Elismerte az Európai Bizottság elnöke az uniós vakcina-beszerzés hiányosságait az Európai Parlamentben Brüsszelben, a témában tartott mai plenáris vitán.
Brüsszeli önkritika
Ursula von der Leyen szerint három területen adódtak problémák:
késlekedtek az oltóanyagok engedélyezésével, túlságosan optimisták voltak a vakcinagyártást tekintve, és „talán túlságosan bíztunk” abban, hogy a gyártók időben leszállítják az ígért mennyiséget.
Hozzátette: a gyártás lemaradt a tudomány mögött. Tehát hiába fejlesztettek ki a kutatók nagyon rövid idő alatt Covid elleni vakcinákat, a cégek ezeket nem tudták időben és a kívánt mennyiségben előállítani.
Szerinte ugyanakkor nagyon bonyolult gyártásról van szó, egy-egy oltóanyag létrehozásában mintegy száz cég vesz részt. Annak érdekében, hogy az ipar alkalmazkodni tudjon a tudomány tempójához, az EU-nak be kell fektetnie a kapacitás fejlesztésébe.
Az engedélyezéssel kapcsolatban elmondta: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) továbbra sem fog engedni a biztonság kívánalmából.
A hiányosságok beismerésével párhuzamosan az Európai Bizottság elnöke megvédte az EU közös beszerzési és elosztási stratégiáját. Szerinte
ennek hiánya súlyos konfliktusokhoz, akár az EU széteséséhez is vezethetett volna a közösségen belül, hiszen előállhatott volna olyan helyzet, hogy a nagy és gazdag országoknak jut oltóanyag, a kevésbé gazdagoknak pedig nem.
A központi beszerzéssel és elosztással ezt elkerülték.
Tízből hét felnőttet beoltanának nyár végéig
Von der Leyen – aki ezúttal is három nyelven (német, angol, francia) szólt az EP-képviselőkhöz – Lengyelországot, Dániát és Olaszországot említette pozitív példaként arra, hogy egyes tagországokban jól halad az oltás. Szerinte eddig 26 millió adag vakcinát szállítottak ki az EU-ban, és 17 millió embert oltottak be, a cél pedig az, hogy nyár végéig a felnőtt lakosság 70 százaléka megkapja az oltóanyagot.
Háttéranyagunkból ugyanakkor az derül ki, hogy
számos nem uniós, a beszerzést önállón intéző ország – Izrael, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok vagy éppen Szerbia – sokkal gyorsabban halad az oltásokkal, mint az EU. (Magyarország a középmezőnyben, Szerbia lekörözte az EU-t.)
Az Európai Bizottság elnöke kiemelte:
Ez maraton, nem pedig sprint. Az EU-nak előre kell tekintenie.
Bejelentette, hogy Brüsszel külön hatóságot hoz létre a világjárványokra való jobb felkészülés érdekében. A HERA felügyelni fogja az oltóanyagok és gyógyszerek fejlesztését és gyártását, különös tekintettel a koronavírus új mutánsaira.
Szerinte csak akkor győzünk, ha összetartunk.
A közös ellenség a vírus. Éljen Európa!
-zárta beszédét.
Felpöröghetnek a szállítások
Von der Leyen február elején, a Die Weltnek adott exkluzív interjúban további részleteket is elárult a vakcina-szállítások várható alakulásáról.
Mint mondta, februárban további 33, márciusban pedig több mint 55 millió adag vakcinát kap majd az EU, a második negyedévben pedig 300 millió adag érkezik majd attól a három gyártótól – BioNTech/Pfizer, Moderna, AstraZeneca –, amelyek oltóanyagait már engedélyezte az EMA. Emellett további 80 millió adagot szállíthat további két gyártó, az amerikai Johnson & Johnson és a német Curevac, ha ők is megkapják az EMA engedélyét.
Végeredményben több mint 2,3 milliárd oltásunk lesz majd, tehát csaknem háromszor több annál, mint amire szükségünk van. Ez pedig azt jelenti, hogy az EU-val szomszédos országoknak is tudunk segíteni
- mondta.
