1. Belgium
816 haláleset/millió lakos.
Belgium már hosszabb ideje vezeti a "fekete toplistát": itt a legmagasabb a világon az egymillió főre jutó koronavírusos halottak száma.
Csütörtökig mintegy 9400-an hunytak el, a diagnosztizált fertőzöttek száma 58 ezer.
A magas számot a belga hatóságok részben azzal magyarázzák, hogy ők – szerintük a világon egyedüli országként – nem csak a bizonyítottan koronavírusos, kórházakban és idősotthonokban elhunyt betegeket emelik be a statisztikába, hanem azt a több ezer embert is, akiknél csupán gyanítják, hogy a vírus miatt vesztették életüket.
A BBC szerint a másik ok az lehet, hogy Belgiumban európai viszonylatban magas az otthonokban élő idősek aránya a népességen belül. Márpedig ezeket az intézményeket a belga hatóságok sem tudták megvédeni: a halálesetek több mint fele itt történt május eleji adatok szerint.
Belgium március közepén vezetett be szigorú karantént, amit május eleje óta fokozatosan felold.
2. Spanyolország
580 haláleset/millió lakos.
Spanyolországot később érte el a járvány, mint Olaszországot, de végül ugyanúgy végigment rajta. Csütörtökig több mint 27 ezer áldozatot és 236 ezer fertőzöttet regisztráltak.
A spanyolok szintén szigorú karantént alkalmaztak, amit fokozatosan oldottak, oldanak fel.
A héten már kinyithattak az első strandok, június nyolcadikán folytatódhat a labdarúgó-bajnokság, július elején pedig – ha minden jól megy – jöhetnek a külföldi turisták is.
3. Egyesült Királyság
557 haláleset/millió lakos.
Az Egyesült Királyságban relatív későn indult be a járvány, utána viszont végigsöpört az országon. Az áldozatok száma 37,5 ezer – ez a legmagasabb érték Európában –, a regisztrált fertőzötteké pedig meghaladja a negyedmilliót.
A brit kormány eleinte még szemezgetett a „svéd modellel” – csupán enyhe korlátozások, a társadalmi-gazdasági élet fenntartása, sebezhető csoportok szeparálása –, végül azonban a karantén mellett döntött.
A koronavírust egyébként – a miniszterelnökök közül egyedüliként – Boris Johnson is benyelte. A brit kormányfő még az intenzív osztályt is megjárta, végül azonban meggyógyult, és ma már ismét ő irányítja a szakadár szigetországot.
4. Olaszország
545 haláleset/millió lakos.
Olaszország sokáig a járvány európai epicentruma volt, itt volt messze a legtöbb áldozat Európában. Az észak-olaszországi kórházak megteltek koronavírusos betegekkel, akik egy részének nem jutott lélegeztető-gép.
Olaszország szintén szigorú karantént vezetett be, ami komoly társadalmi kárral járt.
A járványt ugyanakkor sikerült lelassítani: múlt héten a reprodukciós ráta csaknem az egész országban egy alá csökkent. Az áldozatok száma jelenleg mintegy 33 ezer, a diagnosztizált fertőzötteké 230 ezer.
5. Franciaország
426 haláleset/millió lakos.
Franciaországban szintén relatív későn lobbant be a járvány. Eddig 28,5 ezer áldozatot regisztráltak, a fertőzöttek hivatalos száma 183 ezer.
A nyugat-európai ország szintén szigorú karantént alkalmazott, amin május első felében kezdett lazítani.
6. Svédország
405 haláleset/millió lakos.
A svédek Európa feketebárányai, akiket számos támadás ért különutas politikájuk miatt. A skandináv ország ugyanis elutasítja a karantént, és csak enyhe korlátozásokat vezetett be, hogy megvédje társadalmi-gazdasági életét.
Bár ez nagyrészt sikerült, a legsebezhetőbb embereket, az idősotthonok lakóit nem sikerült megmenteniük. Eddig több mint 4200-an vesztették életüket, a fertőzöttek hivatalos száma 35 ezer.
A svéd modellel kapcsolatban korai lenne mérleget vonni. Tény, hogy messze vannak a nyájimmunitástól, halálozási rátájuk pedig világviszonylatban is magas. Ugyanakkor le tudták lassítani a járványt, a karantén hiánya pedig hosszútávon pozitív társadalmi, egészségügyi és gazdasági hatásokkal járhat. (Háttéranyagunk: csatát vesztett, de a háborút még megnyerheti Svédország.)
7. Hollandia
340 haláleset/millió lakos.
Hollandia úgynevezett intelligens karantént vezetett be, ami kevésbé volt szigorú, mint például a szomszédos Belgiumé. Csütörtökig mintegy 5900-an vesztették életüket, a diagnosztizált fertőzöttek száma 46 ezer.
A szigorításokat május első felében kezdték lazítani, és fokozatosan, szeptember elsejéig bezárólag oldják fel őket. A gyerekek már május 11-én visszatérhettek az általános iskolákba csaknem kéthónapos szünet után. Az éttermek, bárok június elején nyithatnak ki, feltételekkel.
A karantén miatt Mark Rutte holland miniszterelnök nem látogatta meg haldokló édesanyját élete utolsó heteiben. A 96 éves asszony május közepén hunyt elé egy hágai idősek otthonában, nem koronavírus következtében. Fia végül az utolsó éjjelén ment el hozzá.
8. Írország
332 haláleset/millió lakos.
A szigetország május 18-én kezdett lazítani a korlátozó intézkedéseken, amiket öt fázisban, három hetes intervallumokban old majd fel a tervek szerint. Eddig mintegy 1600-an hunytak el, a fertőzöttek hivatalos száma 25 ezer.
Az ír karantén egyébként sokkal szigorúbb volt a britnél: minden összejövetelt betiltottak, az emberek pedig nem hagyhatták el az otthonukat, csupán bevásárlásra és rövid testmozgásra volt lehetőségük lakhelyük két kilométeres körzetében.
Leo Varadkar miniszterelnök szerint a vírus „nagyon súlyosan” érintette az országot. A gazdaságot lassan, fokozatosan indítják újra.
9. Egyesült Államok
283 haláleset/millió lakos.
Az Egyesült Államokban e hét közepén lépte át a halálos áldozatok száma a százezret, a fertőzöttek száma pedig jelenleg 1,7 millió – az USA mindkét mutatót tekintve világelső.
A BBC számításai szerint a koronavírus számlájára írt halálesetek száma már majdnem eléri a koreai, vietnámi, iraki és afganisztáni háborúkban elesett amerikai katonák együttes számát. Donald Trump amerikai elnök szerint a mostani járvány súlyosabb támadás Pearl Harbornál és szeptember 11-nél is.
Ugyanakkor nagyon súlyos károkat okoznak a járvány ellen bevezetett korlátozó intézkedések is: a krízis kezdete, március közepe óta csaknem 41 millió ember vesztette el állását – ekkora elbocsátási hullámra az 1929-es nagy gazdasági világválság óta nem volt példa.
10. Svájc
194 haláleset/millió lakos.
Bár az alpesi ország alig került be a nemzetközi hírekbe, népességen belüli halálozási rátája a tizedik legmagasabb a világon. Csütörtökig mintegy 1900-an hunytak el, a fertőzöttek száma 31 ezer.
Svájc március közepén vezetett be karantént, amit április végén kezdett feloldani, az iskolákba május 11-én térhettek vissza a gyerekek. Június első felében nyitnak a mozik és a színházak is.
A svájci egészségügyi hatóságok április végén egyébként korábbi álláspontjukat felülbírálva közölték, hogy a 10 évesnél fiatalabb gyerekek nyugodtan ölelgethetik nagyszüleiket, mivel ilyen fiatal korban nem kaphatják el a vírust, és így nem is fertőzhetnek.
Szerintük az időseknek mentális egészségük szempontjából még fontos is, hogy találkozhassanak az unokáikkal.
A „fekete top 10-ből” egyébként csak hajszállal maradt ki Ecuador, Kanada és Luxemburg.
Magyarországon jelenleg 52 halálos áldozat jut egymillió lakosra – korábbi számításaink szerint ezzel Európában a középmezőnyben vagyunk, Közép- és Kelet-Európában ugyanakkor magas a magyar halálozási ráta.
A fertőzöttek valós száma mindenhol sokszorosa lehet a hivatalos számnak, hiszen a vírushordozók többsége enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészeli át a fertőzést.
A népességen belüli halálozási ráták összehasonlításánál pedig érdemes észben tartani, hogy országonként eltérhet a kiindulási járványhelyzet, a demográfiai összetétel, a lakosság egészségügyi állapota, valamint az, hogy milyen mértékben derítik fel a koronavírusos haláleseteket, és hogyan könyvelik el azokat.
És természetesen azt se feledjük, hogy a számok mögött emberek vannak.
(A cikkhez a Financial Times adatbázisát használtuk fel – a szerk.)
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
