Az Európai Bizottság hamarosan elkezdi nyilvánosságra hozni azoknak a nemzeti terveknek az értékelését, amelyeket a tagállamok nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy mire kívánják elkölteni a 750 milliárd eurós uniós Helyreállítási Alapból nekik járó részt.
Az Európai Parlament (EP) három illetékes képviselője hétfőn egy online háttérbeszélgetésen mondta el, milyen elvárásaik vannak a Bizottsággal szemben, és milyen veszélyeket látnak az értékelési folyamatban.
Zsíros csekkek
A beszélgetésen elhangzott: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke június közepén „európai turnéba” kezd, azaz külön-külön tárgyal majd a tagállamokkal a nemzeti tervekről.
Nem elfogadható, hogy von der Leyen már a következő hetekben ellátogat a tagállamokba, és elkezd zsíros csekkeket osztogatni
-mondta Markus Ferber, az Európai Néppárt EP-képviselője. Ezzel arra utalt, hogy – félelmeik szerint – Brüsszel túl könnyelműen osztogatja majd a gigantikus összegeket, amelyek így nem a megfelelő módon fognak hasznosulni.
Nagyon aggódunk amiatt, hogy a Bizottságnak ebben a fontos időszakban nincs meg a politikai akarata arra, hogy megvédje a törvényi előírásokat a nemzeti kormányokkal szemben. (…) Politikailag nagyon veszélyes lenne a Bizottság számára, ha nagy csinnadrattával végiglátogatja az uniós tagállamokat, és olyan tervekre bólint rá, amelyekről a végén kiderül, hogy piszkos, rosszul megtervezett vagy a múltba tekintő befektetéseket finanszíroznak
-tette hozzá Damian Boeselager, a Zöldek/Európai Szabad Szövetsége EP-képviselője.
Markus Ferber, aki egyes tagállami terveket már megismert kollégáival együtt, úgy véli, hogy a nemzeti tervek nem elég reformorientáltak, és emiatt nem lesz megfelelő hatásuk.
Döntő fontosságú, hogy a kifizetések feltétele a reformok teljesítése legyen.
Felkészülés a jövőre
Szerinte lényeges, hogy a tervekből finanszírozott befektetések gazdaságilag értéktöbbletet képviseljenek, és hosszútávra szóljanak. Az pedig elfogadhatatlan, ha a tagállamok hosszútávon állami feladatok, régi tervek finanszírozására használják a Helyreállítási Alapot ahelyett, hogy új projekteket finanszíroznának belőle.
Az a fontos, hogy a nemzeti újjáépítési tervek segítsék az európai gazdaság és társadalom felkészülését a jövőre. Ezért a klímavédelemre, a digitalizációra és a társadalmi egyensúlyra kell koncentrálnunk
-mondta ezzel összhangban Joachim Schuster, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének EP-képviselője.
A képviselők kifogásolták azt is, hogy a Bizottság szerintük nem vonja be az EP-t megfelelően az értékelési folyamatba, nem ad számukra elegendő információt, és nem veszi figyelembe eléggé a véleményüket. Utaltak arra, hogy ezt más területen „megtorolhatják” majd.
A helyreállítási tervekről egyébként kedden lesz vita az EP-ben, az ezzel kapcsolatos szavazásra pedig csütörtökön kerül sor.
A Privátbankár.hu kérdésére, miszerint elemezték-e már a magyar tervet, és ha igen, mit gondolnak róla, Markus Ferber azt válaszolta:
a magyar dokumentumot nemrég nyújtották be, ő még nem olvasta, így nem is tud nyilatkozni róla.
2500 milliárd jut nekünk
A magyar kormány május 11-én nyújtotta be az Európai Bizottságnak a Helyreállítási Alap igénybevételére kidolgozott tervet. Ez 7,2 milliárd euró, azaz több mint 2500 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projektet foglal össze a következő hat évre.
A kormány szerint a magyar terv
legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, amire a források 34,1 százalékát szánják.
Kiemelt terület emellett a környezetbarát közlekedés, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ide értve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést: erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják.
A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak. A fejlesztési területeket a kormány a saját nemzeti stratégiai célkitűzéseihez igazította.
Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára szerint az uniós döntéshozatali eljárás mintegy három hónapig tart a dokumentum benyújtásától számítva. Ennek során folytatják az egyeztetéseket, ugyanakkor
szerinte alapvető módosításokra nem lesz szükség, legfeljebb részkérdésekről folyhatnak még további technikai egyeztetések.
A magyar kormány várakozásai szerint augusztusban kapja majd meg Brüsszel jóváhagyását.
A hitelt nem kérjük
Az uniós szinten tavaly év végén elfogadott, 750 milliárd eurós Helyreállítási Alap (vagy más néven Next Generation EU) célja, hogy a tagállamok megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járványból, átalakítsák gazdaságaikat, valamint lehetőségeket és munkahelyeket teremtsenek.
Az alap legjelentősebb részét a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teszi ki. Ebből 360 milliárd euró kölcsön, 312,5 milliárd euró pedig vissza nem térítendő támogatás.
Magyarország ebből
csak a vissza nem térítendő támogatást kívánja felhasználni (ez 7,2 milliárd euró), a hitelkeretet egyelőre nem.
Ugyanakkor 2023-ig még lehetőség van erre.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy
a kormány a hiteleket csak projekttől függően, egyedi döntések alapján hívja majd le. Így akarja ugyanis elkerülni a túlzott eladósodást.
Alapvetően jó hangulatban zajlott a kereskedés a budapesti tőzsdén, a Mol 8 százalékot meghaladó csökkenésétől sem szabad megijedni. 
