Oltani csak vakcinával lehet, abból pedig továbbra is sajnos kevés van, ezért csak ütemezetten és kis szakaszokban tudunk haladni, amíg nem jönnek meg a nagyobb, több százezres vakcinaszállítmányok
- jelentette ki a hét elején György István. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője ezzel a kormány korábban hangoztatott érvére erősített rá: tudnánk mi többet is oltani, de kevés vakcinát kapunk – legalábbis Nyugatról.
A szabadság ára
Az oltás gyorsasága korántsem csak presztízskérdés, hiszen minél nagyobb a társadalom átoltottsága, annál kevesebb ember veszélyeztetett, annál hamarabb lehet eltörölni a korlátozásokat és normál működésbe kapcsolni a gazdaságot. Aki gyors, az emberéleteket menthet, és milliárdokat nyerhet.
Minderre Orbán Viktor kormányfő is többször utalt már a közelmúltban. Gyorsabban oltani viszont – a nyugati szállítások kapacitáshiány miatti akadozása nyomán – csak a kínai és az orosz oltóanyag bevetésével lehet.
Előbbiből 2,5 millió, utóbbiból egymillió ember oltására elegendő adagot vásárolt a kormány.
Ha nem jön kínai vakcina, március elejéig 880 ezer embert tudnak beoltani, ha lesz kínai oltóanyag, ezt megkétszerezhetik, ha pedig lesz orosz vakcina is, még gyorsabb lesz az oltás. Így más helyzet lesz húsvétkor, akkor már a nyitás bizonyos kérdései előkerülhetnek
- mondta a miniszterelnök január végén.
Ezt akár úgy is érthetjük, hogy a „szabadulásunk” ára a keleti vakcinák elfogadása. Egy szomszédos ország ezt az utat választotta – de erre még visszatérünk.
Itthon múlt hétig csak a német-amerikai páros, a BioNTech-Pfizer, valamint az amerikai Moderna oltóanyagát használták, ezen a héten viszont már az orosz Szputnyikkal, valamint a brit AstraZeneca vakcináival is oltanak.
Január végén pedig a kínai Sinopharm vakcinájának is zöld jelzést adott az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.
Közepes a magyar bizonyítvány
Ami a konkrét számokat illeti, Magyarországon kedd reggelig 291 ezer embert (főleg egészségügyi dolgozókat és az idősotthonok, bentlakásos szociális intézmények lakóit) oltottak be koronavírus ellen, közülük 110 ezren már a második oltást kapták (mindegyik vakcina esetében két oltás szükséges).
Az összes beadott vakcinák száma tehát meghaladja a 400 ezret,
azaz száz magyarra nagyjából négy beadott oltás jut.
Ez térségünkben közepes eredménynek számít, ahogy az alábbi grafikonon is látszik:
Jóval előrébb tart nálunk Szerbia, ahol már nyolc beadott Covid-oltás jut száz lakosra, és némileg előrébb jár Szlovénia (4,7), Románia (4,4) és Lengyelország (4,4) is. Rosszabbul teljesít viszont Szlovákia (3,9), Ausztria (3,1) és Horvátország (2,3).
A Belgrád-Peking tengely
Szerbia átoltottsági mutatója tehát kimagasló a térségben, de egész Európát tekintve is csupán Nagy-Britanniáé (18,5) és Máltáé (8,5) nagyobb – az uniós tagjelölt ország simán veri az uniós országok többségét.
A siker kulcsa Kína, pontosabban a Sinopharm: Belgrád ugyanis – az EU-val ellentétben – alaposan bezsákolt a kínai gyártó vakcinájából. Most nagyrészt ezzel oltanak, kisebb részben pedig a Szputnyikkal és a Pfizer-oltóanyaggal.
Szerbia egymillió vakcinát kapott Kínától (január közepén), és több százezret az oroszoktól. Ráadásul folyamatosan, fennakadás nélkül küldi az oltóanyagot a Pfizer is
- mondta lapunknak Varga Szilveszter Balkán-szakértő.
Szerb lapértesülések szerint Alekszandar Vucic szerb elnök még „meg is sürgette” Vlagyimir Putyin orosz, valamint Hszi Csin-ping kínai elnököt – előbbivel telefonon beszélt, utóbbinak "csak" a szerbiai nagyköveten keresztül üzent –, hogy minél előbb küldjék a vakcinákat.
Felmerül persze a kérdés, hogy a szerbek mennyire bíznak a keleti oltóanyagokban.
Ezt nehéz megmondani, mert a szerb sajtó a "pozitív példát" propagálja. A szerb nemzet általában vezérkövető, ha azt mondják neki, hogy oltasd be magad, akkor beoltatja. Erre propaganda épült, a miniszterelnök, miniszterek, a válságstáb tagjai nyilvánosan oltatták be magukat. Vucic is jelezte, hogy a kínai vakcinát veszi fel
- véli Varga Szilveszter. Déli szomszédunknál egyébként választani lehet az oltóanyagok között.
