Az Európai Bizottság fel fog lépni az uniós pénzek szabálytalan elköltésével szemben, és az eddiginél is hatékonyabban fogja védeni az uniós büdzsét, jelentette ki Didier Reynders, az EurópaI Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa ma, az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt, ahol a Bizottság nyáron bemutatott jogállamisági jelentését, valamint az uniós értékek magyar- és lengyelországi helyzetét vitatta meg az EP-képviselőkkel.
Bevethetik a csodafegyvert
Az uniós biztos kiemelte, hogy idén január elsejétől új eszköz van a kezükben, az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, amellyel bizonyos jogállamisági feltételekhez köthetik az uniós pénzek tagállami kifizetését. (A múlt év végén hatalmas viták után elfogadott mechanizmust alapvetően akkor lehet használni, ha Brüsszel szerint sérülnek az EU pénzügyi érdekei – a szerk.)
Folyamatban vannak az értékelések, használni fogjuk ezt az eszközt
- mondta Didier Reynders.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban szintén utalt arra, hogy ősztől megkezdődhetnek az első eljárások. A mechanizmust ugyanakkor még az Európai Bíróságnak is jóvá kell hagynia – döntés ősszel várható.
Függőben a helyreállítási pénzek
Az uniós biztos emellett közölte azt is, hogy több tagállam esetében – ide tartozik hazánk is –
tovább vizsgálják az új uniós forrás, a Helyreállítási Alap elköltésére benyújtott terveket, például a korrupció elleni harc tekintetében, és csak ezután fognak dönteni a jóváhagyásról.
A magyar tervet július közepéig kellett volna jóváhagyni, Brüsszel azonban szeptember végére tolta ki a döntést. Az ideiglenesen kieső pénzeket a magyar kormány a költségvetésből kívánja kipótolni. Az alapból 2500 milliárd forintnak megfelelő, vissza nem térítendő támogatás jár hazánknak.
Reynders megemlítette, hogy Magyarország és Lengyelország ellen - már hosszabb ideje - folyamatban van az úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárás. Szerinte ezt az Európai Tanács napirendén tartják mindaddig, amíg az eljárást kiváltó okok fennállnak.
Idén július közepén pedig újabb kötelezettségszegési eljárások indultak a két tagállam ellen. A magyar kormányt az úgynevezett pedofiltörvény, valamint a menekültpolitika miatt vonta ismét kérdőre a Bizottság. A kormánynak első körben két hónapja van a válaszadásra, Brüsszel várja a választ, közölte Reynders.
Az uniós biztos szerint
az elmúlt hónapokban egyik országban sem javult a helyzet. Utalt ugyanakkor arra, hogy a fenti eljárások nem egyes országok ellen szólnak, hanem az adott kormányokat próbálják az uniós értékek betartására bírni. A mérce minden tagállammal szemben egységes.
Lapunknak nyilatkozó elemzők már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy uniós szinten nagy a kormány kitettsége, hiszen Brüsszelnek most több „fegyelmező eszköz” – a Helyreállítási Alap forrásainak visszatartása, jogállamisági mechanizmus – is a rendelkezésére áll.
Keményebb fellépést várnak
A mai EP-vitán ugyanakkor számos képviselő épp azért kritizálta az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, mert az szerintük nem lép fel hatékonyan a magyar és a lengyel kormánnyal szemben a jogállamiság megsértése miatt, az évekig húzódó eljárásoknak pedig nincs semmilyen visszatartó erejük.
Már 10 éve megy a vita Magyarországról. Itt az idő a cselekvésre
- mondta például Birgit Sippel, a szociáldemokrata frakció tagja. A zöldpárti Delbos-Corfield Gwendoline szerint Magyarország már nem is demokrácia, és nem szabad hagyni, hogy a Helyreállítási Alap pénzei az itteni oligarchák kezébe jussanak.
Voltak ugyanakkor olyan képviselők is, akik védelmükbe vették a magyar és a lengyel kormányt. Szerintük az EU túlságosan beleszól a tagállamok belügyeibe. Jaki Patryk, az Európai Konzervatívok és Reformisták lengyel képviselője szerint kettős mérce van érvényben, országukat pedig gyarmatosítani akarják.
Az európai országok gazdasága 2022-től és 2025-tel bezárólag 1600 milliárd eurót veszített az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt a Kreml szerint. 
