóta szeretnének érvényesíteni a szerintük problémás keleti tagállamokkal szemben.

Az, hogy pontosan milyen feltételekről van szó, továbbra is vita tárgya. Az egyik, tágabb értelmezés szerint

az Európai Bizottság politikai vagy jogállamisági kritériumok alapján is megindíthatja az eljárást, majd szankcionálhat

– tehát akkor is, ha például az igazságszolgáltatás függetlensége sérül –, amennyiben a jogsértések érintik vagy érinthetik az uniós pénzek menedzselését.

A másik értelmezés szerint ennél jóval szűkebb a mechanizmus hatásköre:

az kizárja a tisztán politikai feltételeket és kiskapukat biztosít a szankcionálási folyamat idejének kitolására.

E szerint csak az unió pénzügyi érdekeinek sérülése esetén indulhat eljárás.

Reális lehetőség a szankció 

Az eltérő értelmezések fő oka, hogy a szabályozásról két dokumentum is született. Az egyik az EP és az akkori német uniós elnökség által 2020 őszén kitárgyalt szabályozás – ez tágabb keretet ad a szankcionálásra –, a másik pedig a német elnökség, valamint a magyar és a lengyel kormány között kitárgyalt, az Európai Tanács által elfogadott nyilatkozat – ez szűkíti a mechanizmus hatáskörét.

Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Bizottság is készít majd egy harmadik dokumentumot a mechanizmussal kapcsolatban, előbb azonban megvárja az Európai Bíróság ítéletét.              

Az igazi próba az első olyan konkrét eset lesz, amikor valamelyik tagállamnál – Magyarországnál, Lengyelországnál vagy másnál – kiszúrnak egy jogállami problémát, ami kapcsolatba hozható az uniós pénzekkel, és az első szankciót kiróják. Majd meglátjuk

- mondta a Privátbankár.hu-nak korábban Balázs Péter volt uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel melyik értelmezést részesíti majd előnyben.

Az nyilvánvalónak tűnik, hogy egy ilyen eljárás kellemetlenül érintené az Orbán-kormányt a választási kampányban.

Pénzt aligha vonnak meg a választásokig, de a szankció kilátásba helyezése reális lehetőség

- válaszolta kérdésünkre korábban Gyévai Zoltán uniós szakértő, a brüsszeli Bruxinfo hírportál alapítója.

Megvolt az első összecsapás

Ami az Európai Bíróság hétfői meghallgatását illeti, azon a magyar és a lengyel kormány jogászai azt hangoztatták, hogy a mechanizmus valójában nem az uniós büdzsé védelmét, hanem a politikai büntetést, szankciók kivetését szolgálja.

Ez egy politikai eljárás politikai céllal

mondta Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a Politico tudósítása szerint.

A két kormány képviselői szerint a jogállamisági feltételek nincsenek megfelelően definiálva, a mechanizmus pedig összességében nem átlátható a tagállamok számára.

Az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az EP és tíz tagállam – köztük Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Írország – jogászai ugyanakkor megvédték a mechanizmust.

A jogállamiság megsértése egy tagállamban egyértelműen kockázatot jelent az EU-költségvetés végrehajtása szempontjából

-mondta Lukács Tamás, az EP egyik jogásza. A brüsszeli portál szerint hónapokba telhet, amíg az Európai Bíróság dönt az ügyben.    

A jogállamisági mechanizmus esetleges bevetése

újabb frontot nyitna a Brüsszel és Budapest, valamint Brüsszel és Varsó közötti, már számos hadszíntéren zajló háborúban.

Az Európai Bizottság jelenleg mindkét tagállam esetében "jegeli" a Helyreállítási Alapból származó pénzeket, miközben a tagállamok több mint fele már megkapta az első utalásokat.

A lengyel alkotmánybíróság pedig múlt héten óriási felzúdulást keltett uniós szinten azáltal, hogy kimondta: az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal.