Ez a törvény szégyenletes
– jelentette ki Ursula von der Leyen ma az Európai Parlamentben (EP), a kritikák szerint melegellenes magyar pedofiltörvény plenáris vitája előtt.
Betelt a pohár
Az Európai Bizottság elnöke szerint csak ürügy az az érv, hogy a törvény a gyerekek és a szülők jogainak védelmét szolgálja. Valójában diszkriminálja a szexuális kisebbségeket, hiszen megtiltja a velük kapcsolatos ismeretterjesztő információk bemutatását a 18 év alattiak körében.
Von der Leyen megjegyezte azt is, hogy az említett törvény személyes, érzelmes vitákat szült a legutóbbi EU-csúcson. (Erről itt írtunk részletesen: Magyarországnak nincs helye az EU-ban a holland kormányfő szerint.)
Kiemelte:
ez a törvény ellentmond az EU alapértékeinek, ő pedig minden, a Bizottság rendelkezésére álló eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy azokat megvédje.
A magyar kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a törvényt félreértették, az csupán a gyerekek védelmét szolgálja, és azt biztosítja, hogy a szülők úgy nevelhessék őket, ahogy szeretnék.
Von der Leyen hozzátette:
az Európai Bizottság már ősszel elindíthatja az első eljárásokat, amennyiben kiderül, hogy egy tagországban a jogállam elleni vétségek érdemben és hátrányosan befolyásolják az EU pénzügyi érdekeit, vagy fennáll ennek a veszélye.
Szerinte már folyamatban van a releváns tények vizsgálata.
Mint ismert, az EU idén januárban léptetett életbe egy, az uniós források védelmét szolgáló új eszközt: a jogállamisági mechanizmus keretében uniós pénzeket lehet megvonni azoktól a tagállamoktól, amelyek nem tartják be a demokrácia játékszabályait, és ezzel sértik az EU pénzügyi érdekeit. (Arról ugyanakkor még vita van, hogy azt milyen széles körben lehet alkalmazni.)
A mechanizmust Lengyelország és Magyarország megtámadta az Európai Bíróságon, amely még vizsgálja azt.
A Bíróság döntése tiszta helyzetet teremt majd mindenki számára
- mondta Von der Leyen.
Csúszik a magyar terv jóváhagyása
Az Európai Bizottság elnöke utalt arra is, hogy Brüsszel szorosan felügyeli majd az uniós költségvetés és a koronavírus-járvány elleni intézkedések okozta károk enyhítését célzó Helyreállítási Alap elköltését a tagállamokban.
Minden nemzeti tervbe szigorú ellenőrzési rendszert kell beépíteni, és követni kell a pénzek útját.
Hiszen végeredményben az európai emberek állják a számlát
- fogalmazott.
A magyar nemzeti tervet, amely 7,2 milliárd euró, a Helyreállítási Alapból érkező vissza nem térítendő támogatás elköltésének a programját tartalmazza, nem fogja az eredeti határidőig, július 12-ig jóváhagyni az Európai Bizottság, értesült a Politico diplomáciai forrásokból.
A testület ugyanis állítólag elégedetlen a terv azon részével, amelyben a korrupcióellenes erőfeszítésekről van szó.
Reális veszély a pénzmegvonás
Visszatérve az esetleges szankciókra: a Von der Leyennel mondottakkal összhangban a lapunk által korábban megkérdezett elemzők reális lehetőségnek nevezték, hogy már a jövő évi választások előtt eljárás indul Magyarországgal szemben, ami az uniós pénzek megkurtításával járhat. Ez minden bizonnyal komoly politikai károkkal járna a magyar kormány számára.
Hasonló következtetésre jutottak – az említett törvénytől függetlenül – azok a jogászprofesszorok is, akik EP-képviselők megbízásából készítettek szakvéleményt az uniós pénzek megvonásának lehetőségéről.
A három szakember – Kim Scheppele (Princeton Egyetem), Daniel Kelemen (Rutgers Egyetem), John Morijn (Groningen Egyetem) – úgy véli:
Magyarországgal szemben azonnal meg lehetne indítani egy ilyen eljárást, mivel a jogállamiság elleni vétségek érdemi negatív hatást gyakorolhatnak az EU pénzügyi érdekeire.
A jogászprofesszorok szerint Magyarországon nem eléggé átlátható az uniós pénzek kezelése, és nincs olyan hatékonyan működő nemzeti hatóság, amely fellépne a csalások ellen.
Ez a tanulmány jogi alapot jelent egy szankciós eljárásra
- mondta Daniel Freund, a Zöldek EP-képviselője a DPA német hírügynökségnek. Szerinte Magyarországon bőven teljesültek azok a kritériumok, amelyek alapján uniós forrásokat lehet megvonni az országtól. A szakvéleményt ma mutatják be egy sajtótájékoztatón Strasbourgban.
Szigort vár el az EP
Az EP egyébként már régóta kifogásolja, hogy az Európai Bizottság még nem kezdte meg a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Szerintük egyre inkább
fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel.
Attól is tartanak, hogy a tagállamok nem a megfelelő célokra költik el a Helyreállítási Alap pénzeit. Az EP kész akár bíróság elé is vinni a Bizottságot.
Brüsszeli források ugyanakkor már korábban is jelezték, hogy az EU kész bevetni az Orbán-kormánnyal szemben a jogállamisági mechanizmust. (Az erről szóló háttéranyagunkat itt olvashatják.) Erre utalt ma Ursula von der Leyen is.
Videókommentárunkat arról, hogy meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól, pedig itt tekinthetik meg:
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
