Utolsó figyelmeztetés Orbán Viktornak – tényleg elzárhatják az uniós pénzcsapokat
Szégyenletesnek minősítette a magyar parlament által elfogadott úgynevezett pedofiltörvényt Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben. Szerinte az diszkriminálja a szexuális kisebbségeket, és így szembemegy az EU alapértékeivel. Egy EP-képviselők által megrendelt – ettől az ügytől független – szakvélemény szerint azonnal meg lehetne indítani Magyarország ellen az uniós források megvonását kilátásba helyező mechanizmust. Von Der Leyen szerint az első eljárások már ősszel megkezdődhetnek. Eközben kiderült az is, hogy Brüsszel egyelőre nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet.
Ez a törvény szégyenletes
– jelentette ki Ursula von der Leyen ma az Európai Parlamentben (EP), a kritikák szerint melegellenes magyar pedofiltörvény plenáris vitája előtt.
Betelt a pohár
Az Európai Bizottság elnöke szerint csak ürügy az az érv, hogy a törvény a gyerekek és a szülők jogainak védelmét szolgálja. Valójában diszkriminálja a szexuális kisebbségeket, hiszen megtiltja a velük kapcsolatos ismeretterjesztő információk bemutatását a 18 év alattiak körében.
Von der Leyen megjegyezte azt is, hogy az említett törvény személyes, érzelmes vitákat szült a legutóbbi EU-csúcson. (Erről itt írtunk részletesen: Magyarországnak nincs helye az EU-ban a holland kormányfő szerint.)
Kiemelte:
ez a törvény ellentmond az EU alapértékeinek, ő pedig minden, a Bizottság rendelkezésére álló eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy azokat megvédje.
A magyar kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a törvényt félreértették, az csupán a gyerekek védelmét szolgálja, és azt biztosítja, hogy a szülők úgy nevelhessék őket, ahogy szeretnék.
Egyre nagyobb a nyomás. Orbán Viktor miniszterelnök elhagyja a brüsszeli EU-csúcs helyszínét 2021. június 25-én. EPA/OLIVIER MATTHYS
Von der Leyen hozzátette:
az Európai Bizottság már ősszel elindíthatja az első eljárásokat, amennyiben kiderül, hogy egy tagországban a jogállam elleni vétségek érdemben és hátrányosan befolyásolják az EU pénzügyi érdekeit, vagy fennáll ennek a veszélye.
Szerinte már folyamatban van a releváns tények vizsgálata.
Mint ismert, az EU idén januárban léptetett életbe egy, az uniós források védelmét szolgáló új eszközt: a jogállamisági mechanizmus keretében uniós pénzeket lehet megvonni azoktól a tagállamoktól, amelyek nem tartják be a demokrácia játékszabályait, és ezzel sértik az EU pénzügyi érdekeit. (Arról ugyanakkor még vita van, hogy azt milyen széles körben lehet alkalmazni.)
A mechanizmust Lengyelország és Magyarország megtámadta az Európai Bíróságon, amely még vizsgálja azt.
A Bíróság döntése tiszta helyzetet teremt majd mindenki számára
- mondta Von der Leyen.
Csúszik a magyar terv jóváhagyása
Az Európai Bizottság elnöke utalt arra is, hogy Brüsszel szorosan felügyeli majd az uniós költségvetés és a koronavírus-járvány elleni intézkedések okozta károk enyhítését célzó Helyreállítási Alap elköltését a tagállamokban.
Minden nemzeti tervbe szigorú ellenőrzési rendszert kell beépíteni, és követni kell a pénzek útját.
Hiszen végeredményben az európai emberek állják a számlát
- fogalmazott.
A magyar nemzeti tervet, amely 7,2 milliárd euró, a Helyreállítási Alapból érkező vissza nem térítendő támogatás elköltésének a programját tartalmazza, nem fogja az eredeti határidőig, július 12-ig jóváhagyni az Európai Bizottság, értesült a Politico diplomáciai forrásokból.
A testület ugyanis állítólag elégedetlen a terv azon részével, amelyben a korrupcióellenes erőfeszítésekről van szó.
Reális veszély a pénzmegvonás
Visszatérve az esetleges szankciókra: a Von der Leyennel mondottakkal összhangban a lapunk által korábban megkérdezett elemzők reális lehetőségnek nevezték, hogy már a jövő évi választások előtt eljárás indul Magyarországgal szemben, ami az uniós pénzek megkurtításával járhat. Ez minden bizonnyal komoly politikai károkkal járna a magyar kormány számára.
Hasonló következtetésre jutottak – az említett törvénytől függetlenül – azok a jogászprofesszorok is, akik EP-képviselők megbízásából készítettek szakvéleményt az uniós pénzek megvonásának lehetőségéről.
A három szakember – Kim Scheppele (Princeton Egyetem), Daniel Kelemen (Rutgers Egyetem), John Morijn (Groningen Egyetem) – úgy véli:
Magyarországgal szemben azonnal meg lehetne indítani egy ilyen eljárást, mivel a jogállamiság elleni vétségek érdemi negatív hatást gyakorolhatnak az EU pénzügyi érdekeire.
A jogászprofesszorok szerint Magyarországon nem eléggé átlátható az uniós pénzek kezelése, és nincs olyan hatékonyan működő nemzeti hatóság, amely fellépne a csalások ellen.
Ez a tanulmány jogi alapot jelent egy szankciós eljárásra
- mondta Daniel Freund, a Zöldek EP-képviselője a DPA német hírügynökségnek. Szerinte Magyarországon bőven teljesültek azok a kritériumok, amelyek alapján uniós forrásokat lehet megvonni az országtól. A szakvéleményt ma mutatják be egy sajtótájékoztatón Strasbourgban.
Szigort vár el az EP
Az EP egyébként már régóta kifogásolja, hogy az Európai Bizottság még nem kezdte meg a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Szerintük egyre inkább
fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel.
Attól is tartanak, hogy a tagállamok nem a megfelelő célokra költik el a Helyreállítási Alap pénzeit. Az EP kész akár bíróság elé is vinni a Bizottságot.
Brüsszeli források ugyanakkor már korábban is jelezték, hogy az EU kész bevetni az Orbán-kormánnyal szemben a jogállamisági mechanizmust. (Az erről szóló háttéranyagunkat itt olvashatják.) Erre utalt ma Ursula von der Leyen is.
Videókommentárunkat arról, hogy meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól, pedig itt tekinthetik meg:
Tíz év után újra visszatérhet a kötvényalapok aranykora
