8p

Az Európai Parlament kifogásolja, hogy az Európai Bizottság még nem kezdte meg a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Az EP szerint egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik. Attól is tartanak, hogy a tagállamok nem a megfelelő célokra költik el a Helyreállítási Alap pénzeit. Az EP  kész akár bíróság elé is vinni a Bizottságot.

Az Európai Parlament (EP) mai állásfoglalásában arra utasította David Sassolit, az EP elnökét, hogy két héten belül szólítsa fel az Európai Bizottságot a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelessége teljesítésére.

A jogállamisági mechanizmust, amelyet Magyarország és Lengyelország sokáig ellenzett, tavaly év végén fogadta el az EU. Az jogállamisági feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését.

Nagyobb kontrollt szeretnének. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke egy plenáris ülésen Strasbourgban. EPA/JULIEN WARNAND / POOL
Nagyobb kontrollt szeretnének. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke egy plenáris ülésen Strasbourgban. EPA/JULIEN WARNAND / POOL

Nekimenne az EP a Bizottságnak 

A képviselők az állásfoglalásban, amelyet 506 szavazattal, 150 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadtak el, kiemelik: az uniós költségvetést védő új feltételrendszer már idén január elsején hatályba lépett, és a helyreállítási alapokra is vonatkozik.

A Bizottság ennek ellenére az új szabályok alapján még semmilyen lépést nem kezdeményezett,

és nem tartotta tiszteletben azt a június elsejei határidőt sem, amelyet az EP a rendelet alkalmazásáról szóló útmutató elkészítésére a március 25-i állásfoglalásában meghatározott.

Ez elegendő alapot jelent a Bizottság elleni jogi fellépéshez az EUMSZ 265. cikke értelmében

- véli az EP.

A képviselők szerint egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik.

Ezért utasítják a Parlament elnökét arra, hogy szólítsa fel a Bizottságot kötelezettségei teljesítésére. A felkészülés érdekében az EP-nek meg kell kezdenie a Bizottság elleni esetleges bírósági eljárásokhoz szükséges előkészületeket, teszik hozzá.

A jogállamiságot féltik

A képviselők sürgetik a Bizottságot, hogy

gyorsan reagáljon a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban tapasztalható súlyos megsértésére, mert az komoly veszélyt jelent az uniós források tisztességes, jogszerű és pártatlan elosztására.

A Bizottságnak

az összes rendelkezésére álló eszközt – többek között az uniós szerződés 7. cikkében szereplő eljárást, a jogállamisági feltételrendszert és a kötelezettségszegési eljárásokat – be kell vetnie annak érdekében, hogy kezelni tudja a demokrácia és az alapvető jogok tartós megsértését,

beleértve a média szabadsága és az újságírók, valamint az egyesülési és a gyülekezési szabadság elleni támadásokat is, írják az állásfoglalásban.

Az EP emlékeztet: az Európai Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását addig, amíg Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróság elé nem viszi a jogszabályok ügyét - ez 2021. március 21-én megtörtént -, és amíg a Bizottság ki nem dolgozza külön útmutatóját a jogszabály alkalmazására.

Egy 2021 márciusi állásfoglalásában az EP ugyanakkor megismételte, hogy az Európai Tanácsnak a mechanizmusra vonatkozó következtetései nem bírnak törvényi erővel, és június elsejét tűzte ki az iránymutatások elfogadásának határidejeként a Bizottság számára.

A képviselők arra is kérték a Bizottságot, hogy egyeztessen az EP-vel az útmutató elfogadása előtt.

Helyreállítási tervek: mire megy a pénz? 

Az EP mai ülésén egy másik állásfoglalást is elfogadott. Ez azoknak a nemzeti helyreállítási terveknek az értékeléséről szól, amelyeket a tagállamok már leadtak az Európai Bizottságnak.

Június 8-ig 23 darab terv érkezett meg Brüsszelbe.

Ezekben a tagállamok azt mutatják be, hogy mire kívánják elkölteni a 750 milliárd eurós uniós Helyreállítási Alapból nekik járó részt.

Az állásfoglalás szerint az EP ragaszkodik ahhoz, hogy a helyreállítási tervek teljes mértékben megfeleljenek az igazságos és zöld átmenetre, valamint a digitális átalakulásra vonatkozó előírásoknak.

