Jóváhagyta az uniós források védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmust az Európai Parlament (EP) mai plenáris ülésén Brüsszelben.
Jön a pénzügyi szankció
Az EP közlése szerint az uniós kifizetések visszatarthatók azoktól az országoktól,
ahol az uniós források kezelése kapcsán bebizonyosodik a jogállamiság megsértése.
A jogerőre emelkedett új rendelet jövő január elsejétől az unió és a tagállamok közös kezelésében álló forrásokra érvényes.
A mechanizmus úgy működik, hogy az Európai Bizottság első lépésben megállapítja, hogy egy tagállam jogsértést követ el, majd javasolja az eljárás megindítását. Ezt követően a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak egy hónap, kivételes esetben három hónap áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel szavazzon a javasolt intézkedésekről. A teljes döntési mechanizmus időtartama 7-9 hónap lesz.
Az Európai Bizottság arra is jogosítványt kapott, hogy az adott tagállamnak járó támogatás soron következő részletének csökkentésével kiigazítsa a kifizetéseket.
Az EP szerint
az új jogszabály nem csak egyedi esetekben, hanem akkor is alkalmazható lesz, ha az alapvető jogok rendszerszintűen sérülnek, és ennek hatása van az uniós források kezelésére.
A mechanizmus ugyanakkor biztosítja, hogy az uniós támogatásokra jogosult vagy azoktól függő végső kedvezményezettek az eljárás ideje alatt vagy annak lezárását követően is hozzájuthassanak a támogatásokhoz.
Az EP mindemellett egy állásfoglalásban ajánlásokat fogalmaz meg az Európai Tanács számára a rendelet alkalmazásával kapcsolatban, írja az MTI.
Von der Leyen és Weber is elégedett
Az ülésen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: az EP és a tanács tárgyalói által létrehozott mechanizmus szövege nem változott.
Szerinte a feltételrendszer az egyedi jogsértés mellett a szisztematikus és visszatérő hiányosságokat is kezelni tudja, és képes megvédeni az EU költségvetését, pénzügyi érdekeit és értékeit a jogállamiság sérüléseivel szemben.
Hozzátette:
a jogszabály 2021. január elsejével lép érvénybe, és bármilyen jogsértés történik az unióban, azt az Európai Bizottság azonnal vizsgálni fogja.
Szerinte ha a jogszabály az Európai Unió Bírósága elé kerül – a tagállamok kérhetik a bíróságtól, hogy vizsgálja meg, illeszkedik-e az az EU jogrendjébe –, a döntést az uniós bizottság figyelembe fogja venni. (Amíg a bíróság nem hoz döntést, Brüsszel nem hajthat végre szankciókat.)
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint most először kapcsolták össze az uniós pénzeket az uniós alapelvek tiszteletben tartásával. Hozzátette:
Elvárják az Európai Bizottságtól, hogy január elsejétől készen álljon a szabályok független és tényeken alapuló alkalmazására.
Van még ellentmondás
Mint arról beszámoltunk, a jogállamisági mechanizmus ügyében két dokumentum is született. Az egyik az EP és a német uniós elnökség által kitárgyalt szabályozás (erre hivatkozik most az EP), amely tág politikai feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését.
Ez alapján politikai vagy jogállamisági kritériumok alapján is van lehetőség szankcionálásra (például ha úgy ítéli meg Brüsszel, hogy sérül az igazságszolgáltatás függetlensége), amennyiben a jogsértések érintik vagy érinthetik az uniós pénzek menedzselését.
Az EP szerint ez a szabályozás a mérvadó.
A másik dokumentum a német uniós elnökség, valamint a magyar és a lengyel kormány között kitárgyalt nyilatkozat (az eredeti megállapodáshoz rendelt záradék), amelyet az Európai Tanács elfogadott, és amely bekerült a múlt heti EU-csúcs végén kiadott következtetések közé.
Ez értelmezi és jelentősen szűkíti a mechanizmus hatáskörét, kizárja a tisztán politikai feltételeket, és kiskapukat biztosít a szankcionálási folyamat idejének kitolására.
Utóbbi dokumentum alapján kevés az esély arra, hogy a 2022-es választások előtt szankciókat érvényesítsenek az Orbán-kormánnyal szemben.
Kérdés, hogy melyik dokumentumot veszi majd inkább figyelembe a szankcionálásra jogosult testület, az Európai Bizottság.
Az EU-csúcson elért kompromisszum hátteréről itt írtunk (Bravúros kompromisszum Brüsszelben: mindenki győztesnek érzi magát), jegyzetünket pedig itt olvashatják: (Orbán Viktor berúgta a kocsmaajtót, kért egy felest, és köszöni, jól van).
Angela Merkel és Orbán Viktor különös szövetségéről, valamint a kompromisszum hátteréről pedig a fenti videóban van szó.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 506,07 pontos, 0,69 százalékos emelkedéssel 74 343,85 ponton zárt kedden. 
