Enyhén szólva is megosztotta a világot az az alternatív modell, amelyet Svédország követett az elmúlt bő egy évben – Európában szinte egyedüli államként – a koronavírus elleni küzdelem jegyében.
Külön utakon
A svédek az emberek felelősség-vállalására alapozva nem vezettek be karantént, és így próbálták enyhíteni a társadalmi-gazdasági károkat – tehát a járvány és a járványkezelés összhatását figyelembe véve alakították ki stratégiájukat.
A svéd utat a mainstream politika és média fejcsóválva fogadta, mivel az szembement az általános válságkezelési modellel,
és ezáltal amúgy kényelmetlen kérdések sorával szembesítette a mainstream döntéshozókat.
De igazuk volt-e a kétkedőknek? Mennyit változott a svéd modell 2020 tavasza óta? Sikeres vagy sikertelen a különutas válságkezelés, és milyen most az élet Svédországban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a statisztikák és helyi kontaktunk segítségével.
Van harmadik hullám. Mindig elmondják, hogy tarts távolságot, maradj otthon, ha beteg vagy, meg azt is, hogy nagy a nyomás az egészségügyön. De közel sem annyira drámai a helyzet, mint Magyarországon
- mondja Gonda Zsuzsanna magyar újságíró, aki kilenc éve Stockholm egyik külvárosában él családjával.
Ezt mutatják a számok is. A regisztrált koronavírus-fertőzések napi számát tekintve az első és második hullám nagyobb volt Svédországban, a harmadik hullám viszont Magyarországot sújtotta jobban:
Bár két, egymástól távoli országról van szó, járványgörbéjük hasonló: a fertőzési hullámokat egyik sem tudta elkerülni, „csak” az intenzitás különböző. (A fertőzöttek hivatalos száma ugyanakkor függ a tesztek számától is – a szerk.)
Kevesebb súlyos beteg, kevesebb áldozat
Az igazán nagy különbségek nem is a fertőzések, hanem a súlyos esetek számában vannak.
Magyarországon a második és a harmadik hullám idején is nagyságrendekkel több Covid-beteg került kórházba, mint a 10,4 milliós lélekszámú, tehát velünk egy „súlycsoportban” lévő Svédországban.
Míg a harmadik hullám csúcsán itthon 12,5 ezren szorultak kórházi kezelésre, Svédországban alig több mint 2 ezren.
Igaz, a járvány az ottani egészségügyet is megterheli. Több régió kórházaiban halasztani kellett a halasztható ellátásokat, egyes régiókban pedig „krízis üzemmódra” kapcsoltak az egészségügyi intézmények: az intenzív osztályokon dolgozóknak például 12 órás műszakokat kell vállalniuk.
Ezzel együtt tény, hogy
Svédországban nem csak a kórházi ellátásra szoruló Covid-betegek, hanem a Covid-halottak száma is jóval alacsonyabb, mint itthon.
Ott 13,9 ezer koronavírusos áldozatot jegyeztek fel eddig, nálunk 26,2 ezret. Ott 135 haláleset jut 100 ezer lakosra, nálunk 264. (A Financial Times adatbázisa szerint Magyarországnál rosszabb mutatója globálisan csak Csehországnak van: 269 áldozat/100 ezer fő.)
A halálozásokat tekintve a svédeknél már a második hullám is jóval enyhébb volt, mint itthon, a harmadik hullám esetében pedig kirívó a különbség. Míg a magyar görbe kilőtt, a svéd nagyjából szinten maradt:
Ez persze összefügg az általános egészségügyi állapottal is: a svédek születéskor várható élettartama 82,8, a magyaroké 76,9 év.
A svéd halálozási ráta (135 Covid-haláleset/100 ezer lakos) alacsonyabb, mint számos, kemény karantént alkalmazó országé: Belgiumban 208, Olaszországban 196, Nagy-Britanniában 191, Spanyolországban 164, Franciaországban 152, az Európai Unió egészében pedig 150 koronavírusos elhunyt jut 100 ezer lakosra.
A többi skandináv országhoz képest viszont sokkal rosszabbul áll Svédország: Norvégiában 14, Finnországban 16, Dániában 42 Covid-halálesetet jegyeztek fel 100 ezer főre vetítve. (A Covid-halálozások könyvelése országonként némileg eltérhet– a szerk.)
Megvédett szabadság
De zavarja-e a svédeket, hogy náluk jóval több az áldozat a szomszédokhoz képest?
A svéd nem az a háborgó fajta. Senkitől nem hallottam ezt az összehasonlítást itt
- mondja Gonda Zsuzsanna. Egy idén tavaszi felmérés szerint 43 százalékuk bízik az ottani válságkezelésben, és jóval kevesebben (30 százalék) bizalmatlanok.
Úgy tűnik, hogy a társadalom bevállalta a régiós szinten magas, főleg az időseket sújtó halálozást – a svéd hatóságok maguk is elismerték, hogy nem tudták megvédeni az idősotthonok lakóit – cserében azért, hogy fenntartsák az életet, és ezáltal csökkentsék a járványkezelés okozta károkat.
Itt az emberek nagyon nem akartak lezárást. Amikor kinyitották a középiskolákat, nagy volt az öröm. Sokan aggódtak például amiatt, hogy a fiataloknak árt az otthonülés, kevesebbet sportolnak, és ez egész életükre kihathat
- véli Gonda Zsuzsanna.
Ősztől a svédek is bevezettek több szigorítást, amelyek egy része jelenleg is érvényben van.
A fürdők, mozik, egyes múzeumok, könyvtárak zárva voltak, utóbbiak most nyitottak ki. Korlátozzák azt is, hány vásárló lehet egyszerre egy üzletben. Maszkviselés a tömegközlekedésben jellemző, reggel és délután. Távolságtartás is van. Szerintem ez marad is, passzol a svédekhez
- mondja a stockholmi magyar újságíró.
Az éttermeket ugyanakkor nem zárták be, és a 16 év alattiak számára végig nyitva maradtak az iskolák, valamint az óvodák is.
Korlátozások voltak, vannak. Ugyanakkor a karanténmentes, szabad élet fennmaradt
- véli Gonda Zsuzsanna.
Tehát akkor?
Mérleget egyelőre nem lehet vonni, hiszen a járvány és a járványkezelés számos következménye csak évek múltán derül ki.
Ami a gazdaságot illeti, míg az EU egészében 6,1, Svédországban csak 2,8 százalékkal csökkent tavaly a GDP.
A társadalmi hatásokat nehéz számszerűsíteni, de az nyilvánvaló, hogy a a szabadabb élet és az alacsonyabb stressz-szint mindenkinek jót tesz.
Pozitívum, hogy nyitva tudjuk tartani az iskolákat, ami nagyon fontos a gyerekek egészsége szempontjából. Pozitívum, hogy munkában tudunk tartani nagyon sok embert, hiszen az állás elvesztése szintén nagyon veszélyes az egészségre
- mondta tavaly Anders Tegnell, a Svéd Közegészségügyi Hatóság járványügyi vezetője, a svéd modell atyja arra utalva, hogy más államoknál jóval holisztikusabban kezelik válságot.
Gonda Zsuzsanna szerint a Covid már csak a hírekben téma, az utcán nem – az élet megy tovább.
Icipicin múlt. 