Kiemelik: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (ez a Helyreállítási Alap legjelentősebb része) történelmi jelentőségű uniós megoldás, amely nem csak a koronavírus-járvány negatív hatásait enyhíti, hanem tartós hatással lesz Európa jólétére és segít igazságosan elosztani a gazdasági növekedés eredményeit.

A képviselők felszólítják a Bizottságot:

ne engedjen a politikai nyomásnak és csak olyan terveket hagyjon jóvá, amelyek teljes egészében megfelelnek a rendeletben szereplő céloknak.

Korrupciótól is tartanak

A képviselők kérik a Bizottságot, hogy gondosan értékelje: az egyes nemzeti tervek valóban átfogó és kiegyensúlyozott módon járulnak-e hozzá rendeletben említett hat terület mindegyikéhez:

a zöld és a digitális átmenethez, a versenyképességhez, a társadalmi kohézióhoz, a nemek közötti egyenlőséghez, az intézmények válságkezeléséhez és felkészültségéhez, és a következő generációhoz, amely az oktatás és készségek területét is magába foglalja.

A projektekre szánt költségvetés legalább 37 százalékát az éghajlat védelmére, többek között a biológiai sokféleségre kell fordítani. A zöld átmenet felé haladva végig szem előtt kell tartani a jelentős károkozás elkerülésének létfontosságú célját, hangsúlyozzák a képviselők.

Kiemelik: a digitális projektekre fordítandó forrásokat, amelyek a teljes büdzsé 20 százalékát teszik ki, olyan projektekre kell elkölteni, amelyek az Unió biztonságához, annak stratégiai érdekeihez és a digitális infrastruktúrához is hozzájárulnak.

Az EP szerint a forrásokat igazságosan kell elosztani az ágazatok és a társadalmak között, gondolva a következő nemzedékre.

A Bizottság ne fogadjon el valódi hozzáadott-érték nélküli, „újracsomagolt” projekteket, és ragaszkodjon hozzá, hogy minden reform- és beruházási tervben releváns, egyértelmű, részletes és megfelelőképpen ellenőrzött mérföldkövek, célok és költségszámítások szerepeljenek. Csak így előzhető meg és észlelhető a források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség,
 

- teszik hozzá. 

Betartatnák az uniós értékeket

A képviselők végül a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletre hivatkozva hangsúlyozzák:

egyetlen projekt sem lehet ellentétes az uniós értékekkel.

Biztosítani kell, hogy a tervek végrehajtása és ellenőrzése során a kormányok egyeztessenek a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, és a helyi és regionális hatóságokkal az érdekeltek megfelelő bevonása és a tervek átláthatósága érdekében.

Az EP-képviselők már egy hétfői háttérbeszélgetésen, amelyen lapunk is részt vehetett, kifejezték kétségeiket a nemzeti helyreállítási tervek elfogadásával kapcsolatban.

Mint ott is elhangzott, a képviselők attól tartanak, hogy

az Európai Bizottság nem kontrollálja majd megfelelően az uniós Helyreállítási Alapból a tagállamoknak járó pénzeket, amelyeket így nem a megfelelő célokra fognak elkölteni.

A képviselők kifogásolták azt is, hogy a Bizottság szerintük nem vonja be az EP-t megfelelően az értékelési folyamatba, nem ad számukra elegendő információt, és nem veszi figyelembe eléggé a véleményüket.

Mit mond Brüsszel?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EP keddi plenáris vitáján a kérdéssel kapcsolatban azt mondta: a Bizottság és az Európai Tanács a jövő héten megkezdi a tagállami tervek jóváhagyását, amelyet eddig 23 uniós tagállamtól kaptak meg.

Von der Leyen szerint a tervek sokkal átfogóbban foglalkoznak a strukturális problémákkal, mint valaha,

erős munkapiaci újításokat, a szociális háló megerősítését, fenntartható fiskális reformokat, környezetbarát fejlesztéseket, valamint az oktatási rendszerek átfogó megújulását vázolják fel, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést.

Hozzátette: a helyreállítási alap közös prioritásira, a zöld és digitális átmenetre fókuszálva át lehet alakítani egész Európát.

7,2 milliárd eurót kapunk 

Az uniós szinten tavaly év végén elfogadott, 750 milliárd eurós Helyreállítási Alap (vagy más néven Next Generation EU) célja, hogy a tagállamok megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járványból, átalakítsák gazdaságaikat, valamint lehetőségeket és munkahelyeket teremtsenek.

Az alap legjelentősebb részét a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teszi ki. Ebből 360 milliárd euró kölcsön, 312,5 milliárd euró pedig vissza nem térítendő támogatás.

Magyarország ebből

csak a vissza nem térítendő támogatást kívánja felhasználni (ez 7,2 milliárd euró), a hitelkeretet egyelőre nem.

Ugyanakkor 2023-ig még lehetőség van erre.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy

a kormány a hiteleket csak projekttől függően, egyedi döntések alapján hívja majd le. Így akarja ugyanis elkerülni a túlzott eladósodást.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Erdőben talált milliárdok: Seszták Miklós ügyvédjének van egy kérdése
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 18:57
A jogi képviselőnek vannak kétségei.
Makro / Külgazdaság Komoly változás vár ránk a boltokban – így módosulhatnak az árak
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 17:20
Az árrésstop kivezetéséről szóló törvénytervezet elkészült, így várhatóan még az idén megszűnik ez a korlátozás. Mit jelenthet mindez a vásárlók számára? Erről is beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start című műsorában. Szó volt arról is, hogy milyen újdonságok várhatók a kereskedelemben, és mennyire reális a dinamikus árazás bevezetése az élelmiszerboltokban.
Makro / Külgazdaság Elindult a költségvetés vitája, ezt mondta Kármán András
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 16:57
Fontos nap a hétfő a magyar gazdaság szempontjából.
Makro / Külgazdaság „A közpénzekkel való felelős gazdálkodás alapkövetelmény” – megszűnt a KDNP ebben a városban
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 14:03
Mátészalka polgármestere kilépett a szervezetből, ami meg is szűnt.
Makro / Külgazdaság Kiderült, min múlik Varga Mihályék fontos döntése
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 10:59
Marad az 5,5 százalékos alapkamat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülése után is, ugyanis a külső tényezők nem adnak teret a lazításra. Sok múlik viszont azon, mit fog tartalmazni a decemberi Inflációs Jelentés.
Makro / Külgazdaság Nagyott nézett mindenki Japánban
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 06:39
Váratlanul zsugorodott a japán gazdaság a harmadik negyedévben. Elsősorban a lakossági fogyasztás visszaesése és a külkereskedelem kedvezőtlen alakulása miatt csökkent a távol-keleti szigetország GDP-je.
Makro / Külgazdaság A Trump-fiaskó piaci hatásai: kezdetét veszi az újabb zöldhullám?
Imre Lőrinc | 2026. november 15. 11:01
Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt félidős választásokon aratott elsöprő győzelme, illetve az Európai Unióban készülődő szabályozói reform is átalakíthatja a fenntartható befektetési alapok piacát. Ami a politikai fordulatok nélkül is folyamatos mozgásban van: az elmúlt években a nukleáris energiával foglalkozó cégek és a védelmi ipari kibocsátók megítélése változott a legnagyobb mértékben, méghozzá a saját szempontjukból pozitív irányban. Miközben a 2022 óta tartó masszív lejtmenet után az ESG-alapok teljesítménye épp a mögöttünk hagyott negyedévben mutatta a fordulat jeleit – hangzott el a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői kerekasztal-beszélgetésén.
Makro / Külgazdaság Rétvári Bence üzent Seszták Miklósnak
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:57
Rétvári Bence a közösségi médiában jelentette be, arra kéri Seszták Miklóst, hogy adja vissza a mandátumát, illetve, hogy tisztázza magát a hatóságok előtt. A KDNP frakcióvezetője úgy véli, hogy ez az ügy egy egyedi büntetőügy, ugyanakkor azt határozottan visszautasították, hogy Magyar Péter bűnszervezetként állítsa be az egész jobboldalt.
Makro / Külgazdaság Szerb tisztítótűz: felbontották a Donald Trump vejének cégével kötött szerződést
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:29
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cégével kötött szerződést, amelynek értelmében szállodát, kaszinót és lakóépületeket építettek volna a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület helyén – jelentette szombaton a Vreme című szerb hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat az örömködés a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 09:15
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint mind a kétfajta nafta ára még lejjebb mehet a jövő héten, igaz, a dízelé kevésbé.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG