<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A héten megkezdte a meghallgatásokat az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmusról, amelynek ügyében tavasszal nyújtott be keresetet a magyar és a lengyel kormány. Ha jóváhagyja a mechanizmust, a jövőben uniós forrásokat vonhatnak meg azoktól a tagországoktól, amelyek megsértenek bizonyos jogállamisági kritériumokat. Brüsszel a Helyreállítási Alap forrásainak jegelésével már figyelmeztette a magyar kormányt, a mechanizmus esetleges bevetésével pedig újabb gyomrost vihet be neki – néhány hónappal a választások előtt.        

Magyarország érdekeit megvédtük, a partraszállás sikerült

– így kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök a jogállamisági mechanizmusról – és ezzel összefüggésben az uniós Helyreállítási Alapról, valamint a 2021-2027 közötti uniós költségvetésről – elért megállapodást a tavaly decemberi EU-csúcson.

Mindenki úgy tett, mintha nyert volna 

Mint emlékezetes, a magyar és a lengyel kormány sokáig a mechanizmus miatt blokkolta a Helyreállítási Alap és a költségvetés elfogadását. Végül azonban sikerült olyan kompromisszumot tető alá hozni, amit mind Budapest és Varsó, mind a szigort követelő tagállamok győzelemként adhattak el otthon.

Örökös harcban: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (balra) és Orbán Viktor a 2019 márciusi EU-csúcson Brüsszelben. EPA/Andrzej LangeÖrökös harcban: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (balra) és Orbán Viktor a 2019 márciusi EU-csúcson Brüsszelben. EPA/Andrzej Lange

A jogállamisági mechanizmus, amelyre az Európai Tanács után tavaly decemberben az Európai Parlament (EP) is rábólintott, idén januárban már életbe is lépett. Gyakorlati alkalmazását azonban

az Európai Bizottság nem kezdi meg addig (legalábbis ezt kérték a testülettől uniós vezetők), amíg az Európai Bíróság is jóvá nem hagyja

– a magyar és a lengyel kormány ugyanis idén márciusban megtámadta a mechanizmust a bíróságon. (A két kormány tehát mégsem elégedett annyira a kompromisszummal, mint azt az EU-csúcs után hangoztatták.)

Az Európai Bíróság ezen a héten megkezdte a meghallgatásokat. Amennyiben még idén jóváhagyja az eljárást, akkor azt Brüsszel azonnal bevetheti a problémásnak ítélt tagállamok ellen

– tehát már a jövő tavaszi választások előtt célkeresztbe kerülhet az Orbán-kormány.

De mi az a jogállamisági mechanizmus?

De miért akkora durranás a jogállamisági mechanizmus, valamint miért tart tőle a magyar és lengyel kormány annyira, hogy csak a rendelkezésre álló, az uniós elfogadástól számított mintegy 3 hónapos határidő végén nyújtotta be keresetét a bíróságon, ezzel is késleltetve az életbe lépését?

A mechanizmus lényege, hogy jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését. Magyarul:

ha egy tagállam nem tart be bizonyos normákat, akkor addig nem kap (vagy az előírtnál kevesebbet kap) az uniós pénzekből, amíg nem orvosolja a problémákat

– ez egyébként egy olyan követelés, amelyet a nyugati országok már régóta szeretnének érvényesíteni a szerintük problémás keleti tagállamokkal szemben.

Az, hogy pontosan milyen feltételekről van szó, továbbra is vita tárgya. Az egyik, tágabb értelmezés szerint

az Európai Bizottság politikai vagy jogállamisági kritériumok alapján is megindíthatja az eljárást, majd szankcionálhat

– tehát akkor is, ha például az igazságszolgáltatás függetlensége sérül –, amennyiben a jogsértések érintik vagy érinthetik az uniós pénzek menedzselését.

A másik értelmezés szerint ennél jóval szűkebb a mechanizmus hatásköre:

az kizárja a tisztán politikai feltételeket és kiskapukat biztosít a szankcionálási folyamat idejének kitolására.

E szerint csak az unió pénzügyi érdekeinek sérülése esetén indulhat eljárás.

Reális lehetőség a szankció 

Az eltérő értelmezések fő oka, hogy a szabályozásról két dokumentum is született. Az egyik az EP és az akkori német uniós elnökség által 2020 őszén kitárgyalt szabályozás – ez tágabb keretet ad a szankcionálásra –, a másik pedig a német elnökség, valamint a magyar és a lengyel kormány között kitárgyalt, az Európai Tanács által elfogadott nyilatkozat – ez szűkíti a mechanizmus hatáskörét.

Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Bizottság is készít majd egy harmadik dokumentumot a mechanizmussal kapcsolatban, előbb azonban megvárja az Európai Bíróság ítéletét.              

Az igazi próba az első olyan konkrét eset lesz, amikor valamelyik tagállamnál – Magyarországnál, Lengyelországnál vagy másnál – kiszúrnak egy jogállami problémát, ami kapcsolatba hozható az uniós pénzekkel, és az első szankciót kiróják. Majd meglátjuk

- mondta a Privátbankár.hu-nak korábban Balázs Péter volt uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel melyik értelmezést részesíti majd előnyben.

Az nyilvánvalónak tűnik, hogy egy ilyen eljárás kellemetlenül érintené az Orbán-kormányt a választási kampányban.

Pénzt aligha vonnak meg a választásokig, de a szankció kilátásba helyezése reális lehetőség

- válaszolta kérdésünkre korábban Gyévai Zoltán uniós szakértő, a brüsszeli Bruxinfo hírportál alapítója.

Megvolt az első összecsapás

Ami az Európai Bíróság hétfői meghallgatását illeti, azon a magyar és a lengyel kormány jogászai azt hangoztatták, hogy a mechanizmus valójában nem az uniós büdzsé védelmét, hanem a politikai büntetést, szankciók kivetését szolgálja.

Ez egy politikai eljárás politikai céllal

mondta Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a Politico tudósítása szerint.

A két kormány képviselői szerint a jogállamisági feltételek nincsenek megfelelően definiálva, a mechanizmus pedig összességében nem átlátható a tagállamok számára.

Az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az EP és tíz tagállam – köztük Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Írország – jogászai ugyanakkor megvédték a mechanizmust.

A jogállamiság megsértése egy tagállamban egyértelműen kockázatot jelent az EU-költségvetés végrehajtása szempontjából

-mondta Lukács Tamás, az EP egyik jogásza. A brüsszeli portál szerint hónapokba telhet, amíg az Európai Bíróság dönt az ügyben.    

A jogállamisági mechanizmus esetleges bevetése

újabb frontot nyitna a Brüsszel és Budapest, valamint Brüsszel és Varsó közötti, már számos hadszíntéren zajló háborúban.

Az Európai Bizottság jelenleg mindkét tagállam esetében "jegeli" a Helyreállítási Alapból származó pénzeket, miközben a tagállamok több mint fele már megkapta az első utalásokat.

A lengyel alkotmánybíróság pedig múlt héten óriási felzúdulást keltett uniós szinten azáltal, hogy kimondta: az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal.    

        

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Karantén helyett heti kétszer tesztelnek az izraeli iskolákban
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 13:42
A karantén teljesen megbénítaná az ország oktatási rendszerét.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor szerint az egészségügyben dolgozókat támadja az ellenzék
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 08:57
A miniszterelnök szerint a járvány elleni védekezést az ellenzéki pártok nem csak nálunk kritizálják a kormány munkáját. Magyar sajátosság, hogy az itteni baloldal nem csak a kormányt támadja Orbán Viktor szerint, hanem az egészségügyben dolgozókat is.
Makro / Külgazdaság Újabb európai ország van túl az újabb járványhullámon
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 07:28
Franciaországban február 2-tól kezdve fokozatosan feloldják a koronavírus-járvány ötödik hulláma miatt bevezetett korlátozásokat - jelentette be Jean Castex miniszterelnök csütörtök esti sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Két oltás sem lesz elég a védettségi igazoláshoz
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 07:16
Csütörtök éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben a védettségi igazolványokkal kapcsolatos rendelkezés módosítása, amely a korábbiakhoz képest jelentős változásokat tartalmaz. Az oltatlanok teljesen elvesztik jogosultságukat.
Makro / Külgazdaság Súlyos fenyegetést kapott Putyin
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 06:28
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy bármiféle orosz behatolást Ukrajna területére az Egyesült Államok inváziónak fog tekinteni.
Makro / Külgazdaság Nem kell a pánik: nem döntötte be Európát az omikron
Wéber Balázs | 2022. január 21. 05:28
Bár az omikron soha nem látott csúcsokra lökte az új koronavírus-fertőzöttek számát sok európai országban, a kórházban kezeltek és az áldozatok száma stagnált vagy csak relatív kis mértékben emelkedett – derül ki körképünkből. A britek már túl is vannak a csúcson, és hamarosan feloldják a megmaradt korlátozásokat. Az óvatosság persze továbbra is ajánlott, ugyanakkor paradigmaváltás jöhet a válságkezelésben: a koronavírus a jövőben egy lehet a többi vírus közül.   
Makro / Külgazdaság Összegyűjtötték az aláírásokat az ellenzéki népszavazáshoz
Valkai Nikoletta | 2022. január 20. 18:31
A két kérdéshez összesen 470 ezer aláírást szedtek össze.
Makro / Külgazdaság Putyin elképesztő eszköztára - világszerte képes beavatkozni konfliktusokba
Káncz Csaba | 2022. január 20. 15:35
Noha az orosz gazdaság a világ összes GDP-jének csak 3,1 százalékát teszi ki, katonailag hatékonyan avatkozik be világszerte a különböző konfliktusokba. Áttekintjük, hogy a Kreml milyen módszereket vonultat fel a geopolitikai céljai eléréséhez. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Népszámlálást tartottak Szlovákiában: hányan vallották magukat magyarnak?
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 12:52
36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult.
Makro / Külgazdaság Óriási sztrájk – lebénította a főváros közlekedését a vezetők tiltakozása Romániában
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 11:37
Egyetlen villamos, busz vagy trolibusz sem állt forgalomba a reggeli műszakra előirányzott, csaknem 1500 jármű közül.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló