8p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A magyar átoltottsági szint közepes a régióban, a szerbeké viszont magasan veri a legtöbb uniós országét. Európában Nagy-Britannia, a világon Izrael olt a leggyorsabban. Mivel tudták utóbbi országok beelőzni a világot? És mi a szerb siker titka? Ennek jártunk utána a Covid elleni oltásról szóló globális körképünkben.

Oltani csak vakcinával lehet, abból pedig továbbra is sajnos kevés van, ezért csak ütemezetten és kis szakaszokban tudunk haladni, amíg nem jönnek meg a nagyobb, több százezres vakcinaszállítmányok

- jelentette ki a hét elején György István. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője ezzel a kormány korábban hangoztatott érvére erősített rá: tudnánk mi többet is oltani, de kevés vakcinát kapunk – legalábbis Nyugatról.

A szabadság ára

Az oltás gyorsasága korántsem csak presztízskérdés, hiszen minél nagyobb a társadalom átoltottsága, annál kevesebb ember veszélyeztetett, annál hamarabb lehet eltörölni a korlátozásokat és normál működésbe kapcsolni a gazdaságot. Aki gyors, az emberéleteket menthet, és milliárdokat nyerhet.

Minderre Orbán Viktor kormányfő is többször utalt már a közelmúltban. Gyorsabban oltani viszont – a nyugati szállítások kapacitáshiány miatti akadozása nyomán – csak a kínai és az orosz oltóanyag bevetésével lehet.

Egy orvostanhallgató készíti elő oltásra a Szputnyik-vakcinát egy moszkvai oltóponton 2021. február 3-án. EPA/SERGEI ILNITSKY
Egy orvostanhallgató készíti elő oltásra a Szputnyik-vakcinát egy moszkvai oltóponton 2021. február 3-án. EPA/SERGEI ILNITSKY

Előbbiből 2,5 millió, utóbbiból egymillió ember oltására elegendő adagot vásárolt a kormány.      

Ha nem jön kínai vakcina, március elejéig 880 ezer embert tudnak beoltani, ha lesz kínai oltóanyag, ezt megkétszerezhetik, ha pedig lesz orosz vakcina is, még gyorsabb lesz az oltás. Így más helyzet lesz húsvétkor, akkor már a nyitás bizonyos kérdései előkerülhetnek

- mondta a miniszterelnök január végén.

Ezt akár úgy is érthetjük, hogy a „szabadulásunk” ára a keleti vakcinák elfogadása. Egy szomszédos ország ezt az utat választotta – de erre még visszatérünk.

Itthon múlt hétig csak a német-amerikai páros, a BioNTech-Pfizer, valamint az amerikai Moderna oltóanyagát használták, ezen a héten viszont már az orosz Szputnyikkal, valamint a brit AstraZeneca vakcináival is oltanak.

Január végén pedig a kínai Sinopharm vakcinájának is zöld jelzést adott az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.

Közepes a magyar bizonyítvány

Ami a konkrét számokat illeti, Magyarországon kedd reggelig 291 ezer embert (főleg egészségügyi dolgozókat és az idősotthonok, bentlakásos szociális intézmények lakóit) oltottak be koronavírus ellen, közülük 110 ezren már a második oltást kapták (mindegyik vakcina esetében két oltás szükséges).

Az összes beadott vakcinák száma tehát meghaladja a 400 ezret,

azaz száz magyarra nagyjából négy beadott oltás jut.

Ez térségünkben közepes eredménynek számít, ahogy az alábbi grafikonon is látszik:

A beadott Covid elleni oltások száma 100 lakosra vetítve térségünk országaiban. (Forrás: Our World in Data)
A beadott Covid elleni oltások száma 100 lakosra vetítve térségünk országaiban. (Forrás: Our World in Data)

Jóval előrébb tart nálunk Szerbia, ahol már nyolc beadott Covid-oltás jut száz lakosra, és némileg előrébb jár Szlovénia (4,7), Románia (4,4) és Lengyelország (4,4) is. Rosszabbul teljesít viszont Szlovákia (3,9), Ausztria (3,1) és Horvátország (2,3).

A Belgrád-Peking tengely

Szerbia átoltottsági mutatója tehát kimagasló a térségben, de egész Európát tekintve is csupán Nagy-Britanniáé (18,5) és Máltáé (8,5) nagyobb – az uniós tagjelölt ország simán veri az uniós országok többségét.

A siker kulcsa Kína, pontosabban a Sinopharm: Belgrád ugyanis – az EU-val ellentétben – alaposan bezsákolt a kínai gyártó vakcinájából. Most nagyrészt ezzel oltanak, kisebb részben pedig a Szputnyikkal és a Pfizer-oltóanyaggal.

Szerbia egymillió vakcinát kapott Kínától (január közepén), és több százezret az oroszoktól. Ráadásul folyamatosan, fennakadás nélkül küldi az oltóanyagot a Pfizer is

- mondta lapunknak Varga Szilveszter Balkán-szakértő.    

Szerb lapértesülések szerint Alekszandar Vucic szerb elnök még „meg is sürgette” Vlagyimir Putyin orosz, valamint Hszi Csin-ping kínai elnököt – előbbivel telefonon beszélt, utóbbinak "csak" a szerbiai nagyköveten keresztül üzent –, hogy minél előbb küldjék a vakcinákat.

Felmerül persze a kérdés, hogy a szerbek mennyire bíznak a keleti oltóanyagokban.

Ezt nehéz megmondani, mert a szerb sajtó a "pozitív példát" propagálja. A szerb nemzet általában vezérkövető, ha azt mondják neki, hogy oltasd be magad, akkor beoltatja. Erre propaganda épült, a miniszterelnök, miniszterek, a válságstáb tagjai nyilvánosan oltatták be magukat. Vucic is jelezte, hogy a kínai vakcinát veszi fel

- véli Varga Szilveszter. Déli szomszédunknál egyébként választani lehet az oltóanyagok között.

Az oltásra jelentkezők már az internetes bejelentkezéskor bejelölhetik, hogy melyiket kérik, eszerint hívják be őket. És várhatnak addig, amíg lesz az általuk kívánt vakcinából. A legtöbb esetben nyilván a kínai vakcina áll rendelkezésre

- mondja a Balkán-szakértő.

A sikert Ana Brnabic miniszterelnök azzal magyarázta, hogy gyorsan cselekedtek, minden lehetséges utat bejártak, és előnybe részesítették az egészségügyi szempontot a politikaival szemben.     

Britek: gyorsak és agresszívak

Ami Európa egészét illeti, az öreg kontinensen Nagy-Britanniában a legnagyobb az átoltottság (18 beadott vakcina/100 ember). A szigetország

utcahosszal előzi meg az olyan nagy uniós országokat, mint Spanyolország (4,3), Olaszország (4,1), Németország (3,9) és Franciaország (3,2), de még az Egyesült Államokat is simán veri.

A beadott Covid elleni oltások száma 100 lakosra vetítve a világ nagy országaiban. (Forrás: Our World in Data)
A beadott Covid elleni oltások száma 100 lakosra vetítve a világ nagy országaiban. (Forrás: Our World in Data)

A britek – szemben az EU-val – gyorsan és agresszívan invesztáltak a beszerzésbe, hamar leszerződtek a gyógyszergyártókkal, és így részben el tudták kerülni azokat az ellátási problémákat, amelyekkel Brüsszel küszködik.

A siker az erős tervezésnek, a költési hajlandóságnak és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) centralizált rendszerének köszönhető

- véli a Financial Times.

A brit állam mélyen a zsebébe nyúlt: 11,7 milliárd fontot (mintegy 4800 milliárd forintot) fordít a vakcinák beszerzésére, gyártására és szétosztására, valamint a kutatások támogatására. Bár a vételár itt sem nyilvános, a brit üzleti lap szerint London is nagyjából annyit fizethet, mint más országok.

A brit kormány reméli, hogy május elejére a fő célcsoportok (minden 50 év feletti, valamint az összes veszélyeztetett ember) 80 százalékát be lehet oltani.

Izrael mindenkit beelőzött

Az Our World in Data adatai szerint az uniós országok közül Málta után a legjobban Dánia áll (5,8 oltás/100 ember), globálisan pedig nagyon jó átoltottsággal büszkélkedhet két gazdag arab állam, az Egyesült Arab Emirátusok (44) és Bahrein (11) is.

A világrangsort azonban továbbra is toronymagasan Izrael vezeti (64 vakcina/100 ember). Hétvégi adatok szerint a több mint 9 milliós országban mintegy 3,4 millió ember kapta meg az első oltást, közülük kétmillióan pedig már a második oltáson is túl vannak – mindegyiküket a Pfizer-BioNTech vakcinával „kezelték”. (A megszállt területeken élő palesztinok viszont még nem kaptak oltóanyagot.)

A beadott Covid elleni oltások száma 100 lakosra vetítve Izraelben és a világ többi részén. (Forrás: Our World in Data)
A beadott Covid elleni oltások száma 100 lakosra vetítve Izraelben és a világ többi részén. (Forrás: Our World in Data)

A zsidó államban volt és van mivel oltani.

Az izraeli kormány ugyanis már a járvány korai szakaszában tárgyalásokat kezdett a Pfizer-BionTech párossal, amelytől 10 millió adag vakcinát vásárolt.

Az amerikai-német duó vállalta, hogy hetente 400-700 ezer adag oltóanyagot szállít le, cserében az izraeli hatóságok az amerikai cég rendelkezésére bocsátják majd a beoltottak egészségügyi adatait.

Szakértők szerint

a sikerben komoly szerepet játszottak a helyi non profit egészségbiztosító pénztárak is, amelyek kiválóan működő rendelőintézeti hálózattal és naprakész adatokkal bírnak.

És persze az sem mellékes körülmény, hogy márciusban parlamenti választásokat tartanak az országban.

Izrael december 9-én kapta meg az első vakcina-szállítmányt, december 19-én pedig már el is kezdte az oltásokat  – azaz egy héttel megelőzte az EU-t. Eleinte napi 100-150 ezer embert oltottak be, ma már pedig minden, 16 év feletti izraeli számára hozzáférhető a vakcina.

Bár a lendület a közelmúltban megtört, ennek oka az, hogy a most sorra kerülő fiatalabb korosztály kevésbé tart a vírustól, mint az idősek, és  kisebb arányban oltatja be magát.

A vakcinálás mindenesetre – úgy tűnik  – meghozta az első eredményeket: a már nagyrészt beoltott, 60 év feletti korcsoportban a fertőzések száma 41, a kórházi ellátásra szorulók száma 31 százalékkal mérséklődött, miközben a kevésbé "oltakozó" fiatalabbak között jóval kisebb csökkenést regisztráltak.

Összességében a szerb, a brit és az izraeli sikerben annak is komoly szerepe lehet, hogy

egyik országnak sem kellett egy szövetségi rendszerhez igazodni, mások döntéseire várni, hanem teljes egészében saját útjukat járhatták: önállóan, hatékonyan és gyorsan köthettek üzleteket a gyógyszergyártókkal.

A rovat támogatója:
A rovat támogatója a Vegas.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jó hírt kapott a magyarok pénztárcája: ennyivel emelkedik a minimálbér!
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 16:49
Három évre előre megkötötték a bérmegállapodást.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter jobb lenne a gazdaságnak, mint Orbán Viktor? A Klasszis Klub Live-ban Felcsuti Péterrel beszélgetünk
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 12:48
A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.
Makro / Külgazdaság Ha ti úgy, mi is úgy – visszavágnak az oroszok egy másik fronton
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 07:05
Csak ugyanazt teszik, mint a „barátságtalan” nyugati országok, állítják.
Makro / Külgazdaság Íme Kína megelőző csapása, borult a forgatókönyv
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 14:16
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke arra készül, hogy kormánya újabb büntetővámokat vezet az amerikai–kínai kereskedelemben. A rombolást azonban mintha Kína vette volna a kezébe.
Makro / Külgazdaság Újabb lesújtó hírt emésztgethet Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 13:01
Sztrájk miatt akadozhat az autógyártás a Volkswagennél, ami láttán a növekedési álmait nagyrészt erre az ágazatra építő nemzetgazdasági miniszter bosszankodhat.
Makro / Külgazdaság Alig vánszorog az unió gazdasága, de mi még annak is csak a hátát látjuk
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 11:09
A magyar bruttó hazai termék a III. negyedévben és az elmúlt egy évben is csökkent, ezzel a sereghajtók közé tartozunk az Európai Unióban. Mind a Visegrádi Négyekhez tartozó társaink, mind Ausztria és Románia jóval jobb teljesítményt tud felmutatni.
Makro / Külgazdaság Baj van a briteknél, de így is szívesen cserélnénk velük
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 09:14
A vártnál magasabb októberi infláció is csak 2,3 százalékot jelent, szemben a magyar 3,2-vel.
Makro / Külgazdaság Nocsak, mire is jó a munkáshitel!
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 08:36
A money.hu és a Használtautó.hu szakértői megnézték, hogy a 4 millió forint milyen, akár egyszerűbb teherszállításra is alkalmas használt járművekre lehet elég.
Makro / Külgazdaság Matolcsy Györgyék megüzenték: vigyázó szemünket a dollárra vessük!
Privátbankár.hu | 2024. november 19. 17:40
A dollár erősödése és a kockázatkerülés tőkekiáramlást okozott a feltörekvő piacokon, így hazánkban is. Ráadásul a fejlett piaci hozamok közül is az amerikaiak emelkedtek a legjobban. A kelet-európai gazdaságok a vártnál gyengébben szerepeltek, de a 4,5 százalékos költségvetési hiánycél tartható, és a jövő évi növekedésre is jók a kilátások. A Magyar Nemzeti Bank a keddi kamatdöntést indokolta.
Makro / Külgazdaság Itt van a döntés, amire az ország várt
Privátbankár.hu | 2024. november 19. 14:01
Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG