Újabb korlátozást jelentett be a különutas, a koronavírus-járvány teljes ideje alatt karanténmentes Svédország: a jövőben a nyilvános eseményeken maximum 8 ember vehet részt. Eddig alapesetben maximum 50 fős rendezvényeket lehetett tartani.
A szigorítás november 24-én lép életbe, és nem érinti a magánrendezvényeket. Ugyanakkor Stefan Löfven kormányfő arra kérte az embereket, hogy minden eseménynél vegyék azt figyelembe, valamint ne szervezzenek partikat, ne menjenek edzőtermekbe és könyvtárakba. Egyúttal figyelmeztetett, hogy a helyzet rosszabbodni fog.
Svédország múlt héten már bejelentett egy szigorítást: este 10 óra után nem szabad alkoholt árusítani.
Minderről azután döntött a kormány, hogy a közelmúltban a skandináv országban is megugrott a regisztrált fertőzések száma.
Emellett a járvánnyal összefüggő halálesetek száma is emelkedik (eddig 6164-en hunytak el) – ugyanakkor jóval kisebb mértékben, mint például Németországban (lásd később).
A skandináv állam továbbra sem vezet be karantént, valamint összességében is jóval kevesebb és enyhébb korlátozással él, mint a többi európai ország többsége. Nincs kijárási tilalom, továbbra is nyitva maradnak az üzletek, az éttermek és az iskolák, valamint nincs maszkviselési kötelezettség.
A svéd hatóságok szabályok helyett inkább az emberek belátására bízzák a járványkezelést. Azt kérik tőlük például, hogy ha betegek, maradjanak otthonok, és egyéb esetben is lehetőleg dolgozzanak otthonról, a nyilvános helyeken tartsák egymástól a szükséges távolságot, és kövessék a higiéniai előírásokat.
A svéd stratégia nem csak a koronavírus-áldozatok számát nézi, hanem a teljes gazdasági-társadalmi hatást, és a károk mérséklése érdekében próbálja minél jobban fenntartani az életet.
(Jegyzetünk a témában: Menekülés a Covid-disztópiából avagy mit tanulhatunk a svédektől?)
Nem szigorít tovább Németország
Ami a többi európai országot illeti, Németország november elején részleges karantént vezetett be, ugyanakkor most nem szigorít tovább.
Angela Merkel német kancellár tegnap este, miután tárgyalt a tartományi kormányfőkkel, azt mondta: az eddigi korlátozásokkal megállították a fertőzések számának robbanásszerű emelkedését, de a hullám még csak tetőzött, és nem kezdett enyhülni.
Szigorítás helyett a kancellár és a miniszterelnökök közös állásfoglalásban kérték a lakosságot az együttműködésre, a többi közt arra, hogy
mindenki szorítsa az "abszolút szükséges minimumra" a fertőzésveszéllyel járó érintkezést a háztartásán kívüli emberekkel.
Mint írták, a fertőzések nagy része a magánszférában (családban, baráti körben) történik, ugyanakkor ez olyan terület, amelyen az államnak tartózkodnia kell az előírásoktól. Ezért a folyamatok további alakulása elsősorban a polgárok magatartásától függ, tették hozzá.
A Die Welt értesülései szerint
a kancellár további szigorításokat szeretett volna, a tartományi kormányfők ugyanakkor elutasították ezek nagy részét.
A szövetségi kormány tervei között szerepelt például, hogy a gyerekek csak egy baráttal tarthassanak kapcsolatot, karácsonyig magánünnepségeket se lehessen rendezni, és bármilyen megfázási tünettel egy hétig karanténban kelljen maradni.
Berlin emellett jelentős szigorításokat javasolt az oktatásban is: felosztották volna az osztályokat, és nem csak az idősebb diákok, hanem minden iskolás számára kötelezővé tették volna a maszkviselést.
A kritikák szerint ezzel a szövetségi kormány átlépte volna hatáskörét az oktatásügyben, ráadásul egyelőre nem indokolt a további szigorítás – Manuela Schwesig, Mecklenburg-Vorpommern kormányfője például aránytalannak nevezte az iskolákra vonatkozó javaslatokat.
Németország november elején vezetett be komoly szigorításokat:
a többi közt bezárták a vendéglátóhelyeket, valamint a szabadidős és sportlétesítményeket, illetve betiltották a rendezvényeket és a turizmust.
Az óvodák, az iskolák és a kiskereskedelmi egységek ugyanakkor szigorításokkal nyitva tarthatnak. Az intézkedések miatt több városban is tüntetések voltak.
A korlátozások bevezetése után az új fertőzések száma stabilizálódott, majd csökkent. A napi halálesetek számát tekintve ugyanakkor a második hullám már közelít az elsőhöz, ez a szám a hétnapos átlagot tekintve még emelkedik:
Ma reggeli adatok szerint 14 419 új fertőzést regisztráltak egy nap alatt (egy héttel ezelőtt 15 ezer felett volt ez a szám), a fertőzöttek teljes száma meghaladja a 800 ezret.
Az elmúlt egy napban 267-en hunytak el a vírussal összefüggésben Németországban, így az áldozatok száma 13 ezer közelébe emelkedett.
Európában a legtöbben, több mint 52 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg; Olaszországban csaknem 46 ezren, Franciaországban 45 ezren, Spanyolországban 42 ezren, Magyarországon 3281-en veszítették életüket.
A világon a legtöbb áldozatot, 247 ezret az Egyesült Államokban jegyezték fel. Globálisan 55 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Közülük 1,3 millióan vesztették életüket, több mint 35 millióan meggyógyultak.
Erről Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon. 
