Anyagi szempontból az uniós átlagnál jobban megviseli a magyarokat a koronavírus-járvány, derül ki az Európai Parlament (EP) Eurobarometer közvéleménykutatás-sorozatának legújabb részéből, amely márciusban és áprilisban készült, Magyarországon mintegy ezer fő bevonásával.
A pénztárcánk is megérzi
A felmérésben, amit lapunk is megkapott a hivatalos publikálás előtt, a magyarok 38 százaléka vélekedett úgy, hogy a koronavírus „befolyásolta” a személyes bevételét, 33 százaléka pedig számít erre a jövőben.
Azaz a megkérdezettek 71 százalékának anyagi helyzetére gyakorolt vagy gyakorol majd hatást a válság.
(Ez a gyakorlatban nyilván azt jelenti, hogy csökkentek vagy csökkennek a bevételei – a szerk.)
Az EU egészében ennél jóval alacsonyabb, 57 százalék ez az arány: 31 százalék már megérezte, 26 százalék pedig várhatóan meg fogja érezni a válságot anyagilag.
A felmérés szerint leginkább a görögöket, a bolgárokat és az olaszokat sújtotta a válság – 50, 48, illetve 45 százalékuk mondta azt, hogy már befolyásolta a személyes bevételeit –, míg a dánokat, a hollandokat, a svédeket és a finneket (11, 15, illetve 16-16 százalék) viselte meg a legkevésbé. (A különutas svéd modellről itt írtunk legutóbb: Mi van most a svédekkel? Megnéztük, hol tart a különutas modell.)
Az anyagi helyzet romlása miatt aligha meglepő, hogy
a magyarok legjellemzőbb érzelmi állapota a bizonytalanság: a megkérdezettek fele szerint ez a jelző írja le a legjobban a jelenlegi helyzetüket.
Ezt követi a „remény” (39 százalék), majd a „tehetetlenség”.
Uniós szinten ilyen szempontból is jobbnak tűnik a helyzet: a polgároknak „csupán” 45 százaléka érez bizonytalanságot, és 30 százaléka tehetetlenséget. Igaz, 34 százalékuk frusztrált (a magyaroknak csupán 19 százaléka érzi magát ilyennek), és 37 százaléka „reménykedik”.
Nem szeretjük a korlátozást
Ami a koronavírus elleni korlátozó intézkedések megítélését illeti, a magyarok jóval kritikusabbak az uniós átlagnál.
Itthon a megkérdezettek 60 százaléka véli úgy, hogy a korlátozások okozta gazdasági károk nagyobbak az általa jelentett egészségügyi előnyöknél – ez a legmagasabb érték az EU-ban.
A románok (53), a szlovákok (51), a horvátok (47) és az osztrákok (42) is sokkal kevésbé kritikusak nálunk – azaz lényegesen pozitívabban állnak hozzá a korlátozásokhoz. Az uniós átlag mindössze 41 százalék.
Ezzel együtt az uniós polgárok is megosztottak a válságkezelés minőségét illetően: a járvány leküzdésére hozott uniós intézkedésekkel 48 százalék elégedett, 50 százalék viszont elégedetlen.
Ezzel szemben – és ez némileg meglepő –
a magyarok 64 százaléka elégedett az EU válságkezelésével, és mindössze 35 százalék az elégedetlenek aránya.
A magyarok jóval nagyobb mértékben (67 százalék) elégedettek a járvány elleni küzdelem során mutatott, tagállamok közötti szolidaritással is, mint az uniós polgárok általában (44 százalék.)
A magyarok és általában az uniós polgárok mintegy háromnegyede pedig egyetért azzal, hogy az EU-nak a jelenleginél nagyobb hatásköröket kellene kapnia a koronavírus-járványhoz hasonló válsághelyzetek kezelésére.
Ami az EU-val szembeni elvárásokat illeti,
a legtöbben „biztonságos és hatékony vakcinák” gyors biztosítását tartják a legfontosabb uniós feladatnak
– a magyarok 34, az összes uniós polgárnak pedig 39 százaléka jelölte meg ezt prioritásként. Itthon a legfontosabb elvárások közt van még az uniós egészségügyi stratégia kifejlesztése (32 százalék), valamint a válság által sújtott dolgozók és cégek támogatása (29 százalék.)
Többségben az EU-pártiak...
A kutatás kitért arra is, hogyan látják az uniós polgárok a saját országukat, illetve az EU-t összességében.
A megkérdezettek 70 százaléka továbbra is pártolja az EU-t, és mindössze 28 százalék azok aránya, akik szkeptikusak az uniós közösséggel szemben, vagy egyenesen ellenzik azt.
Az uniós polgárok többségének pozitív képe van az EU-ról, az ezt jelző mutató az elmúlt több mint tíz év legmagasabb szintjén áll. Az EU alaptámogatottsága továbbra is masszív
- mondta egy, a témában szervezett háttérbeszélgetésen EP-s tisztviselő. Lapunk kérdésére, miszerint mi állhat ennek hátterében, azt válaszolta:
Az EU imázsa javul, és egyre többen gondolják úgy, hogy jó EU-tagnak lenni. Szerintem ennek oka, hogy az elmúlt 10 évben számos krízist éltünk meg, gondoljunk csak a gazdasági válságra, Oroszországra, Kínára, Trumpra, a Brexitre vagy a Covidra. Ezek megmutatták az európaiaknak, hogy jobb közösen cselekedni, mint külön-külön. A globális kihívásokat jobban, hatásosabban lehet kezelni együttes erővel.
...de rossz az irány
Ugyanakkor elismerte, hogy egyes intézkedések nem elég jók, és vannak területek, amelyeken többet kellene tenni.
Figyelmeztető jel, hogy uniós szinten 47 százalék azok aránya, akik azt mondják: támogatják az EU-t, de azt nem úgy kellene megvalósítani, ahogy eddig tették.
Ráadásul már jóval többen vannak azok, akik szerint az EU-ban jelenleg általában rossz irányba mennek a dolgok (49 százalék), mint azok, akik szerint jó irányba haladnak (34 százalék).
Érdekesség, hogy a magyaroknál fordított ez az arány: 45 százalék elégedett a dolgok alakulásával az EU-ban, és „csupán” 42 százalék elégedetlen.
Nálunk magasabb az EU-pártiak aránya is (76 százalék, uniós átlag: 70 százalék), és jóval többen vannak azok, akik szerint az uniós közösség megfelelő a jelenlegi formájában (42 százalék, uniós átlag: 23 százalék).
A hazai helyzettel kapcsolatban viszont már jóval kritikusabbak a magyarok:
39 százalék szerint jó, 51 százalék szerint viszont rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon.
Ami széles társadalmi elégedetlenséget szült. 
