Megbukhat Németországban a tegnap bevezetett és január 10-ig érvényes "kemény karantén" Andreas Gassen, az egészségbiztosítókkal szerződött orvosok országos szervezetének (Kassenärztliche Bundesvereinigung, KBV) elnöke szerint.
Nem számítok arra, hogy január 10-ig lényegesen csökkenni fognak a fertőzöttségi mutatók, arra meg főleg nem, hogy lényegesen kevesebb lesz a haláleset
– mondta a szakember a Redaktionsnetzwerk Deutschlandnak a Die Welt szerint.
Úgy véli, hogy ezen a korlátozások meghosszabbítása sem változtat.
Mindegy, hogy mennyire kemény egy karantén, hosszútávon nem megfelelő stratégia a járvány leküzdésére
– tette hozzá. Németország nagyjából ugyanolyan intézkedéseket alkalmaz a koronavírus-járvány ellen, mint az európai országok többsége.
Andreas Gassen úgy véli, hogy általános szigorítások helyett inkább a rizikócsoportba tartozó emberek, például az idősotthonokban élők védelmét kellene erősíteni. El kellene kerülni továbbá a tömegek képződését – például több busz és vonat szolgálatba állításával –, a veszélyeztetteket pedig anyagilag is segíteni kellene abban, hogy taxival utazhassanak.
Szerinte ha minden, arra igényt tartó ember megkapta a Covid-ellenes védőoltást, fel lehet oldani a korlátozásokat. A lakosságot nyárig be lehet oltani.
Hasonló stratégiát javasolt egyébként tudósok egy csoportja az úgynevezett Nagy Barringtoni Kiáltványban. Szerintük nem az egész társadalmat kellene megvédeni, csak az időseket és a betegeket. Úgy vélik, hogy a korlátozásoknak pusztító hatásuk van a közegészségügyre az általános ellátás megszakítása és a lelki egészség károsítása által.
Nő a szigor, mégis egyre többen halnak meg
Németország október közepe óta fokozatosan szigorít a korlátozásokon, tegnap pedig egy hónapra gyakorlatilag leállította az életet. A hatóságok szerint erre azért van szükség, hogy meggátolják a járvány terjedését, megvédjék az egészségügyet a túlterhelődéstől, és csökkentsék az új áldozatok számát.
A statisztikák ugyanakkor egyelőre azt mutatják, hogy a korlátozások ellenére folyamatosan növekszik a vírussal összefüggésben elhunytak napi száma.
Tegnap reggel csaknem ezer halottról érkezett jelentés – ez új csúcs –, az elmúlt 24 órában pedig mintegy 700-an hunytak el. Drezdában már megteltek a kórházak Covid-betegeknek fenntartott intenzív osztályai.
Ami a többi európai országot illeti, a legtöbben, 66,5 ezren Olaszországban haltak meg a Coviddal összefüggésben; az Egyesült Királyságban 65,5 ezren, Franciaországban 59,5 ezren, Spanyolországban és Oroszországban 48,5-48,5 ezren, a különutas Svédországban 7802-en, Magyarországon 7538-an vesztették életüket.
Mi van a svédekkel?
Svédország továbbra sem vezetett be karantént, ugyanakkor a közelmúltban szintén szigorított néhány területen. Az egészségügyi dolgozók pedig nagy számban mondanak fel, ami veszélyeztetheti a betegek megfelelő ellátását.
A Financial Times szerint XVI. Károly Gusztáv svéd király karácsonyi üzenetében azt mondta:
Azt hiszem, kudarcot vallottunk. Sokan haltak meg, és ez szörnyű.
A különutas svéd válságkezelési stratégia támogatottsága csökkent, de a megkérdezettek kis többsége (52 százaléka) még mindig pártolja azt.
A járvány második hulláma, némi késéssel, de végül Svédországot is elérte:
Abból a szempontból valóban bukásról van szó, hogy
a Coviddal-összefüggő halálesetek száma Svédországban továbbra is nagyon magas a szomszédokhoz képest.
Dániában "mindössze" 975-en, Finnországban 472-en, Norvégiában pedig 402-en vesztették életüket (miközben lakosságszámuk mintegy fele Svédországénak).
Abból a szempontból viszont nem beszélhetünk bukásról, hogy – mint az FT adatbázisából kiderül –
a 100 ezer lakosra jutó koronavírusos halálesetek száma a karanténmentes Svédországban még mindig alacsonyabb, mint számos, karantént bevezető országban, így Nagy-Britanniában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban.
Ráadásul a svédeknél kisebbek a gazdasági, társadalmi és egyéb egészségügyi károk, mint a hónapokra bezárkózó országokban, mégha ezen előnyök egy részét nehéz is számszerűsíteni. Teljes mérleget vonni valószínűleg csak több idő elteltével lehet.
UPDATE:
XVI. Károly Gusztáv kijelentésével kapcsolatban a svéd királyi ház az AFP hírügynökség megkeresésére közölte: a király kommentje “politikamentes”, és nem a válságkezelési stratégiára kell érteni. XVI. Károly Gusztáv egész Svédországról és az egész társadalomról beszélt, valamint empátiáját fejezte ki a járvány által különböző módon érintettek és az elhunytak iránt, tették hozzá.
A svéd megközelítés lényegéről, előnyeiről és hátrányairól, valamint a karanténhelyzet társadalmi veszélyeiről és a média felelősségéről ebben a jegyzetben írtunk: Menekülés a Covid-disztópiából avagy mit tanulhatunk a svédektől?
A kormánykoalíció nem bukott el.
