Olaszországban ötből négy embernek külső segítség kell ahhoz, hogy lelkileg megbirkózzon a koronavírus-járvány következményeivel. Nem csak a bezártság okozott és okoz megterhelést, hanem a létbizonytalanság, a megélhetés elvesztése is. Többen öngyilkosok lettek, ez azonban csak a jéghegy csúcsa.
Arról napi szinten érkeznek hírek, hogy hány áldozatot követel a koronavírus-járvány szerte a világban, arról viszont még relatív keveset tudunk, hogy mennyi áldozata van és lehet a jövőben a járvány ellenes intézkedéseknek és azok következményeinek.
Szuperhold a római Velence téren 2020. április 7-én. EPA/Massimo Percossi
Dupla lelki teher
Egy friss olasz tanulmány, amelyet a Guardian ismertetett, arra figyelmeztet, hogy a vírus miatt elrendelt csaknem két hónapos karantén komoly lelki megterhelést jelentett (és egyes esetekben jelent még mindig) az embereknek.
Az Olasz Pszichológusok Nemzeti Tanácsa (CNOP) felmérése szerint
tízből nyolc olasz jelezte, hogy lelki segítségre van szüksége.
A korábbi felmérések még jóval alacsonyabb arányt mutattak. Pszichológusok szerint egyre többen fordulnak hozzájuk segítségért.
Sara Reginella, egy anconai pszichológus például arról számolt be, hogy már a karantén kezdetén nőtt a szorongásos, depressziós páciensek száma.
Bár májusban a kormány lazított az intézkedéseken, szerinte sokan továbbra is otthon maradnak, mivel a négy fal között nagyobb biztonságban érzik magukat.
A helyzetet súlyosbítja a válsággal járó létbizonytalanság, ami szakemberek szerint kataklizma-szerű hatással lehet a mentális egészségre.
Alapvető szükségletek forognak veszélyben. Az emberek elveszítik állásukat, otthonaikat. Aggódnak amiatt, hogy milyen jövőt tudnak biztosítani gyerekeiknek. Itt most nem az önmegvalósításról vagy a spirituális szükségletekről van szó, hanem a túlélésről
- mondta a brit lapnak Sara Reginella.
A válságkezelés áldozatai
A BRF Onlus alapítvány szerint az öngyilkosságok száma kis mértékben haladja meg a korábbi átlagot: március eleje óta 37 ember vetett véget életének Olaszországban, és 25-en kísérelték meg ezt.
Nem tudjuk, hogy ezek az emberek már depressziósak voltak vagy kezelés alatt álltak-e. Az viszont aggasztó, hogy néhány eset egyértelműen összefüggésben volt a járvánnyal
- véli Armando Piccinni, az alapítvány elnöke.
Öngyilkos lett például négy, a „járvány frontvonalában” dolgozó nővér, amit egy érdekvédelmi szervezet az őket ért fokozott stressznek tulajdonított.
Május hatodikán, két nappal a karantén enyhítésének kezdete után egy nápolyi kisüzlet tulajdonosát találták holtan irodájában, a hónap első hetében pedig további négy, kisbolt-tulajdonos kísérelt meg öngyilkosságot.
Március végén – mint arról egy társadalmi körkép keretében beszámoltunk – egy milánói férfi vetett véget az életének, miután megtudta, hogy elvesztette állását.
A brit lap emlékeztet arra, hogy legutóbb a 2007-es pénzügyi válság után nőtt érdemben az öngyilkosságok száma az országban, különösen a kisüzlet-tulajdonosok körében.
Óriási gazdasági problémák keletkeztek. Azok, akiknek fix jövedelmük van, könnyebben megbirkóznak a helyzettel. Azok viszont, akiknek elapadt a bevételük, nem részesültek elég segítségben. Sokan még mindig nem kapták meg az ígért pénzügyi támogatást
- mondja Maria Santa Lorenzini római pszichológus, aki öngyilkosságot megkísérelt üzlettulajdonosokat kezel.
A jéghegy csúcsa
Armando Piccinni szerint mindez csak a jéghegy csúcsa, mivel minden öngyilkosságra vagy öngyilkossági kísérletre több száz depressziós vagy egyéb, nagyon rossz lelkiállapotú ember jut.
A járvány következményei ugyanis súlyosbítják azok állapotát, akik már korábban is szorongásban vagy depresszióban szenvedtek, másokban pedig előidézhetnek ilyen lelki zavarokat.
Bár több ezer pszichológus ajánlott fel ingyenes konzultációkat, ezek száma véges. Sara Reginella szerint a terápiákat a jövőben támogatnia kellene az államnak, mivel sok embernek nincs erre pénze.
Ha nem indítanak ilyen projektet, az emberek állapota nem fog javulni
- véli a szakember.
Múlt héten az Egészségügyi Világszervezet már arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus örökre velünk maradhat, a világot pedig mentális egészségügyi krízis fenyegeti.
Olaszország Európában az elsők között vezetett be szigorú karantént, valamint állította le a gazdasági élet jelentős részét a vírus terjedésének megakadályozására, tehát az elsők között kénytelen szembesülni az intézkedések negatív társadalmi hatásaival.
Sokan már a karantén első heteiben nehezen viselték a bezártságot, a munkahelyek elvesztését, az anyagi ellehetetlenülést.
És bár kétségtelenül drámai jelenetek zajlottak és zajlanak az intenzív osztályokon, a fent bemutatott aggasztó fejlemények azt jelzik, hogy
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Nem bírja a több hónapos bezártságot? A japán hikikomorik évekig élnek a külvilágtól elzárva. Egy részük élvezi, hogy a maga ura lehet, újratervezi életét, szabadjára engedi kreativitását. Az izolációnak persze komoly árnyoldalai is vannak.
A koronavírus-járvány magyarországi elterjedése alaposan felforgatta a pszichiátriai betegek életét, de az ellátás egész rendszerét is. Időközben megjelentek a rendeléseken a vírusfóbiások, a kórházak pszichiátriai osztályain a személyes kapcsolatok megszakadása a korábbiaknál sokkal nehezebb helyzetet idézett elő, az orvosokon és az ápolószemélyzeten hatalmas lett a nyomás. A lapunk által megkérdezett egyik pszichiáter pedig a cikk készülésekor kapta el a kórt.
A különutas svédek messze vannak a nyájimmunitástól, halálozási rátájuk pedig világviszonylatban is magas. Ugyanakkor le tudták lassítani a járványt, a karantén hiánya pedig hosszútávon pozitív társadalmi, egészségügyi és gazdasági hatásokkal járhat.
Izsó Márton - Wéber Balázs | 2020. március 20. 20:06
A koronavírustól való félelem miatt világszerte megbénult az élet. Miközben a járvány terjed, a tőzsdék zuhannak, az üzletek bezárnak, emberek tömegeinek megélhetése lesz bizonytalan. Nem okozunk-e a vírusnál is nagyobb kárt azzal, hogy bezárjuk-e fél világot? Meddig tartható a jelenlegi válságkezelési módszer, és lehet-e reális alternatívája? És merünk-e erről szabadon gondolkodni? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.
A novemberinél jóval alacsonyabb decemberi inflációs adatnak köszönhetően több helyet léptünk előre az európai összevetésben, már karnyújtásnyira került a mezőny első fele. Mivel pedig eközben a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatunk a képzeletbeli dobogó alsó fokára ugrott. További érdekes részletek is kiderülnek lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.
Idén is a lakossági fogyasztás lesz a magyar gazdaság motorja, amit az országgyűlési választásokat megelőző kormányzati költések még tovább fűtenek. A fiskális élénkítés és április 12-e után viszont szükség lehet a költségvetés kiigazítására, hogy Magyarország elkerülje a bóvli kategóriát a nagy hitelminősítőknél.
Emmanuel Macron francia elnök arra fogja kérni az Európai Uniót, hogy aktiválja az EU „kényszerítő intézkedések elleni eszközét”, ha az Egyesült Államok valóban vámokat vet ki a Grönlandot érintő patthelyzetben – közölte vasárnap a francia elnök stábja.
Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolaj-finomító, a benzinkutakra január 27-én kezdődhet meg a szállítás – közölte Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter vasárnap Instagram-oldalán.
A jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a munkaerőpiacról közöl adatokat, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás tavalyi részletes adatait teszi közzé.
A 2 százalék lett az új bűvös GDP-célkitűzés. A legtöbb hazai elemző ekkora mértékű, vagy ennél enyhén magasabb, de mindenképp kettessel kezdődő növekedést vár 2026-ban Magyarországon. Ami biztos, hogy a kormány költekezései a választások előtt fűtik a gazdaságot, az ipar és a beruházások viszont továbbra is nagy kérdőjeleknek számítanak. Miként bizonyos értelemben az infláció is, hiába alakult az elmúlt időszakban a vártnál kedvezőbben.
