6p

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A héten megkezdte a meghallgatásokat az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmusról, amelynek ügyében tavasszal nyújtott be keresetet a magyar és a lengyel kormány. Ha jóváhagyja a mechanizmust, a jövőben uniós forrásokat vonhatnak meg azoktól a tagországoktól, amelyek megsértenek bizonyos jogállamisági kritériumokat. Brüsszel a Helyreállítási Alap forrásainak jegelésével már figyelmeztette a magyar kormányt, a mechanizmus esetleges bevetésével pedig újabb gyomrost vihet be neki – néhány hónappal a választások előtt.        

Magyarország érdekeit megvédtük, a partraszállás sikerült

– így kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök a jogállamisági mechanizmusról – és ezzel összefüggésben az uniós Helyreállítási Alapról, valamint a 2021-2027 közötti uniós költségvetésről – elért megállapodást a tavaly decemberi EU-csúcson.

Mindenki úgy tett, mintha nyert volna 

Mint emlékezetes, a magyar és a lengyel kormány sokáig a mechanizmus miatt blokkolta a Helyreállítási Alap és a költségvetés elfogadását. Végül azonban sikerült olyan kompromisszumot tető alá hozni, amit mind Budapest és Varsó, mind a szigort követelő tagállamok győzelemként adhattak el otthon.

Örökös harcban: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (balra) és Orbán Viktor a 2019 márciusi EU-csúcson Brüsszelben. EPA/Andrzej Lange
Örökös harcban: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (balra) és Orbán Viktor a 2019 márciusi EU-csúcson Brüsszelben. EPA/Andrzej Lange

A jogállamisági mechanizmus, amelyre az Európai Tanács után tavaly decemberben az Európai Parlament (EP) is rábólintott, idén januárban már életbe is lépett. Gyakorlati alkalmazását azonban

az Európai Bizottság nem kezdi meg addig (legalábbis ezt kérték a testülettől uniós vezetők), amíg az Európai Bíróság is jóvá nem hagyja

– a magyar és a lengyel kormány ugyanis idén márciusban megtámadta a mechanizmust a bíróságon. (A két kormány tehát mégsem elégedett annyira a kompromisszummal, mint azt az EU-csúcs után hangoztatták.)

Az Európai Bíróság ezen a héten megkezdte a meghallgatásokat. Amennyiben még idén jóváhagyja az eljárást, akkor azt Brüsszel azonnal bevetheti a problémásnak ítélt tagállamok ellen

– tehát már a jövő tavaszi választások előtt célkeresztbe kerülhet az Orbán-kormány.

De mi az a jogállamisági mechanizmus?

De miért akkora durranás a jogállamisági mechanizmus, valamint miért tart tőle a magyar és lengyel kormány annyira, hogy csak a rendelkezésre álló, az uniós elfogadástól számított mintegy 3 hónapos határidő végén nyújtotta be keresetét a bíróságon, ezzel is késleltetve az életbe lépését?

A mechanizmus lényege, hogy jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését. Magyarul:

ha egy tagállam nem tart be bizonyos normákat, akkor addig nem kap (vagy az előírtnál kevesebbet kap) az uniós pénzekből, amíg nem orvosolja a problémákat

– ez egyébként egy olyan követelés, amelyet a nyugati országok már régóta szeretnének érvényesíteni a szerintük problémás keleti tagállamokkal szemben.

Az, hogy pontosan milyen feltételekről van szó, továbbra is vita tárgya. Az egyik, tágabb értelmezés szerint

az Európai Bizottság politikai vagy jogállamisági kritériumok alapján is megindíthatja az eljárást, majd szankcionálhat

– tehát akkor is, ha például az igazságszolgáltatás függetlensége sérül –, amennyiben a jogsértések érintik vagy érinthetik az uniós pénzek menedzselését.

A másik értelmezés szerint ennél jóval szűkebb a mechanizmus hatásköre:

az kizárja a tisztán politikai feltételeket és kiskapukat biztosít a szankcionálási folyamat idejének kitolására.

E szerint csak az unió pénzügyi érdekeinek sérülése esetén indulhat eljárás.

Reális lehetőség a szankció 

Az eltérő értelmezések fő oka, hogy a szabályozásról két dokumentum is született. Az egyik az EP és az akkori német uniós elnökség által 2020 őszén kitárgyalt szabályozás – ez tágabb keretet ad a szankcionálásra –, a másik pedig a német elnökség, valamint a magyar és a lengyel kormány között kitárgyalt, az Európai Tanács által elfogadott nyilatkozat – ez szűkíti a mechanizmus hatáskörét.

Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Bizottság is készít majd egy harmadik dokumentumot a mechanizmussal kapcsolatban, előbb azonban megvárja az Európai Bíróság ítéletét.              

Az igazi próba az első olyan konkrét eset lesz, amikor valamelyik tagállamnál – Magyarországnál, Lengyelországnál vagy másnál – kiszúrnak egy jogállami problémát, ami kapcsolatba hozható az uniós pénzekkel, és az első szankciót kiróják. Majd meglátjuk

- mondta a Privátbankár.hu-nak korábban Balázs Péter volt uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel melyik értelmezést részesíti majd előnyben.

Az nyilvánvalónak tűnik, hogy egy ilyen eljárás kellemetlenül érintené az Orbán-kormányt a választási kampányban.

Pénzt aligha vonnak meg a választásokig, de a szankció kilátásba helyezése reális lehetőség

- válaszolta kérdésünkre korábban Gyévai Zoltán uniós szakértő, a brüsszeli Bruxinfo hírportál alapítója.

Megvolt az első összecsapás

Ami az Európai Bíróság hétfői meghallgatását illeti, azon a magyar és a lengyel kormány jogászai azt hangoztatták, hogy a mechanizmus valójában nem az uniós büdzsé védelmét, hanem a politikai büntetést, szankciók kivetését szolgálja.

Ez egy politikai eljárás politikai céllal

mondta Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a Politico tudósítása szerint.

A két kormány képviselői szerint a jogállamisági feltételek nincsenek megfelelően definiálva, a mechanizmus pedig összességében nem átlátható a tagállamok számára.

Az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az EP és tíz tagállam – köztük Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Írország – jogászai ugyanakkor megvédték a mechanizmust.

A jogállamiság megsértése egy tagállamban egyértelműen kockázatot jelent az EU-költségvetés végrehajtása szempontjából

-mondta Lukács Tamás, az EP egyik jogásza. A brüsszeli portál szerint hónapokba telhet, amíg az Európai Bíróság dönt az ügyben.    

A jogállamisági mechanizmus esetleges bevetése

újabb frontot nyitna a Brüsszel és Budapest, valamint Brüsszel és Varsó közötti, már számos hadszíntéren zajló háborúban.

Az Európai Bizottság jelenleg mindkét tagállam esetében "jegeli" a Helyreállítási Alapból származó pénzeket, miközben a tagállamok több mint fele már megkapta az első utalásokat.

A lengyel alkotmánybíróság pedig múlt héten óriási felzúdulást keltett uniós szinten azáltal, hogy kimondta: az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal.    

        

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szja-mentesség a két- és háromgyerekes anyáknak – Orbán Viktor több intézkedést is bejelentett évértékelőjén
Privátbankár.hu | 2025. február 22. 16:06
A kormányfő újkori szokása szerint a budai Várkertben tartotta az immár 26. évértékelőjét.
Makro / Külgazdaság „Csicsergő daláradat fogja betölteni az országot” – Ligeti Miklós Magyar Péter elszámoltatási ígéreteiről
Privátbankár.hu | 2025. február 21. 11:08
Sokan akarják majd menteni az irhájukat, ez segíthet az elszámoltatásban, de rengeteg elvi és gyakorlati problémával fog szembesülni az, aki ezt végig akarja vinni.
Makro / Külgazdaság Somolyoghatnak a svájci óragyártók, de nem csak azért, mert januárban közel kétmilliárd frank értékben exportáltak
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 11:13
Hanem azért is, mert az egyik legnagyobb növekedést egy konkurens cégekkel teli országban érték el.
Makro / Külgazdaság Fordulat Németországban, az elemzők is vakarhatják a fejüket?
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:19
A várt növekedés helyett csökkentek a termelői árak Németországban januárban decemberhez képest. Az éves drágulás is meglepetést okozott.
Makro / Külgazdaság Már a jegybanknál is kezdenek aggódni Trump miatt? Felpöröghet az infláció
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:06
Kikerült a jegyzókönyv a kamatdöntő ülésről.
Makro / Külgazdaság Rogán Antal is szóba került Szijjártó Péter washingtoni tárgyalásán, ahol még a magyar kormány inflációs politikája is dicséretet kapott
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 06:47
Az sem zavarta a magyar minisztert, hogy egy volt Soros-főembertől jött a dicséret. De mi lesz Rogán Antallal?
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor és Nagy Márton kezdhet mindent elölről
Csabai Károly | 2025. február 20. 05:44
A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.
Makro / Külgazdaság Aggasztó okból tűnt fel Magyar Péter mellett Ruszin-Szendi Romulusz?
Privátbankár.hu | 2025. február 19. 18:55
A Tisza Párt hétvégi kongresszusán a volt vezérkari főnök feltűnése volt talán a legváratlanabb fordulat. De mit üzen az ő megjelenése? Somogyi Zoltán két megfejtése közül az egyik elég rémisztő.
Makro / Külgazdaság Ausztrália központi bankja négy év után gondolta meg magát
Privátbankár.hu | 2025. február 18. 16:45
Ausztrália központi bankja kamatot csökkentett, de figyelmeztetett, hogy túl korai lenne győzelmet hirdetni az infláció felett, és óvatosan áll a további lazítás lehetőségéhez.
Makro / Külgazdaság Vannak még ütőkártyák a Tisza Párt elnökénél? És Orbán Viktornál?
Izsó Márton - Litván Dániel | 2025. február 18. 15:15
Mikor menekül el Rogán Antal? Mit ért el Magyar Péter egy év alatt és mire lehet ez elég egy év múlva? Kinek és mit üzent a Tisza évértékelője? Kik lehetnek Magyar Péter célkeresztjében? Átállhat valaki a Fideszből a Tiszához? Miért volt a feleségének igaza Magyar Péterrel kapcsolatban? Somogyi Zoltán szociológussal ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Klasszis Podcast új adásában Litván Dániel újságíró. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG