A koronavírus-járvánnyal szemben eddig alkalmazott válságkezelési stratégia megváltoztatására szólították fel a világ országainak kormányait neves amerikai és angol egyetemek tudósai.
Pusztító hatás
Sunetra Gupta (Oxfordi Egyetem), Jay Bhattacharya (Stanford Egyetem) és Martin Kulldorff (Harvard Egyetem) deklarációjukban, amelyet a Guardian idézett, azt írják, hogy
a járvány terjedésének megakadályozására elrendelt karanténnak és korlátozásoknak pusztító hatásuk van a közegészségügyre az általános ellátás megszakítása és a lelki egészség károsítása által.
Ráadásul a negatív következmények főleg a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeket érik.
Ezt is figyelembe véve a trió azt javasolja, hogy az időseket és más, veszélyeztetett csoportokat meg kell védeni,
a fiatal és egészséges emberek számára ugyanakkor azonnal lehetővé kell tenni a megszokott életük folytatását.
Úgy vélik, hogy a koronavírus ezerszer halálosabb az idősek és betegek körében a fiatalokhoz képest, a gyerekekre nézve pedig veszélytelenebb, mint például az influenza.
A deklarációban (The Great Barrington Declaration), amelyet mostanáig több mint 2600 tudós írt alá, azzal is érvelnek, hogy
ha engedik terjedni a vírust a csak kis mértékben veszélyeztetett csoportok körében, akkor elérhetővé válhat a nyájimmunitás.
Ez azt jelenti, hogy a közösség jelentős része, becslések szerint 60-70 százaléka védetté válik a vírussal szemben védőoltás vagy a vírusból való kigyógyulás révén – a koronavírus ellen egyelőre nincs védőoltás, ezért csak utóbbi verzió lehetséges –, többé nem fertőződhet meg és másokat sem fertőzhet meg. Így a járvány terjedése lelassul, egy idő után pedig le is áll. (Bár feljegyeztek olyan esetet is, amikor egy gyógyult személy újra megfertőzödött, szakértők egy része szerint ez ritka jelenség lehet, ráadásul a szóban forgó páciensnek második alkalommal nem voltak tünetei.)
A deklaráció szerzői összességében azt javasolják, hogy az alapvető normákat – kézmosás, otthon maradás betegség esetén – mindenki tartsa be. Ugyanakkor ismét meg kell nyitni az iskolákat és az egyetemeket, az alacsony kockázatú csoportokba tartozó embereket vissza kell engedni a munkahelyükre, nyitva kell tartani az éttermeket és üzleteket, valamint ismét lehetővé kell tenni a sport-, kulturális- és egyéb rendezvényeket.
A nyájimmunitás megvalósulásával végül az egész társadalom védetté válhat, áll a deklarációban.
Vitatott terv
A Guardian szerint a nyilatkozatot ugyanakkor több kritika is érte.
Gregg Gonsalves, a Yale Egyetem epidemológusa szerint a korlátozások és karanténok szükségesek voltak a fertőzöttségi mutatók csökkentése érdekében,
ráadásul a népesség csaknem felének van olyan egészségügyi problémája, ami veszélyeztetté teszi a járvány szempontjából.
William Hanage, a Harvard Egyetem epidemológusának és társainak tanulmánya pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 35 év felett a koronavírus már veszélyesebb az influenzánál, és a kockázat a korral exponenciálisan növekszik.
Ez pedig azt jelenti, hogy a népesség széles rétegei szorulnak védelemre.
A svédek már bevezették
A deklarációban felvetett javaslat persze nem új, Svédország például – a nyugati világ országai közül egyedüliként – nagyrészt ezt az utat követi. Azaz csak relatív enyhe korlátozásokat vezetett be és tart fenn a társadalmi-gazdasági élet biztosítása érdekében, és a társadalom egésze helyett a betegeket és az időseket próbálja megvédeni.
Svédország koronavírusos halálozási rátája jóval magasabb, mint a szomszédos országoké, ugyanakkor alacsonyabb, mint számos, szigorú karantént alkalmazó országé.
(Háttéranyagunk: A nagy svéd kísérlet – bejött-e a karanténmentes válságkezelés?)
A legfrissebb adatok pedig azt mutatják, hogy miközben Európa jelentős része – köztük Magyarország is – a fertőzés második hullámával küzd, addig Svédországban karantén nélkül is visszaszorult a járvány. Az új halálesetek száma továbbra is minimális szinten van:
Európában a legtöbben, 42,5 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg a koronavírus miatt, Olaszországban 36 ezren, Franciaországban és Spanyolországban több mint 32 ezren vesztették életüket.
Svédországban eddig 5883-an hunytak el a járvánnyal összefüggésben.
Visszaveszik azokat a katonákat, akik az elhíresült „fiatalítás” miatt távoztak a honvédségből. 