Az oltásra jelentkezők már az internetes bejelentkezéskor bejelölhetik, hogy melyiket kérik, eszerint hívják be őket. És várhatnak addig, amíg lesz az általuk kívánt vakcinából. A legtöbb esetben nyilván a kínai vakcina áll rendelkezésre
- mondja a Balkán-szakértő.
A sikert Ana Brnabic miniszterelnök azzal magyarázta, hogy gyorsan cselekedtek, minden lehetséges utat bejártak, és előnybe részesítették az egészségügyi szempontot a politikaival szemben.
Britek: gyorsak és agresszívak
Ami Európa egészét illeti, az öreg kontinensen Nagy-Britanniában a legnagyobb az átoltottság (18 beadott vakcina/100 ember). A szigetország
utcahosszal előzi meg az olyan nagy uniós országokat, mint Spanyolország (4,3), Olaszország (4,1), Németország (3,9) és Franciaország (3,2), de még az Egyesült Államokat is simán veri.
A britek – szemben az EU-val – gyorsan és agresszívan invesztáltak a beszerzésbe, hamar leszerződtek a gyógyszergyártókkal, és így részben el tudták kerülni azokat az ellátási problémákat, amelyekkel Brüsszel küszködik.
A siker az erős tervezésnek, a költési hajlandóságnak és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) centralizált rendszerének köszönhető
- véli a Financial Times.
A brit állam mélyen a zsebébe nyúlt: 11,7 milliárd fontot (mintegy 4800 milliárd forintot) fordít a vakcinák beszerzésére, gyártására és szétosztására, valamint a kutatások támogatására. Bár a vételár itt sem nyilvános, a brit üzleti lap szerint London is nagyjából annyit fizethet, mint más országok.
A brit kormány reméli, hogy május elejére a fő célcsoportok (minden 50 év feletti, valamint az összes veszélyeztetett ember) 80 százalékát be lehet oltani.
Izrael mindenkit beelőzött
Az Our World in Data adatai szerint az uniós országok közül Málta után a legjobban Dánia áll (5,8 oltás/100 ember), globálisan pedig nagyon jó átoltottsággal büszkélkedhet két gazdag arab állam, az Egyesült Arab Emirátusok (44) és Bahrein (11) is.
A világrangsort azonban továbbra is toronymagasan Izrael vezeti (64 vakcina/100 ember). Hétvégi adatok szerint a több mint 9 milliós országban mintegy 3,4 millió ember kapta meg az első oltást, közülük kétmillióan pedig már a második oltáson is túl vannak – mindegyiküket a Pfizer-BioNTech vakcinával „kezelték”. (A megszállt területeken élő palesztinok viszont még nem kaptak oltóanyagot.)
A zsidó államban volt és van mivel oltani.
Az izraeli kormány ugyanis már a járvány korai szakaszában tárgyalásokat kezdett a Pfizer-BionTech párossal, amelytől 10 millió adag vakcinát vásárolt.
Az amerikai-német duó vállalta, hogy hetente 400-700 ezer adag oltóanyagot szállít le, cserében az izraeli hatóságok az amerikai cég rendelkezésére bocsátják majd a beoltottak egészségügyi adatait.
Szakértők szerint
a sikerben komoly szerepet játszottak a helyi non profit egészségbiztosító pénztárak is, amelyek kiválóan működő rendelőintézeti hálózattal és naprakész adatokkal bírnak.
És persze az sem mellékes körülmény, hogy márciusban parlamenti választásokat tartanak az országban.
Izrael december 9-én kapta meg az első vakcina-szállítmányt, december 19-én pedig már el is kezdte az oltásokat – azaz egy héttel megelőzte az EU-t. Eleinte napi 100-150 ezer embert oltottak be, ma már pedig minden, 16 év feletti izraeli számára hozzáférhető a vakcina.
Bár a lendület a közelmúltban megtört, ennek oka az, hogy a most sorra kerülő fiatalabb korosztály kevésbé tart a vírustól, mint az idősek, és kisebb arányban oltatja be magát.
A vakcinálás mindenesetre – úgy tűnik – meghozta az első eredményeket: a már nagyrészt beoltott, 60 év feletti korcsoportban a fertőzések száma 41, a kórházi ellátásra szorulók száma 31 százalékkal mérséklődött, miközben a kevésbé "oltakozó" fiatalabbak között jóval kisebb csökkenést regisztráltak.
Összességében a szerb, a brit és az izraeli sikerben annak is komoly szerepe lehet, hogy
egyik országnak sem kellett egy szövetségi rendszerhez igazodni, mások döntéseire várni, hanem teljes egészében saját útjukat járhatták: önállóan, hatékonyan és gyorsan köthettek üzleteket a gyógyszergyártókkal.
Légicsapásokat intéztek a dél-amerikai ország északi részén lévő Carchi tartomány illegális bányakitermeléséről hírhedt körzete ellen. 
