<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Tízből hét magyar bevételeit csökkentette vagy várhatóan csökkenti a koronavírus-járvány, derül ki egy uniós felmérésből. Az EU egészében jóval alacsonyabb ez az arány. A válság miatt a magyarok fele bizonytalanságban érzi magát. Ugyanakkor a jelentős többség még mindig EU-párti az EU-ban és itthon is. A lapunk által megkérdezett EP-tisztviselő szerint ennek oka, hogy az elmúlt évek válságai megmutatták: jobb együtt, mint külön. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy az uniós polgárok fele szerint az uniós közösség rossz irányba halad.

Anyagi szempontból az uniós átlagnál jobban megviseli a magyarokat a koronavírus-járvány, derül ki az Európai Parlament (EP) Eurobarometer közvéleménykutatás-sorozatának legújabb részéből, amely márciusban és áprilisban készült, Magyarországon mintegy ezer fő bevonásával.

A pénztárcánk is megérzi

A felmérésben, amit lapunk is megkapott a hivatalos publikálás előtt, a magyarok 38 százaléka vélekedett úgy, hogy a koronavírus „befolyásolta” a személyes bevételét, 33 százaléka pedig számít erre a jövőben.

Azaz a megkérdezettek 71 százalékának anyagi helyzetére gyakorolt vagy gyakorol majd hatást a válság.

(Ez a gyakorlatban nyilván azt jelenti, hogy csökkentek vagy csökkennek a bevételei – a szerk.)

Az EU egészében ennél jóval alacsonyabb, 57 százalék ez az arány: 31 százalék már megérezte, 26 százalék pedig várhatóan meg fogja érezni a válságot anyagilag.

Rossz az irány? Naplemente a Rue de la Loi-n Brüsszel európai negyedében. EPA/OLIVIER HOSLETRossz az irány? Naplemente a Rue de la Loi-n Brüsszel európai negyedében. EPA/OLIVIER HOSLET

A felmérés szerint leginkább a görögöket, a bolgárokat és az olaszokat sújtotta a válság – 50, 48, illetve 45 százalékuk mondta azt, hogy már befolyásolta a személyes bevételeit –, míg a dánokat, a hollandokat, a svédeket és a finneket (11, 15, illetve 16-16 százalék) viselte meg a legkevésbé. (A különutas svéd modellről itt írtunk legutóbb: Mi van most a svédekkel? Megnéztük, hol tart a különutas modell.)

Az anyagi helyzet romlása miatt aligha meglepő, hogy

a magyarok legjellemzőbb érzelmi állapota a bizonytalanság: a megkérdezettek fele szerint ez a jelző írja le a legjobban a jelenlegi helyzetüket.

Ezt követi a „remény” (39 százalék), majd a „tehetetlenség”.

Uniós szinten ilyen szempontból is jobbnak tűnik a helyzet: a polgároknak „csupán” 45 százaléka érez bizonytalanságot, és 30 százaléka tehetetlenséget. Igaz, 34 százalékuk frusztrált (a magyaroknak csupán 19 százaléka érzi magát ilyennek), és 37 százaléka „reménykedik”.

Nem szeretjük a korlátozást

Ami a koronavírus elleni korlátozó intézkedések megítélését illeti, a magyarok jóval kritikusabbak az uniós átlagnál.

Itthon a megkérdezettek 60 százaléka véli úgy, hogy a korlátozások okozta gazdasági károk nagyobbak az általa jelentett egészségügyi előnyöknél – ez a legmagasabb érték az EU-ban.

A románok (53), a szlovákok (51), a horvátok (47) és az osztrákok (42) is sokkal kevésbé kritikusak nálunk – azaz lényegesen pozitívabban állnak hozzá a korlátozásokhoz. Az uniós átlag mindössze 41 százalék.

Ezzel együtt az uniós polgárok is megosztottak a válságkezelés minőségét illetően: a járvány leküzdésére hozott uniós intézkedésekkel 48 százalék elégedett, 50 százalék viszont elégedetlen.

Ezzel szemben – és ez némileg meglepő –

a magyarok 64 százaléka elégedett az EU válságkezelésével, és mindössze 35 százalék az elégedetlenek aránya.

A magyarok jóval nagyobb mértékben (67 százalék) elégedettek a járvány elleni küzdelem során mutatott, tagállamok közötti szolidaritással is, mint az uniós polgárok általában (44 százalék.)

A magyarok és általában az uniós polgárok mintegy háromnegyede pedig egyetért azzal, hogy az EU-nak a jelenleginél nagyobb hatásköröket kellene kapnia a koronavírus-járványhoz hasonló válsághelyzetek kezelésére.

Ami az EU-val szembeni elvárásokat illeti,

a legtöbben „biztonságos és hatékony vakcinák” gyors biztosítását tartják a legfontosabb uniós feladatnak

– a magyarok 34,  az összes uniós polgárnak pedig 39 százaléka jelölte meg ezt prioritásként. Itthon a legfontosabb elvárások közt van még az uniós egészségügyi stratégia kifejlesztése (32 százalék), valamint a válság által sújtott dolgozók és cégek támogatása (29 százalék.)

Többségben az EU-pártiak...

A kutatás kitért arra is, hogyan látják az uniós polgárok a saját országukat, illetve az EU-t összességében. 

A megkérdezettek 70 százaléka továbbra is pártolja az EU-t, és mindössze 28 százalék azok aránya, akik szkeptikusak az uniós közösséggel szemben, vagy egyenesen ellenzik azt.

Az uniós polgárok többségének pozitív képe van az EU-ról, az ezt jelző mutató az elmúlt több mint tíz év legmagasabb szintjén áll. Az EU alaptámogatottsága továbbra is masszív       

- mondta egy, a témában szervezett háttérbeszélgetésen EP-s tisztviselő. Lapunk kérdésére, miszerint mi állhat ennek hátterében, azt válaszolta:

Az EU imázsa javul, és egyre többen gondolják úgy, hogy jó EU-tagnak lenni. Szerintem ennek oka, hogy az elmúlt 10 évben számos krízist éltünk meg, gondoljunk csak a gazdasági válságra, Oroszországra, Kínára, Trumpra, a Brexitre vagy a Covidra. Ezek megmutatták az európaiaknak, hogy jobb közösen cselekedni, mint külön-külön. A globális kihívásokat jobban, hatásosabban lehet kezelni együttes erővel.

...de rossz az irány

Ugyanakkor elismerte, hogy egyes intézkedések nem elég jók, és vannak területek, amelyeken többet kellene tenni.

Figyelmeztető jel, hogy uniós szinten 47 százalék azok aránya, akik azt mondják: támogatják az EU-t, de azt nem úgy kellene megvalósítani, ahogy eddig tették.

Ráadásul már jóval többen vannak azok, akik szerint az EU-ban jelenleg általában rossz irányba mennek a dolgok (49 százalék), mint azok, akik szerint jó irányba haladnak (34 százalék).

Érdekesség, hogy a magyaroknál fordított ez az arány: 45 százalék elégedett a dolgok alakulásával az EU-ban, és „csupán” 42 százalék elégedetlen.

Nálunk magasabb az EU-pártiak aránya is (76 százalék, uniós átlag: 70 százalék), és jóval többen vannak azok, akik szerint az uniós közösség megfelelő a jelenlegi formájában (42 százalék, uniós átlag: 23 százalék).

A hazai helyzettel kapcsolatban viszont már jóval kritikusabbak a magyarok:

39 százalék szerint jó, 51 százalék szerint viszont rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Biden megduplázná az éghajlati válságtól szenvedő fejlődő országok támogatását
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 12:30
Joe Biden megígérte, hogy megduplázza a súlyosbodó éghajlati válságnak kitett fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatást, mert vészesen közeledik a nap, amikor már semmit nem lehet majd tenni. 
Makro / Külgazdaság Törökország is csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez
MTI | 2021. szeptember 22. 11:17
Utolsóként a G20-ak közül.
Makro / Külgazdaság Két nap múlva újabb rekordot állít fel a gázolaj ára
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 10:28
Péntektől a dízelüzemű autókba való, már mától is többe kerülő üzemanyag literenkénti bruttó átlagára 4 forinttal, újabb történelmi csúcsra megy fel. Ezzel szemben a mától olcsóbb 95-ös oktánszámú nafta átlagára tovább csökken.
Makro / Külgazdaság Új pénzügyi program indult diákoknak és pedagógusoknak
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 10:15
A Pénziránytű Alapítvány a Mastercarddal együttműködésben útjára indította országos Bázisiskola Programját, melynek keretében az ország hat régiójában ingyenes, pénzügyi tudatosságot fejlesztő foglalkozások és modern tanárképzés várja az általános- és középiskolás diákcsoportokat és a pedagógusokat. A program ünnepélyes megnyitójára az Alapítvány veszprémi bázisiskolájában került sor.
Makro / Külgazdaság Egyetlen határozattal bő 300 millárd forintot rendezett át a kormány - van egy nagy nyertes
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 08:20
A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat több mint 300 milliárd forint sorsáról döntött. Az átrendezések legnagyobb nyertese az Innovációs és Technológiai Minisztérium; az önkormányzatok támogatásánál a kormány már a látszatra sem akar figyelni, simán kiválogatták a kormánypárti vezetésű fővárosi kerületeket.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter arról beszélt, mi kell a tálibokkal való együttműködéshez
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 22. 06:35
A külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-ben arról beszélt, hogy szigorú feltételeket kell szabni az iszlamista táliboknak - egyebek közt a nők jogainak biztosítása terén. Mindeközben a tálibok bejelentkeztek az ENSZ-közgyűlésre.
Makro / Külgazdaság Gólzáporos vereség a Brexit
Hollós János | 2021. szeptember 22. 05:53
Valószínűleg történelme legnagyobb öngólját lőtte az Egyesült Királyság a Brexittel, már a rövid távú „eredmények” is ezt mutatják. Ugyanakkor a hatalmas adatbázisokkal végzett közgazdasági modellszámítások hosszú távon sem kecsegtetnek semmi jóval. A populista demagógia úgy tűnik nagyon drága mulatság lesz a briteknek. Halmai Péter Széchenyi-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási területe a nemzetközi gazdaságtan és a makroökonómia, vele beszélgettünk.
Makro / Külgazdaság 12 eurós minimum órabér – miért győzhet a baloldal Németországban?
Wéber Balázs | 2021. szeptember 21. 18:42
Évi 100 ezer új szociális lakás, 12 eurós (4200 forintos) minimális órabér, megfizethető ápolás. A többi közt ezt ígérik a német szociáldemokraták a választóknak, akik a legfontosabb kérdésnek a társadalmi igazságosságot tartják. Kancellárjelöltjük ugyan nem hozza lázba az embereket, de legalább tapasztalt, kompetens és megbízható politikusnak tartják. Németország vasárnap választ: a balközép párt továbbra is három-öt százalékponttal vezet a CDU-CSU szövetség előtt.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: Bécsben jönnek a szigorítások
MTI | 2021. szeptember 21. 17:11
A járvány negyedik hullámának megfékezését célzó szigorításokat jelentett be Michael Ludwig polgármester.
Makro / Külgazdaság Angela Merkel hamarosan távozik – mi marad az utókorra?
Káncz Csaba | 2021. szeptember 21. 16:15
Nagy elődjeivel (Adenauertól Kohlig) ellentétben Angela Merkel pályájában nem találunk egyetlen koherens stratégiát, avagy tervet sem. És az idő elröpült Németország felett: legyen az a versenyképességi előnyének csökkenése, avagy az elképesztő szintű lemaradása a digitális átállásban. Káncz Csaba jegyzete.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos