Az Európai Parlament (EP) mai állásfoglalásában arra utasította David Sassolit, az EP elnökét, hogy két héten belül szólítsa fel az Európai Bizottságot a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelessége teljesítésére.
A jogállamisági mechanizmust, amelyet Magyarország és Lengyelország sokáig ellenzett, tavaly év végén fogadta el az EU. Az jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését.
Nekimenne az EP a Bizottságnak
A képviselők az állásfoglalásban, amelyet 506 szavazattal, 150 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadtak el, kiemelik: az uniós költségvetést védő új feltételrendszer már idén január elsején hatályba lépett, és a helyreállítási alapokra is vonatkozik.
A Bizottság ennek ellenére az új szabályok alapján még semmilyen lépést nem kezdeményezett,
és nem tartotta tiszteletben azt a június elsejei határidőt sem, amelyet az EP a rendelet alkalmazásáról szóló útmutató elkészítésére a március 25-i állásfoglalásában meghatározott.
Ez elegendő alapot jelent a Bizottság elleni jogi fellépéshez az EUMSZ 265. cikke értelmében
- véli az EP.
A képviselők szerint egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik.
Ezért utasítják a Parlament elnökét arra, hogy szólítsa fel a Bizottságot kötelezettségei teljesítésére. A felkészülés érdekében az EP-nek meg kell kezdenie a Bizottság elleni esetleges bírósági eljárásokhoz szükséges előkészületeket, teszik hozzá.
A jogállamiságot féltik
A képviselők sürgetik a Bizottságot, hogy
gyorsan reagáljon a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban tapasztalható súlyos megsértésére, mert az komoly veszélyt jelent az uniós források tisztességes, jogszerű és pártatlan elosztására.
A Bizottságnak
az összes rendelkezésére álló eszközt – többek között az uniós szerződés 7. cikkében szereplő eljárást, a jogállamisági feltételrendszert és a kötelezettségszegési eljárásokat – be kell vetnie annak érdekében, hogy kezelni tudja a demokrácia és az alapvető jogok tartós megsértését,
beleértve a média szabadsága és az újságírók, valamint az egyesülési és a gyülekezési szabadság elleni támadásokat is, írják az állásfoglalásban.
Az EP emlékeztet: az Európai Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását addig, amíg Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróság elé nem viszi a jogszabályok ügyét - ez 2021. március 21-én megtörtént -, és amíg a Bizottság ki nem dolgozza külön útmutatóját a jogszabály alkalmazására.
Egy 2021 márciusi állásfoglalásában az EP ugyanakkor megismételte, hogy az Európai Tanácsnak a mechanizmusra vonatkozó következtetései nem bírnak törvényi erővel, és június elsejét tűzte ki az iránymutatások elfogadásának határidejeként a Bizottság számára.
A képviselők arra is kérték a Bizottságot, hogy egyeztessen az EP-vel az útmutató elfogadása előtt.
Helyreállítási tervek: mire megy a pénz?
Az EP mai ülésén egy másik állásfoglalást is elfogadott. Ez azoknak a nemzeti helyreállítási terveknek az értékeléséről szól, amelyeket a tagállamok már leadtak az Európai Bizottságnak.
Június 8-ig 23 darab terv érkezett meg Brüsszelbe.
Ezekben a tagállamok azt mutatják be, hogy mire kívánják elkölteni a 750 milliárd eurós uniós Helyreállítási Alapból nekik járó részt.
Az állásfoglalás szerint az EP ragaszkodik ahhoz, hogy a helyreállítási tervek teljes mértékben megfeleljenek az igazságos és zöld átmenetre, valamint a digitális átalakulásra vonatkozó előírásoknak.
Kiemelik: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (ez a Helyreállítási Alap legjelentősebb része) történelmi jelentőségű uniós megoldás, amely nem csak a koronavírus-járvány negatív hatásait enyhíti, hanem tartós hatással lesz Európa jólétére és segít igazságosan elosztani a gazdasági növekedés eredményeit.
A képviselők felszólítják a Bizottságot:
ne engedjen a politikai nyomásnak és csak olyan terveket hagyjon jóvá, amelyek teljes egészében megfelelnek a rendeletben szereplő céloknak.