Arra a felvetésre, miszerint esetleg azért nem gyorsak a szállítások, mert Brüsszel relatív alacsony árat alkudott ki a gyártóknál a tagállamok nevében, azt felelte:
2,7 milliárd eurót invesztáltunk, hogy növeljük a cégek oltóanyag-fejlesztésének kapacitásait. (…) Ezeknek a pénzeknek köszönhetően a vakcina már decemberben rendelkezésre állt. A kormányok most fizetnek a szállításokért. Óriási összegekről van szó.
Egyúttal elismerte, hogy egyes (EU-n kívüli) országok néhány héttel korábban indították el az oltást a soron kívüli engedélyeknek köszönhetően.
Szerinte ugyanakkor helyes döntés volt, hogy Brüsszel megvárta, amíg az EMA meggyőződik az oltóanyagok biztonságáról, és plusz három-négy hetet várt az engedélyezéssel.
Nagy szórás az árakban
Ami az árazást illeti, a Welt információi szerint az EU, végeredményben az uniós tagállamok 1,78 és 14,7 euró közötti összeget fizetnek egy adag vakcináért. A lap Eva De Bleeker belga pénzügyi államtitkár később törölt tweetjére hivatkozva közölte is a konkrét árlistát:
Astra Zeneca: 1,78 euró, Johnson & Johnson: 6,95 euró, Sanofi-GSK: 7,56 euró, Curevac: 10 euró, Biontech/Pfizer: 12 euró, Moderna: 14,7 euró.
A jelentős árazásbeli különbségek az előállítási költségekkel is összefüggnek. Ugyanakkor a brit-svéd AstraZeneca azért adja ilyen olcsón (csaknem önköltségi áron) az oltóanyagát, mert így akar hozzájárulni a közegészségügyhöz, azaz egyfajta ajándéknak szánja azt a társadalom számára.
Összehasonlításul: az ATV értesülései szerint két darab orosz Szputnyik vakcina (ennyi kell a védettség kialakulásához) 19 dollárba kerül Magyarországnak. Tehát a vakcinánkénti ár 9,5 dollár, azaz 7,8 euró. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pontos összeget a szerződés titkosságára hivatkozva nem közölt, de ő is azt mondta, hogy az oroszok által korábban nyilvánosságra hozott ár nem éri el a 20 dollárt.
Viták a gyártókkal
Von Der Leyen a szállítási problémákkal kapcsolatban a Weltnek azt mondta: a BioNTech/Pfizer és a Moderna azonnal megkezdte az elosztást, miután megkapta az engedélyt az EMA-tól,
a harmadik céggel (az AstraZenecával) viszont konfliktusba került Brüsszel, és egyelőre nem kaptak hihető magyarázatot a szállítási késlekedésre. A vele kötött szerződést – egyes részek kitakarásával – nyilvánosságra is hozta az EU.
Az Európai Bizottság elnöke szerint a brit-svéd cégtől elvárják, hogy betartsa a szerződésben foglaltakat és idővel pótolja a törölt szállításokat. Azt az ígéretet kapta tőle, hogy februárban 17, márciusban pedig 23 millió adagot szállít majd le. (Ez azonban még mindig jóval kevesebb az eredetileg ígértnél.)
Hozzátette: február és március a nagyon fontos időszak, a második negyedévben ugyanis már úgyis nagyon növekszik majd a leszállított mennyiség. Von der Leyen szerint bár a BioNTech/Pfizernek is voltak szállítási problémái, ezek „érthetőek voltak”, és sikerült rájuk megoldást találni.
Visszatérve az EP-vitára, a csaknem négy órásra nyúlt plenáris ülésen számos kritika érte Brüsszelt: egyes felszólalók
a transzparencia hiányát, a szerződések be nem tartatását, valamint a gyógyszercégek túlzott hatalmát és a vakcinabizniszből származó profitját kifogásolták.
Más képviselők ugyanakkor megvédték a Bizottságot, mondván, már az is hatalmas eredmény, hogy kevesebb mint egy évvel a válság kitörése után három engedélyezett oltóanyag áll rendelkezésre az EU-ban.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
