Statisztikák alapján Szlovákia áll a legjobban a koronavírus elleni harcban: itt a legalacsonyabb a lakosságszámra vetített halálozási ráta Európában.
Előnyben Közép-Kelet-Európa
A Bloomberg szerint Szlovákiában „mindössze” 3,3 koronavírusos áldozat jut egymillió lakosra, míg Lengyelországban 14, Csehországban 20, Magyarországon pedig 28.
A nyugat- és dél-európai országok többségéhez képest pedig kirívóan jó a szlovák mutató,
hiszen Németországban 72, az Egyesült Királyságban 307, Franciaországban 351, Olaszországban 440, Spanyolországban pedig 496 a koronavírussal összefüggő halálesetek száma egymillió lakosonként.
A New York Times számításai szintén azt jelzik, hogy Európán belül északi szomszédunknál a legalacsonyabb a lakosságszámhoz mért halálozási ráta. Alacsony mutatóval bír a többi közt Bulgária, Koszovó, Ukrajna, Lettország, Fehéroroszország, Oroszország és Görögország is.
Bár az egyes országok halálozási rátái csak megkötésekkel hasonlíthatók össze – a kiindulási helyzet, valamint a koronavírusos halálesetek felderítettségi szintje és regisztrálása jelentősen eltérhet –, a számokból annyi azért kitűnik, hogy a kelet-és közép-európai országok nagyságrendekkel jobb helyzetben vannak, mint a náluk gazdagabb nyugat- és dél-európai államok.
A statisztikák szerint tehát térségünkben jóval kisebb az áldozattá válás esélye, mint Nyugaton.
De mi áll ennek hátterében például Szlovákia esetében?
A legfontosabb tényező a gyorsaság. (...) Ma már látjuk, hogy Szlovákia helyesen cselekedett
– mondta a Bloombergnek Eva Schernhammer, a bécsi Orvostudományi Egyetem Járványügyi Osztályának vezetője.
Szlovákia – Olaszország után – Európában elsőként zárta be az iskolákat és az üzleteket, valamint zárta le a határokat. A helyi politikusok és televíziós műsorvezetők pedig már akkor védőmaszkban mutatkoztak, mielőtt azt kötelezővé tették volna.
Pozsonyban és környékén Juraj Draba, a régió vezetője már két nappal az első koronavírusos fertőzött diagnosztizálása után – és egy héttel az országos karantén előtt – felfüggesztette a tanítást az iskolákban, mivel
látta, hogy mi történik Olaszországban.
A szlovák egészségügyi szervek pedig arra kérték a rendőrséget, hogy állítsa meg és küldje karanténba az ausztriai vakációról visszatérő síelők egy nagyobb csoportját. Utólag kiderült, hogy hatvan fertőzött volt közöttük. (Az egyik osztrák gócpontról szóló háttéranyagunkat itt olvashatják: Így lett az osztrák bulifalu Európa vírusbombája.)
A kormány most már lazít a karanténon, és megkezdte a gazdaság újraindítását.
Szlovákiában szerda délutáni adatok szerint mintegy 1400 diagnosztizált fertőzött van, és húszan vesztették életüket a vírussal összefüggésben. (A cseh válságkezelésről készült interjúnkat itt olvashatják: Így gyűrheti le Csehország a koronavírust.)
Görögország, a nagy meglepetés
Szintén jól állja a sarat Görögország, ami azért is meglepő, mert az országot a 2010-es évek elején mély gazdasági válság, az elmúlt években pedig menekültválság sújtotta (és sújtja), társadalma elöregedett, politikailag meglehetősen instabil, politikai elitjét pedig kis túlzással a korrupció szinonimájaként szokták emlegetni nemzetközi szinten.
Görögországban eddig 2500 fertőzöttet regisztráltak, az elhunytak száma 138. Százezer lakosra 1,3 haláleset jut, ami alacsony érték európai viszonylatban – Magyarországon 3,1, Romániában 3,4, Németországban 7,4, Spanyolországban 51 ez a mutató.
Bár a fertőzöttek hivatalos száma önmagában nem sokat jelent – a görög hatóságok mindössze 70 ezer embert teszteltek, így a valós szám, más országokhoz hasonlóan, jóval több lehet a közöltnél –,
a lakosságszámra vetített halálozási ráta nagyságrendekkel kisebb a legfertőzöttebb nyugat- vagy dél-európai országokénál.
A New York Times által idézett szakértők szerint ennek egyik oka, ahogy Szlovákia esetében is, a gyorsaság:
relatív gyorsan bevezették a közösségi távolságtartást célzó intézkedéseket.
A görög kormány február végén, egy nappal az első koronavírus-fertőzött diagnosztizálása után lefújta a karneválokat. Március 11-én bezáratta az iskolákat, két nappal később korlátozta a nem létfontosságú utazásokat, és bezáratta az éttermeket, kávézókat, könyvtárakat, múzeumokat.
A külföldről hazatérőket automatikusan két hetes karanténba küldte, majd minden görögöt arra kért, hogy ha elhagyja a lakhelyét – akár csak kutyasétáltatás céljából – , azt minden esetben jelentse a hatóságoknak.
A szigorításokat – és ez szintén meglepőnek tűnhet – a görögök többsége elfogadta.
Megelőző jelleggel cselekedtünk
-idézte az amerikai lap Giorgosz Gerapetritisz államminisztert. Szerinte bevállalták a korlátozásokkal járó jelentős anyagi áldozatokat az emberéletek megvédéséért cserébe.
A kormány emellett megerősítette a 2010 utáni megszorítások által megtépázott egészségügyet: már februárban elkezdték jelentősen bővíteni az intenzív osztályokat, és több ezer dolgozót vettek fel a kórházakba.
Szakértők úgy vélik, hogy a gyors bővítés nélkül a járvány túlterhelte volna az egészségügyet. Azt is kiemelik, hogy
a görög kormány hallgat a tudományra
– a válságstratégia kialakításában vezető szerepet adott Szotirisz Tsiodrasznak, az Athéni Egyetem fertőzőbetegségekre specializálódott szakemberének.
A járványügyi helyzet javulása miatt a kabinet már bejelentette, hogy fokozatosan fel kívánja oldani a szigorításokat.
Ellentmondó nyilatkozatok. 
