Covid: megbukhat-e a német modell, megbukott-e a svéd modell?

Megbukhat Németországban a tegnap bevezetett és január 10-ig érvényes "kemény karantén" Andreas Gassen, az egészségbiztosítókkal szerződött orvosok országos szervezetének (Kassenärztliche Bundesvereinigung, KBV) elnöke szerint.

Nem számítok arra, hogy január 10-ig lényegesen csökkenni fognak a fertőzöttségi mutatók, arra meg főleg nem, hogy lényegesen kevesebb lesz a haláleset

– mondta a szakember a Redaktionsnetzwerk Deutschlandnak a Die Welt szerint.

Úgy véli, hogy ezen a korlátozások meghosszabbítása sem változtat.

Mindegy, hogy mennyire kemény egy karantén, hosszútávon nem megfelelő stratégia a járvány leküzdésére    

  – tette hozzá. Németország nagyjából ugyanolyan intézkedéseket alkalmaz a koronavírus-járvány ellen, mint az európai országok többsége.

Andreas Gassen úgy véli, hogy általános szigorítások helyett inkább a rizikócsoportba tartozó emberek, például az idősotthonokban élők védelmét kellene erősíteni. El kellene kerülni továbbá a tömegek képződését – például több busz és vonat szolgálatba állításával –, a veszélyeztetteket pedig anyagilag is segíteni kellene abban, hogy taxival utazhassanak.

Szerinte ha minden, arra igényt tartó ember megkapta a Covid-ellenes védőoltást, fel lehet oldani a korlátozásokat. A lakosságot nyárig be lehet oltani. 

Hasonló stratégiát javasolt egyébként tudósok egy csoportja az úgynevezett Nagy Barringtoni Kiáltványban. Szerintük nem az egész társadalmat kellene megvédeni, csak az időseket és a betegeket. Úgy vélik, hogy a korlátozásoknak pusztító hatásuk van a közegészségügyre az általános ellátás megszakítása és a lelki egészség károsítása által.

Nő a szigor, mégis egyre többen halnak meg

Németország október közepe óta fokozatosan szigorít a korlátozásokon, tegnap pedig egy hónapra gyakorlatilag leállította az életet. A hatóságok szerint erre azért van szükség, hogy meggátolják a járvány terjedését, megvédjék az egészségügyet a túlterhelődéstől, és csökkentsék az új áldozatok számát.

A statisztikák ugyanakkor egyelőre azt mutatják, hogy a korlátozások ellenére folyamatosan növekszik a vírussal összefüggésben elhunytak napi száma.

Tegnap reggel csaknem ezer halottról érkezett jelentés – ez új csúcs –, az elmúlt 24 órában pedig mintegy 700-an hunytak el. Drezdában már megteltek a kórházak Covid-betegeknek fenntartott intenzív osztályai.

Ami a többi európai országot illeti, a legtöbben, 66,5 ezren Olaszországban haltak meg a Coviddal összefüggésben; az Egyesült Királyságban 65,5 ezren, Franciaországban 59,5 ezren, Spanyolországban és Oroszországban 48,5-48,5 ezren, a különutas Svédországban 7802-en, Magyarországon 7538-an vesztették életüket.

Mi van a svédekkel?

Svédország továbbra sem vezetett be karantént, ugyanakkor a közelmúltban szintén szigorított néhány területen. Az egészségügyi dolgozók pedig nagy számban mondanak fel, ami veszélyeztetheti a betegek megfelelő ellátását.        

A Financial Times szerint XVI. Károly Gusztáv svéd király karácsonyi üzenetében azt mondta:

Azt hiszem, kudarcot vallottunk. Sokan haltak meg, és ez szörnyű.

A különutas svéd válságkezelési stratégia támogatottsága csökkent, de a megkérdezettek kis többsége (52 százaléka) még mindig pártolja azt.

A járvány második hulláma, némi késéssel, de végül Svédországot is elérte:

Abból a szempontból valóban bukásról van szó, hogy

a Coviddal-összefüggő halálesetek száma Svédországban továbbra is nagyon magas a szomszédokhoz képest.

Dániában "mindössze" 975-en, Finnországban 472-en, Norvégiában pedig 402-en vesztették életüket (miközben lakosságszámuk mintegy fele Svédországénak).

Abból a szempontból viszont nem beszélhetünk bukásról, hogy –  mint az FT adatbázisából kiderül –

a 100 ezer lakosra jutó koronavírusos halálesetek száma a karanténmentes Svédországban még mindig alacsonyabb, mint számos, karantént bevezető országban, így Nagy-Britanniában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. 

Ráadásul a svédeknél kisebbek a gazdasági, társadalmi és egyéb egészségügyi károk, mint a hónapokra bezárkózó országokban, mégha ezen előnyök egy részét nehéz is számszerűsíteni. Teljes mérleget vonni valószínűleg csak több idő elteltével lehet.

UPDATE:

XVI. Károly Gusztáv kijelentésével kapcsolatban a svéd királyi ház az AFP hírügynökség megkeresésére közölte: a király kommentje “politikamentes”, és nem a válságkezelési stratégiára kell érteni. XVI. Károly Gusztáv egész Svédországról és az egész társadalomról beszélt, valamint empátiáját fejezte ki a járvány által különböző módon érintettek és az elhunytak iránt, tették hozzá.

A svéd megközelítés lényegéről, előnyeiről és hátrányairól, valamint a karanténhelyzet társadalmi veszélyeiről és a média felelősségéről ebben a jegyzetben írtunk: Menekülés a Covid-disztópiából avagy mit tanulhatunk a svédektől?