Újabb korlátozást jelentett be a különutas, a koronavírus-járvány teljes ideje alatt karanténmentes Svédország: a jövőben a nyilvános eseményeken maximum 8 ember vehet részt. Eddig alapesetben maximum 50 fős rendezvényeket lehetett tartani.
A szigorítás november 24-én lép életbe, és nem érinti a magánrendezvényeket. Ugyanakkor Stefan Löfven kormányfő arra kérte az embereket, hogy minden eseménynél vegyék azt figyelembe, valamint ne szervezzenek partikat, ne menjenek edzőtermekbe és könyvtárakba. Egyúttal figyelmeztetett, hogy a helyzet rosszabbodni fog.
Svédország múlt héten már bejelentett egy szigorítást: este 10 óra után nem szabad alkoholt árusítani.
Minderről azután döntött a kormány, hogy a közelmúltban a skandináv országban is megugrott a regisztrált fertőzések száma.
Emellett a járvánnyal összefüggő halálesetek száma is emelkedik (eddig 6164-en hunytak el) – ugyanakkor jóval kisebb mértékben, mint például Németországban (lásd később).
A skandináv állam továbbra sem vezet be karantént, valamint összességében is jóval kevesebb és enyhébb korlátozással él, mint a többi európai ország többsége. Nincs kijárási tilalom, továbbra is nyitva maradnak az üzletek, az éttermek és az iskolák, valamint nincs maszkviselési kötelezettség.
A svéd hatóságok szabályok helyett inkább az emberek belátására bízzák a járványkezelést. Azt kérik tőlük például, hogy ha betegek, maradjanak otthonok, és egyéb esetben is lehetőleg dolgozzanak otthonról, a nyilvános helyeken tartsák egymástól a szükséges távolságot, és kövessék a higiéniai előírásokat.
A svéd stratégia nem csak a koronavírus-áldozatok számát nézi, hanem a teljes gazdasági-társadalmi hatást, és a károk mérséklése érdekében próbálja minél jobban fenntartani az életet.
(Jegyzetünk a témában: Menekülés a Covid-disztópiából avagy mit tanulhatunk a svédektől?)
Nem szigorít tovább Németország
Ami a többi európai országot illeti, Németország november elején részleges karantént vezetett be, ugyanakkor most nem szigorít tovább.
Angela Merkel német kancellár tegnap este, miután tárgyalt a tartományi kormányfőkkel, azt mondta: az eddigi korlátozásokkal megállították a fertőzések számának robbanásszerű emelkedését, de a hullám még csak tetőzött, és nem kezdett enyhülni.
Szigorítás helyett a kancellár és a miniszterelnökök közös állásfoglalásban kérték a lakosságot az együttműködésre, a többi közt arra, hogy
mindenki szorítsa az "abszolút szükséges minimumra" a fertőzésveszéllyel járó érintkezést a háztartásán kívüli emberekkel.
Mint írták, a fertőzések nagy része a magánszférában (családban, baráti körben) történik, ugyanakkor ez olyan terület, amelyen az államnak tartózkodnia kell az előírásoktól. Ezért a folyamatok további alakulása elsősorban a polgárok magatartásától függ, tették hozzá.
A Die Welt értesülései szerint
a kancellár további szigorításokat szeretett volna, a tartományi kormányfők ugyanakkor elutasították ezek nagy részét.
A szövetségi kormány tervei között szerepelt például, hogy a gyerekek csak egy baráttal tarthassanak kapcsolatot, karácsonyig magánünnepségeket se lehessen rendezni, és bármilyen megfázási tünettel egy hétig karanténban kelljen maradni.
Berlin emellett jelentős szigorításokat javasolt az oktatásban is: felosztották volna az osztályokat, és nem csak az idősebb diákok, hanem minden iskolás számára kötelezővé tették volna a maszkviselést.
A kritikák szerint ezzel a szövetségi kormány átlépte volna hatáskörét az oktatásügyben, ráadásul egyelőre nem indokolt a további szigorítás – Manuela Schwesig, Mecklenburg-Vorpommern kormányfője például aránytalannak nevezte az iskolákra vonatkozó javaslatokat.
Németország november elején vezetett be komoly szigorításokat:
a többi közt bezárták a vendéglátóhelyeket, valamint a szabadidős és sportlétesítményeket, illetve betiltották a rendezvényeket és a turizmust.
Az óvodák, az iskolák és a kiskereskedelmi egységek ugyanakkor szigorításokkal nyitva tarthatnak. Az intézkedések miatt több városban is tüntetések voltak.
A korlátozások bevezetése után az új fertőzések száma stabilizálódott, majd csökkent. A napi halálesetek számát tekintve ugyanakkor a második hullám már közelít az elsőhöz, ez a szám a hétnapos átlagot tekintve még emelkedik:
Ma reggeli adatok szerint 14 419 új fertőzést regisztráltak egy nap alatt (egy héttel ezelőtt 15 ezer felett volt ez a szám), a fertőzöttek teljes száma meghaladja a 800 ezret.
Az elmúlt egy napban 267-en hunytak el a vírussal összefüggésben Németországban, így az áldozatok száma 13 ezer közelébe emelkedett.
Európában a legtöbben, több mint 52 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg; Olaszországban csaknem 46 ezren, Franciaországban 45 ezren, Spanyolországban 42 ezren, Magyarországon 3281-en veszítették életüket.
A világon a legtöbb áldozatot, 247 ezret az Egyesült Államokban jegyezték fel. Globálisan 55 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Közülük 1,3 millióan vesztették életüket, több mint 35 millióan meggyógyultak.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
