A svéd állami rádió után a Dagens Nyheter svéd napilapnak is interjút adott Anders Tegnell, a Svéd Közegészségügyi Hatóság járványügyi vezetője, aki a koronavírus-ellenes korlátozó intézkedéseket nagyrészt elvető különutas svéd politika atyjaként került a nemzetközi érdeklődés középpontjába.
Tegnell a lapnak azt mondta: vannak dolgok, amiket jobban csinálhattak volna, de összességében úgy véli, hogy Svédország jó utat választott.
Ezen változtatna
Hozzátette: ahhoz, hogy máshogy csináljanak néhány dolgot, többet kellett volna tudniuk a vírusról és annak terjedéséről akkor, amikor az első döntéseket meghozták. Akkor azonban szerinte erről még senki sem tudott sokat.
Például nem voltak tisztában azzal, hogy az idősotthonokban ilyen nagy a „fertőzéspotenciál”, ilyen könnyen bejut és terjed ott a vírus, és ilyen sokan halhatnak meg. (A svéd halálozási ráta nemzetközi viszonylatban magas, a halálesetek mintegy fele idősotthonokhoz köthető. Csütörtökig összesen 4562-en vesztették életüket.)
Arról sem tudtak eleget, hogy milyen körülmények között terjed legjobban a vírus, most már viszont több információval rendelkeznek – fűzte hozzá. Dolgoznak az idősotthonokban uralkodó állapotok javításán is. (Erre a célra több mint kétmilliárd koronát költ a kormány - a szerk.)
Elismerte azt is, hogy a vírussal összefüggésben elhunytak száma még mindig nagyon magas. Korábban naponta csaknem százan vesztették életüket, mostanában napi ötvenen.
Az idősotthonokkal kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy a teszteléseket is sokkal hamarabb el kellett volna kezdeniük.
Ezen nem változtatna
Ezzel együtt Tegnell nem hiszi, hogy a karantén jó megoldás lett volna Svédország számára.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan lezárások, amiket meg kellett volna tenniük, azt mondta:
Ez nem egyértelmű a jelenlegi tudásunk alapján. Nem hiszem, hogy van ilyen.
Szerinte az alapstratégia jól működik, és nem látja, milyen teljesen más utat választhattak volna. Kisebb változtatásokat persze tettek, és ez a jövőben is így lesz.
Úgy véli, jó döntés volt az is, hogy már kezdetben a közösségi távolságtartásra és a fizikai érintkezés minimalizálására koncentráltak, mert a közösségi távolságtartással lehet a leghatásosabban megállítani a vírust. (Svédországban az éttermek, kávézók sem zártak be, ugyanakkor az embereknek bizonyos távolságot kell tartaniuk egymástól – a szerk.)
Tegnell szerint sok olyan ország, amely mindent lezárt a vírus miatt, elgondolkozhatna azon, hogy valóban ez volt-e a megfelelő megoldás, vagy kevesebb korlátozással is azonos hatást érhettek volna el.
Mit mondott tegnap?
A svéd járványügyi vezető korábbi, a svéd rádiónak adott interjúja egyébként nagyot ment a világsajtóban, hiszen a többi közt a Financial Times, a New York Times, a Guardian és a Zeit is beszámolt róla, különböző felhangokkal.
Lapunk a Financial Times beszámolóját vette át. Ez alapján Tegnell azt mondta:
mai tudásuk szerint középutas megoldást választanának a svéd modell és világ többi országa által alkalmazott modell között.
Szerinte komolyabb korlátozások kellettek volna, írta a brit üzleti lap, amely cikkében számos egyéb kérdésre is kitért.
A svéd rádiónak adott interjú a járványügyi vezető tegnapi sajtótájékoztatóján is szóba került. Ezzel kapcsolatban azt mondta:
Elterjedt a hírekben, hogy én és mi (a Svéd Közegészségügyi Hatóságnál) rossznak tartjuk az általunk alkalmazott stratégiát, és azon drasztikusan változtatni kellene. Ez abszolút nem igaz. Továbbra is azt gondoljuk, hogy a stratégia jó, de mindig vannak fejlesztések, mindig jobbá lehet azt tenni.
Hozzátette: nem feltétlenül hiszi azt, hogy rosszul idézték, inkább csak túlinterpretálták a kommentárjait.
A magyar kétszintű bankrendszer megalakulása óta közel négy évtized telt el, amely idő alatt gyökeresen átalakultak a hazai pénzügyi szolgáltatások. 
