<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A héten megkezdte a meghallgatásokat az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmusról, amelynek ügyében tavasszal nyújtott be keresetet a magyar és a lengyel kormány. Ha jóváhagyja a mechanizmust, a jövőben uniós forrásokat vonhatnak meg azoktól a tagországoktól, amelyek megsértenek bizonyos jogállamisági kritériumokat. Brüsszel a Helyreállítási Alap forrásainak jegelésével már figyelmeztette a magyar kormányt, a mechanizmus esetleges bevetésével pedig újabb gyomrost vihet be neki – néhány hónappal a választások előtt.        

Magyarország érdekeit megvédtük, a partraszállás sikerült

– így kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök a jogállamisági mechanizmusról – és ezzel összefüggésben az uniós Helyreállítási Alapról, valamint a 2021-2027 közötti uniós költségvetésről – elért megállapodást a tavaly decemberi EU-csúcson.

Mindenki úgy tett, mintha nyert volna 

Mint emlékezetes, a magyar és a lengyel kormány sokáig a mechanizmus miatt blokkolta a Helyreállítási Alap és a költségvetés elfogadását. Végül azonban sikerült olyan kompromisszumot tető alá hozni, amit mind Budapest és Varsó, mind a szigort követelő tagállamok győzelemként adhattak el otthon.

Örökös harcban: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (balra) és Orbán Viktor a 2019 márciusi EU-csúcson Brüsszelben. EPA/Andrzej LangeÖrökös harcban: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (balra) és Orbán Viktor a 2019 márciusi EU-csúcson Brüsszelben. EPA/Andrzej Lange

A jogállamisági mechanizmus, amelyre az Európai Tanács után tavaly decemberben az Európai Parlament (EP) is rábólintott, idén januárban már életbe is lépett. Gyakorlati alkalmazását azonban

az Európai Bizottság nem kezdi meg addig (legalábbis ezt kérték a testülettől uniós vezetők), amíg az Európai Bíróság is jóvá nem hagyja

– a magyar és a lengyel kormány ugyanis idén márciusban megtámadta a mechanizmust a bíróságon. (A két kormány tehát mégsem elégedett annyira a kompromisszummal, mint azt az EU-csúcs után hangoztatták.)

Az Európai Bíróság ezen a héten megkezdte a meghallgatásokat. Amennyiben még idén jóváhagyja az eljárást, akkor azt Brüsszel azonnal bevetheti a problémásnak ítélt tagállamok ellen

– tehát már a jövő tavaszi választások előtt célkeresztbe kerülhet az Orbán-kormány.

De mi az a jogállamisági mechanizmus?

De miért akkora durranás a jogállamisági mechanizmus, valamint miért tart tőle a magyar és lengyel kormány annyira, hogy csak a rendelkezésre álló, az uniós elfogadástól számított mintegy 3 hónapos határidő végén nyújtotta be keresetét a bíróságon, ezzel is késleltetve az életbe lépését?

A mechanizmus lényege, hogy jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését. Magyarul:

ha egy tagállam nem tart be bizonyos normákat, akkor addig nem kap (vagy az előírtnál kevesebbet kap) az uniós pénzekből, amíg nem orvosolja a problémákat

– ez egyébként egy olyan követelés, amelyet a nyugati országok már régóta szeretnének érvényesíteni a szerintük problémás keleti tagállamokkal szemben.

Az, hogy pontosan milyen feltételekről van szó, továbbra is vita tárgya. Az egyik, tágabb értelmezés szerint

az Európai Bizottság politikai vagy jogállamisági kritériumok alapján is megindíthatja az eljárást, majd szankcionálhat

– tehát akkor is, ha például az igazságszolgáltatás függetlensége sérül –, amennyiben a jogsértések érintik vagy érinthetik az uniós pénzek menedzselését.

A másik értelmezés szerint ennél jóval szűkebb a mechanizmus hatásköre:

az kizárja a tisztán politikai feltételeket és kiskapukat biztosít a szankcionálási folyamat idejének kitolására.

E szerint csak az unió pénzügyi érdekeinek sérülése esetén indulhat eljárás.

Reális lehetőség a szankció 

Az eltérő értelmezések fő oka, hogy a szabályozásról két dokumentum is született. Az egyik az EP és az akkori német uniós elnökség által 2020 őszén kitárgyalt szabályozás – ez tágabb keretet ad a szankcionálásra –, a másik pedig a német elnökség, valamint a magyar és a lengyel kormány között kitárgyalt, az Európai Tanács által elfogadott nyilatkozat – ez szűkíti a mechanizmus hatáskörét.

Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Bizottság is készít majd egy harmadik dokumentumot a mechanizmussal kapcsolatban, előbb azonban megvárja az Európai Bíróság ítéletét.              

Az igazi próba az első olyan konkrét eset lesz, amikor valamelyik tagállamnál – Magyarországnál, Lengyelországnál vagy másnál – kiszúrnak egy jogállami problémát, ami kapcsolatba hozható az uniós pénzekkel, és az első szankciót kiróják. Majd meglátjuk

- mondta a Privátbankár.hu-nak korábban Balázs Péter volt uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel melyik értelmezést részesíti majd előnyben.

Az nyilvánvalónak tűnik, hogy egy ilyen eljárás kellemetlenül érintené az Orbán-kormányt a választási kampányban.

Pénzt aligha vonnak meg a választásokig, de a szankció kilátásba helyezése reális lehetőség

- válaszolta kérdésünkre korábban Gyévai Zoltán uniós szakértő, a brüsszeli Bruxinfo hírportál alapítója.

Megvolt az első összecsapás

Ami az Európai Bíróság hétfői meghallgatását illeti, azon a magyar és a lengyel kormány jogászai azt hangoztatták, hogy a mechanizmus valójában nem az uniós büdzsé védelmét, hanem a politikai büntetést, szankciók kivetését szolgálja.

Ez egy politikai eljárás politikai céllal

mondta Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a Politico tudósítása szerint.

A két kormány képviselői szerint a jogállamisági feltételek nincsenek megfelelően definiálva, a mechanizmus pedig összességében nem átlátható a tagállamok számára.

Az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az EP és tíz tagállam – köztük Németország, Franciaország, Hollandia, Dánia és Írország – jogászai ugyanakkor megvédték a mechanizmust.

A jogállamiság megsértése egy tagállamban egyértelműen kockázatot jelent az EU-költségvetés végrehajtása szempontjából

-mondta Lukács Tamás, az EP egyik jogásza. A brüsszeli portál szerint hónapokba telhet, amíg az Európai Bíróság dönt az ügyben.    

A jogállamisági mechanizmus esetleges bevetése

újabb frontot nyitna a Brüsszel és Budapest, valamint Brüsszel és Varsó közötti, már számos hadszíntéren zajló háborúban.

Az Európai Bizottság jelenleg mindkét tagállam esetében "jegeli" a Helyreállítási Alapból származó pénzeket, miközben a tagállamok több mint fele már megkapta az első utalásokat.

A lengyel alkotmánybíróság pedig múlt héten óriási felzúdulást keltett uniós szinten azáltal, hogy kimondta: az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal.    

        

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Megint elzárják a gázt az oroszok az Északi Áramlat 1 vezetéken
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 19:58
De csak néhány napra. 
Makro / Külgazdaság Amerika drónokat és fegyvereket küldhet Ukrajnának - heves harcok Herszon megyében
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 19:38
Esti hírösszefoglalónkban a háború 177. napjának eseményeit vettük számba. 
Makro / Külgazdaság A hét videója: Putyin ledobta a gázbombát – egy válság háttere
Izsó Márton - Ponyeczki Dóra - Wéber Balázs | 2022. augusztus 19. 19:17
Oroszország megtámadta Ukrajnát, az EU válaszul szankciókkal büntette a Kremlt, amely válaszul tekert néhányat a gázcsapon. A brutális adok-kapokat az uniós fogyasztók is megszenvedik: az energiaárak az egekben, az infláció elszabadult, az életszínvonal zuhan. Az igazi feketeleves pedig télen jöhet, ha Putyin teljesen elzárja a gázcsapot. Mostantól egy jelszó maradt: a spórolás. A hét videójában az európai gázválság hátterét világítjuk meg, és megnézzük, mi várhat ránk a közeljövőben.
Makro / Külgazdaság Putyin fontos telefonhívást kapott – küldöttek mehetnek az elfoglalt atomerőműbe
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 17:16
Emmanuel Macron francia elnök felhívta Vlagyimir Putyint.
Makro / Külgazdaság Válság szélére került Berlin és Peking kapcsolata
Káncz Csaba | 2022. augusztus 19. 16:17
Az „ifo Intézet” jelentése szerint egy kereskedelmi háború, valamint az EU és Németország leválasztása Kínáról csaknem hatszor annyiba kerülne Berlinnek, mint a Brexit. A német légierő vadászgépei részt vesznek a ma kezdődő ausztrál hadgyakorlaton, amely az Egyesült Államokkal szövetséges euroatlanti és csendes-óceáni katonaság közötti kapcsolatok növekvő tendenciájának része a Kínával növekvő geopolitikai feszültségek közepette. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Kié az elfoglalt ukrán atomerőműből származó energia? Megszólalt az ENSZ-főtitkár
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 15:34
Antonio Guterres Odesszában van, ott beszélt erről.
Makro / Külgazdaság Kínos ügyben tesz ma tanúvallomást a német kancellár
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 14:32
Korábbi polgármestersége alatt trükközött egy bank.
Makro / Külgazdaság Most kiderült, mely bank drágította legjobban a lakáshitelét
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 11:34
Bár komolynak érezzük a lakáshitel kamatok emelkedését, a money.hu adatai szerint az elmúlt egy évben a vizsgált 9 banknál 4,11 százalékkal emelkedett a legjobb adósoknak ajánlott standard kamat. Ez messze elmarad a jegybanki alapkamat, de még a referenciakamat emelkedésétől is. A money.hu adataiból látható, melyik bank emelt leginkább, illetve, hogy mely pénzintézetek versengenek a legalacsonyabb kamatszintekkel.
Makro / Külgazdaság A németek többsége már spórol
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 10:27
Egyre többen takarékoskodnak Németországban az árak emelkedése miatt, egy pénteken ismertetett felmérés szerint a legtöbben az energiafogyasztásukat fogják vissza.
Makro / Külgazdaság Nagyon rég nem volt ekkora infláció Japánban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 09:21
Japánban júliusban 2,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az infláció gyorsult a június 2,4 százalékhoz képest.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG