Európai viszonylatban átlagos Magyarországon a koronavírusos halálesetek aránya a népességen belül, derül ki lapunk összesítéséből, amely a New York Times adatbázisa alapján készült.
Hol áll Magyarország?
Az amerikai napilap statisztikái szerint itthon mintegy 22 ezer lakosra jut egy koronavírusos elhunyt. Számításaink szerint ezzel
Európán belül a 20. helyen, azaz a középmezőny közepén vagyunk.
Összesen 41 országot vettünk figyelembe a legutóbbi hétköznap, május 15-én elérhető adatok alapján – a földrajzi értelemben európai országok mellett két transzkontinentális államot, Oroszországot és Törökországot is –, kihagytuk viszont a kevesebb mint 100 ezer lakosú törpeállamokat.
Európai viszonylatban Észtország (21 ezer lakos/haláleset), Észak-Macedónia (22 ezer) és Norvégia (23 ezer) rátája van a legközelebb a magyarhoz. Azaz – kissé leegyszerűsítve – ezekben az államokban körülbelül ugyanakkora az esélye annak, hogy egy ember koronavírussal összefüggésben veszítse életét, mint Magyarországon.
Tágabb régiónkban – ez alatt most a volt szocialista országokat és azok utódállamait értjük – viszont magas a magyar halálozási ráta.
A május 15-i adatok szerint 15 régiós országnak jobbak a mutatói: Csehországban például mintegy másfélszer (36 ezer), Lengyelországban és Horvátországban kétszer (43-44 ezer), Bulgáriában háromszor (71 ezer), Szlovákiában pedig kilencszer (202 ezer) annyi lakosra jut egy koronavírusos haláleset, mint itthon.
A szocialista blokk volt országai vagy utódállamai közül Magyarország mindössze négyet előz meg, azokat is csak alig: Észtországot (21 ezer lakos/haláleset), Szlovéniát (20 ezer), Romániát és Moldovát (18-18 ezer).
Keleten sokkal jobb a helyzet
A közép- és kelet-európai országokban általában sokkal kisebb a fertőzöttségi és a halálozási ráta, mint Nyugat- és Dél-Európában.
A tíz legkedvezőbb halálozási mutatóval rendelkező ország közül nyolc, a húsz legjobb közül 16 ország tartozik a régiónkba.
Rajtuk kívül csupán Málta (81 ezer lakos/haláleset), Görögország (69 ezer), Izland (35 ezer) és Norvégia tudott bekerülni a top 20-ba.
A legjobb helyzetben egyértelműen Szlovákia van, ahol 200 ezer lakosra jut egy koronavírusos áldozat. Északi szomszédunk – Görögországhoz hasonlóan – anno gyorsan és szigorúan reagált a járvány kitörésére. (Háttéranyagunk: Két uniós ország, amely eddig kifogott a koronavíruson.)
Szlovákia után Lettországban, Ukrajnában és Albániában követelte a legkevesebb áldozatot a fertőzés a lakosságszámhoz mérten: a letteknél mintegy 100 ezer, az ukránoknál és az albánoknál pedig 94, illetve 92 ezer lakosonként van egy elhunyt a hivatalos adatok szerint.
A tíz legrosszabb mutatóval rendelkező ország közül kilenc dél- vagy nyugat-európai.
A lista végén Belgium áll, ahol 1300 lakosra jut egy koronavírussal összefüggésben elhunyt személy. A belgáknál tehát – kissé lesarkítva – 150-szer nagyobb a koronavírusos halál veszélye, mint a szlovákoknál.
Belgium után Spanyolország (1700 lakos/haláleset) és Olaszország következik (1900), majd a britek (2000) és a franciák (2400) jönnek a sorban.
A „fekete” top 10-be a dél- vagy nyugat-európai államokon kívül csupán a különutas válságkezelést folytató svédek kerültek be, akiknél 2900 lakosonként van egy halálos áldozat – ez a hatodik legrosszabb érték európai szinten.
Sok a fehér folt
A diagnosztizált fertőzöttek arányára most nem térünk ki, mert azokat csak komoly fenntartásokkal lehet összehasonlítani. Az egyes országok ugyanis eltérő mennyiségű tesztet végeznek, valamint esetenként különböző tesztelési módszereket és stratégiát használnak.
Azt pedig már számos tanulmány megállapította, hogy
a fertőzöttek valós száma – figyelembe véve azokat, akik enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelik át a vírust – sokszorosa lehet a diagnosztizáltak számának.
A halálozási ráták esetében is érdemes figyelembe venni, hogy országonként eltérhet a kiindulási járványhelyzet, a demográfiai összetétel, az egészségügyi állapot, valamint az, hogy milyen mértékben derítik fel a koronavírusos haláleseteket, és milyen szempontok alapján könyvelik el azokat.
Azonban még így is adnak egy hozzávetőleges képet arról, hogy mennyire sújtotta eddig a koronavírus az egyes országokat.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