Korrupciótól is tartanak
A képviselők kérik a Bizottságot, hogy gondosan értékelje: az egyes nemzeti tervek valóban átfogó és kiegyensúlyozott módon járulnak-e hozzá rendeletben említett hat terület mindegyikéhez:
a zöld és a digitális átmenethez, a versenyképességhez, a társadalmi kohézióhoz, a nemek közötti egyenlőséghez, az intézmények válságkezeléséhez és felkészültségéhez, és a következő generációhoz, amely az oktatás és készségek területét is magába foglalja.
A projektekre szánt költségvetés legalább 37 százalékát az éghajlat védelmére, többek között a biológiai sokféleségre kell fordítani. A zöld átmenet felé haladva végig szem előtt kell tartani a jelentős károkozás elkerülésének létfontosságú célját, hangsúlyozzák a képviselők.
Kiemelik: a digitális projektekre fordítandó forrásokat, amelyek a teljes büdzsé 20 százalékát teszik ki, olyan projektekre kell elkölteni, amelyek az Unió biztonságához, annak stratégiai érdekeihez és a digitális infrastruktúrához is hozzájárulnak.
Az EP szerint a forrásokat igazságosan kell elosztani az ágazatok és a társadalmak között, gondolva a következő nemzedékre.
A Bizottság ne fogadjon el valódi hozzáadott-érték nélküli, „újracsomagolt” projekteket, és ragaszkodjon hozzá, hogy minden reform- és beruházási tervben releváns, egyértelmű, részletes és megfelelőképpen ellenőrzött mérföldkövek, célok és költségszámítások szerepeljenek. Csak így előzhető meg és észlelhető a források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség,
- teszik hozzá.
Betartatnák az uniós értékeket
A képviselők végül a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletre hivatkozva hangsúlyozzák:
egyetlen projekt sem lehet ellentétes az uniós értékekkel.
Biztosítani kell, hogy a tervek végrehajtása és ellenőrzése során a kormányok egyeztessenek a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, és a helyi és regionális hatóságokkal az érdekeltek megfelelő bevonása és a tervek átláthatósága érdekében.
Az EP-képviselők már egy hétfői háttérbeszélgetésen, amelyen lapunk is részt vehetett, kifejezték kétségeiket a nemzeti helyreállítási tervek elfogadásával kapcsolatban.
Mint ott is elhangzott, a képviselők attól tartanak, hogy
az Európai Bizottság nem kontrollálja majd megfelelően az uniós Helyreállítási Alapból a tagállamoknak járó pénzeket, amelyeket így nem a megfelelő célokra fognak elkölteni.
A képviselők kifogásolták azt is, hogy a Bizottság szerintük nem vonja be az EP-t megfelelően az értékelési folyamatba, nem ad számukra elegendő információt, és nem veszi figyelembe eléggé a véleményüket.
Mit mond Brüsszel?
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EP keddi plenáris vitáján a kérdéssel kapcsolatban azt mondta: a Bizottság és az Európai Tanács a jövő héten megkezdi a tagállami tervek jóváhagyását, amelyet eddig 23 uniós tagállamtól kaptak meg.
Von der Leyen szerint a tervek sokkal átfogóbban foglalkoznak a strukturális problémákkal, mint valaha,
erős munkapiaci újításokat, a szociális háló megerősítését, fenntartható fiskális reformokat, környezetbarát fejlesztéseket, valamint az oktatási rendszerek átfogó megújulását vázolják fel, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést.
Hozzátette: a helyreállítási alap közös prioritásira, a zöld és digitális átmenetre fókuszálva át lehet alakítani egész Európát.
7,2 milliárd eurót kapunk
Az uniós szinten tavaly év végén elfogadott, 750 milliárd eurós Helyreállítási Alap (vagy más néven Next Generation EU) célja, hogy a tagállamok megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járványból, átalakítsák gazdaságaikat, valamint lehetőségeket és munkahelyeket teremtsenek.
Az alap legjelentősebb részét a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teszi ki. Ebből 360 milliárd euró kölcsön, 312,5 milliárd euró pedig vissza nem térítendő támogatás.
Magyarország ebből
csak a vissza nem térítendő támogatást kívánja felhasználni (ez 7,2 milliárd euró), a hitelkeretet egyelőre nem.
Ugyanakkor 2023-ig még lehetőség van erre.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy
a kormány a hiteleket csak projekttől függően, egyedi döntések alapján hívja majd le. Így akarja ugyanis elkerülni a túlzott eladósodást.
