8p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Az Európai Parlament kifogásolja, hogy az Európai Bizottság még nem kezdte meg a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Az EP szerint egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik. Attól is tartanak, hogy a tagállamok nem a megfelelő célokra költik el a Helyreállítási Alap pénzeit. Az EP  kész akár bíróság elé is vinni a Bizottságot.

Az Európai Parlament (EP) mai állásfoglalásában arra utasította David Sassolit, az EP elnökét, hogy két héten belül szólítsa fel az Európai Bizottságot a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelessége teljesítésére.

A jogállamisági mechanizmust, amelyet Magyarország és Lengyelország sokáig ellenzett, tavaly év végén fogadta el az EU. Az jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését.

Nagyobb kontrollt szeretnének. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke egy plenáris ülésen Strasbourgban. EPA/JULIEN WARNAND / POOLNagyobb kontrollt szeretnének. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke egy plenáris ülésen Strasbourgban. EPA/JULIEN WARNAND / POOL

Nekimenne az EP a Bizottságnak 

A képviselők az állásfoglalásban, amelyet 506 szavazattal, 150 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadtak el, kiemelik: az uniós költségvetést védő új feltételrendszer már idén január elsején hatályba lépett, és a helyreállítási alapokra is vonatkozik.

A Bizottság ennek ellenére az új szabályok alapján még semmilyen lépést nem kezdeményezett,

és nem tartotta tiszteletben azt a június elsejei határidőt sem, amelyet az EP a rendelet alkalmazásáról szóló útmutató elkészítésére a március 25-i állásfoglalásában meghatározott.

Ez elegendő alapot jelent a Bizottság elleni jogi fellépéshez az EUMSZ 265. cikke értelmében

- véli az EP.

A képviselők szerint egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik.

Ezért utasítják a Parlament elnökét arra, hogy szólítsa fel a Bizottságot kötelezettségei teljesítésére. A felkészülés érdekében az EP-nek meg kell kezdenie a Bizottság elleni esetleges bírósági eljárásokhoz szükséges előkészületeket, teszik hozzá.

A jogállamiságot féltik

A képviselők sürgetik a Bizottságot, hogy

gyorsan reagáljon a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban tapasztalható súlyos megsértésére, mert az komoly veszélyt jelent az uniós források tisztességes, jogszerű és pártatlan elosztására.

A Bizottságnak

az összes rendelkezésére álló eszközt – többek között az uniós szerződés 7. cikkében szereplő eljárást, a jogállamisági feltételrendszert és a kötelezettségszegési eljárásokat – be kell vetnie annak érdekében, hogy kezelni tudja a demokrácia és az alapvető jogok tartós megsértését,

beleértve a média szabadsága és az újságírók, valamint az egyesülési és a gyülekezési szabadság elleni támadásokat is, írják az állásfoglalásban.

Az EP emlékeztet: az Európai Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását addig, amíg Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróság elé nem viszi a jogszabályok ügyét - ez 2021. március 21-én megtörtént -, és amíg a Bizottság ki nem dolgozza külön útmutatóját a jogszabály alkalmazására.

Egy 2021 márciusi állásfoglalásában az EP ugyanakkor megismételte, hogy az Európai Tanácsnak a mechanizmusra vonatkozó következtetései nem bírnak törvényi erővel, és június elsejét tűzte ki az iránymutatások elfogadásának határidejeként a Bizottság számára.

A képviselők arra is kérték a Bizottságot, hogy egyeztessen az EP-vel az útmutató elfogadása előtt.

Helyreállítási tervek: mire megy a pénz? 

Az EP mai ülésén egy másik állásfoglalást is elfogadott. Ez azoknak a nemzeti helyreállítási terveknek az értékeléséről szól, amelyeket a tagállamok már leadtak az Európai Bizottságnak.

Június 8-ig 23 darab terv érkezett meg Brüsszelbe.

Ezekben a tagállamok azt mutatják be, hogy mire kívánják elkölteni a 750 milliárd eurós uniós Helyreállítási Alapból nekik járó részt.

Az állásfoglalás szerint az EP ragaszkodik ahhoz, hogy a helyreállítási tervek teljes mértékben megfeleljenek az igazságos és zöld átmenetre, valamint a digitális átalakulásra vonatkozó előírásoknak.

Kiemelik: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (ez a Helyreállítási Alap legjelentősebb része) történelmi jelentőségű uniós megoldás, amely nem csak a koronavírus-járvány negatív hatásait enyhíti, hanem tartós hatással lesz Európa jólétére és segít igazságosan elosztani a gazdasági növekedés eredményeit.

A képviselők felszólítják a Bizottságot:

ne engedjen a politikai nyomásnak és csak olyan terveket hagyjon jóvá, amelyek teljes egészében megfelelnek a rendeletben szereplő céloknak.

Korrupciótól is tartanak

A képviselők kérik a Bizottságot, hogy gondosan értékelje: az egyes nemzeti tervek valóban átfogó és kiegyensúlyozott módon járulnak-e hozzá rendeletben említett hat terület mindegyikéhez:

a zöld és a digitális átmenethez, a versenyképességhez, a társadalmi kohézióhoz, a nemek közötti egyenlőséghez, az intézmények válságkezeléséhez és felkészültségéhez, és a következő generációhoz, amely az oktatás és készségek területét is magába foglalja.

A projektekre szánt költségvetés legalább 37 százalékát az éghajlat védelmére, többek között a biológiai sokféleségre kell fordítani. A zöld átmenet felé haladva végig szem előtt kell tartani a jelentős károkozás elkerülésének létfontosságú célját, hangsúlyozzák a képviselők.

Kiemelik: a digitális projektekre fordítandó forrásokat, amelyek a teljes büdzsé 20 százalékát teszik ki, olyan projektekre kell elkölteni, amelyek az Unió biztonságához, annak stratégiai érdekeihez és a digitális infrastruktúrához is hozzájárulnak.

Az EP szerint a forrásokat igazságosan kell elosztani az ágazatok és a társadalmak között, gondolva a következő nemzedékre.

A Bizottság ne fogadjon el valódi hozzáadott-érték nélküli, „újracsomagolt” projekteket, és ragaszkodjon hozzá, hogy minden reform- és beruházási tervben releváns, egyértelmű, részletes és megfelelőképpen ellenőrzött mérföldkövek, célok és költségszámítások szerepeljenek. Csak így előzhető meg és észlelhető a források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség,
 

- teszik hozzá. 

Betartatnák az uniós értékeket

A képviselők végül a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletre hivatkozva hangsúlyozzák:

egyetlen projekt sem lehet ellentétes az uniós értékekkel.

Biztosítani kell, hogy a tervek végrehajtása és ellenőrzése során a kormányok egyeztessenek a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, és a helyi és regionális hatóságokkal az érdekeltek megfelelő bevonása és a tervek átláthatósága érdekében.

Az EP-képviselők már egy hétfői háttérbeszélgetésen, amelyen lapunk is részt vehetett, kifejezték kétségeiket a nemzeti helyreállítási tervek elfogadásával kapcsolatban.

Mint ott is elhangzott, a képviselők attól tartanak, hogy

az Európai Bizottság nem kontrollálja majd megfelelően az uniós Helyreállítási Alapból a tagállamoknak járó pénzeket, amelyeket így nem a megfelelő célokra fognak elkölteni.

A képviselők kifogásolták azt is, hogy a Bizottság szerintük nem vonja be az EP-t megfelelően az értékelési folyamatba, nem ad számukra elegendő információt, és nem veszi figyelembe eléggé a véleményüket.

Mit mond Brüsszel?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EP keddi plenáris vitáján a kérdéssel kapcsolatban azt mondta: a Bizottság és az Európai Tanács a jövő héten megkezdi a tagállami tervek jóváhagyását, amelyet eddig 23 uniós tagállamtól kaptak meg.

Von der Leyen szerint a tervek sokkal átfogóbban foglalkoznak a strukturális problémákkal, mint valaha,

erős munkapiaci újításokat, a szociális háló megerősítését, fenntartható fiskális reformokat, környezetbarát fejlesztéseket, valamint az oktatási rendszerek átfogó megújulását vázolják fel, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést.

Hozzátette: a helyreállítási alap közös prioritásira, a zöld és digitális átmenetre fókuszálva át lehet alakítani egész Európát.

7,2 milliárd eurót kapunk 

Az uniós szinten tavaly év végén elfogadott, 750 milliárd eurós Helyreállítási Alap (vagy más néven Next Generation EU) célja, hogy a tagállamok megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járványból, átalakítsák gazdaságaikat, valamint lehetőségeket és munkahelyeket teremtsenek.

Az alap legjelentősebb részét a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teszi ki. Ebből 360 milliárd euró kölcsön, 312,5 milliárd euró pedig vissza nem térítendő támogatás.

Magyarország ebből

csak a vissza nem térítendő támogatást kívánja felhasználni (ez 7,2 milliárd euró), a hitelkeretet egyelőre nem.

Ugyanakkor 2023-ig még lehetőség van erre.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy

a kormány a hiteleket csak projekttől függően, egyedi döntések alapján hívja majd le. Így akarja ugyanis elkerülni a túlzott eladósodást.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság 233 háziorvos adta fel a praxisát a járvány alatt
Kormos Olga | 2021. június 21. 18:46
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános adataiból az derül ki, hogy a járvány ideje alatt 233 háziorvos hagyta ott a praxisát.
Makro / Külgazdaság Kína elleni háború - az admirális forgatókönyve
Káncz Csaba | 2021. június 21. 15:11
Az admirális úgy kalkulál, hogy egy háború esetén az USA elsősorban a légierejére és haditengerészetére támaszkodna, egy szárazföldi háborút kizártnak tart.  A kommunista pártlap szerint az USA nem tervezi Kína katonai megszállását, mivel Peking nukleáris hatalom.   Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Matolcsy György keményen nekiment a kormánynak
Privátbankár.hu | 2021. június 21. 13:21
A jegybankelnök cikkében hibásnak nevezte, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát, mivel – ahogy Matolcsy György fogalmaz – feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.
Makro / Külgazdaság Németország lóhalálában olt, hogy megelőzze a delta variáns hullámát
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 21. 12:23
Az ország lakosságának több mint 30 százaléka már teljesen immunizált.
Makro / Külgazdaság 8 éve nem volt ilyen drága a benzin, mint lesz szerdától
Privátbankár.hu | 2021. június 21. 11:28
Szerdától további 5-5 forinttal megy feljebb mind a benzin, mind a gázolaj literenkénti bruttó átlagára, ami azt jelenti, hogy a hét közepétől már 10-10 forinttal magasabb árakon tankolhatunk,  mint tehettük csütörtök éjfélig.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: 5 millió 411 ezer a beoltottak száma
Privátbankár.hu | 2021. június 21. 09:21
A hétfői adatok is kedvező járványhelyzetről árulkodnak idehaza. A járvány lecsengésével a hétvégén már nem közöltek adatokat az illetékes szervek, így hétfőn reggel a hétvége összesített számait ismerhettük meg.
Makro / Külgazdaság Olyan optimista lett a hazai üzleti világ, mint a koronavírus-járvány kezdete óta soha
MTI | 2021. június 21. 08:34
Hatalmas javulások után júniusban már ott tart az optimizmus, ahol tavaly év elején tartott, mutatja ki a GKI konjunktúraindexe.
Makro / Külgazdaság Népszava: a kórházakban folytatódhat a „nemreform”
Privátbankár.hu | 2021. június 21. 08:00
Még idén mintegy 22 milliárd forinttal ösztönözné a kormányzat egyebek mellett a járvány miatt elmaradt beavatkozások felgyorsítását – derül ki a kórházi ellátások újraindításáról szóló minisztériumi javaslatból.
Makro / Külgazdaság Év végéig élnek a kedvező szabályok a Szép-kártyánál
MTI | 2021. június 21. 06:52
A Szép-kártya kedvező szabályai több mint 50 milliárd forintot hagyhatnak az érintetteknél az idén. A csaknem felére csökkentett adó mellett a munkavállalóknak adható összeg is megduplázódott, a kedvező szabályok a kormány egyik újabb döntése nyomán az év végéig fennmaradnak - mondta Tállai András az MTI-nek.
Makro / Külgazdaság Már minden harmadik építőipari cég panaszkodik az anyaghiányra
Privátbankár.hu | 2021. június 21. 05:35
Bár kissé javultak a hosszú távú kilátások az építőiparban, a vállalkozások egyre növekvő hányada súlyos anyaghiányról számolt be - derült ki a GKI Gazdaságkutató júniusi felméréséből. A kapacitáshiány is hátráltatja a munkát és továbbra is kevés a jól képzett szakember.
hírlevél
depositphotos