Rekordalacsony értékre süllyedt Svédországban a pozitív koronavírus-tesztek aránya a helyi Közegészségügyi Hatóság keddi tájékoztatása szerint.
A hatóság minden korábbinál több, mintegy 120 ezer tesztet végzett el a múlt héten, amelyekből mindössze 1,2 százalék, azaz 1300 lett pozitív.
Tavasszal, a járvány csúcspontján még 19 százalék volt a pozitív tesztek aránya.
Stratégiánk következetes és fenntartható. Valószínűleg itt kisebb a vírus terjedésének veszélye, mint más országokban
- idézte Jonas Ludvigssont, a Karolinska Institutet Orvostudományi Egyetem epidemológus professzorát a Reuters. Szerinte Svédországban alighanem nagyobb immunitás alakult ki a vírussal szemben.
Karantén nélkül is lecsengett a járvány
Mindez azért is érdekes, mert a skandináv állam különutas politikát folytat a koronavírus elleni küzdelemben:
karantén helyett csupán viszonylag enyhe korlátozásokat vezetett be.
A járvány teljes ideje alatt nyitva hagyta az alapfokú iskolákat, nem zárta be az üzleteket, éttermeket, pubokat sem, és próbálta minél jobban fenntartani a gazdasági-társadalmi életet. (Interjúnk a mindennapokról: Egy ország, amelyet nem bénított meg a vírus.)
Ezzel párhuzamosan a hatóságok felelős viselkedésre, a higiéniai szabályok és a közösségi távolság betartására kérték az embereket, valamint arra ösztönözték őket, hogy a betegség legkisebb jele esetén maradjanak otthon.
A svédeknél ráadásul nemcsak a pozitív tesztek aránya esett vissza, hanem az új, regisztrált fertőzések, a kórházban kezeltek és az új halálesetek száma is:
Eközben a tavasszal szigorú karantént alkalmazó országok (például Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia) a járvány második hullámával küszködnek – legalábbis ami az új fertőzések számát illeti –, és sorra állítják vissza a korlátozások egy részét. (A halálozásokat tekintve ugyanakkor jelenleg nincs második hullám.)
A karantén hiányának pozitív gazdasági hatásai is megmutatkoztak:
a svéd GDP a második negyedévben jóval kisebbet zuhant, mint a szigorú korlátozásokat alkalmazó országoké.
A modellt az Egészségügyi Világszervezet is dicsérte, mint fenntartható stratégiát.
Mit mutat a halálozási ráta?
Tény ugyanakkor az is, hogy a svéd halálozási ráta – a koronavírusos elhunytak aránya a népességen belül – jóval nagyobb a szomszédos országokénál. (Arról itt írtunk, hogy ez a mutató világviszonylatban is magas.)
Ami az abszolút számokat illeti, míg Svédországban 5838-an vesztették életüket a koronavírussal összefüggésben a ma reggeli adatok szerint, addig Dániában 628-an, Finnországban 336-an, Norvégiában 264-en. A svéd hatóságok a halálozások magas számát főleg arra vezetik vissza, hogy nem tudták megvédeni az idősotthonok lakóit.
Igaz, a svéd ráta még így is alacsonyabb, mint a szigorú karantént bevezető, nagy nyugat- és dél-európai országoké.
Nagy-Britanniában csaknem 42 ezren, Olaszországban 35,5 ezren, Franciaországban csaknem 31 ezren, Spanyolországban 29,5 ezren hunytak el eddig.
A svéd stratégia atyja, Anders Tegnell járványügyi szakértő már korábban is azt hangsúlyozta, hogy Svédország más államoknál holisztikusabban kezeli a válságot:
nemcsak a járványt magát nézi, hanem annak közép- és hosszútávú gazdasági, társadalmi és pszichológiai hatásait.
Hálátlannak nevezte Ukrajna vezetését. 
