Olaszországban ötből négy embernek külső segítség kell ahhoz, hogy lelkileg megbirkózzon a koronavírus-járvány következményeivel. Nem csak a bezártság okozott és okoz megterhelést, hanem a létbizonytalanság, a megélhetés elvesztése is. Többen öngyilkosok lettek, ez azonban csak a jéghegy csúcsa.
Arról napi szinten érkeznek hírek, hogy hány áldozatot követel a koronavírus-járvány szerte a világban, arról viszont még relatív keveset tudunk, hogy mennyi áldozata van és lehet a jövőben a járvány ellenes intézkedéseknek és azok következményeinek.
Szuperhold a római Velence téren 2020. április 7-én. EPA/Massimo Percossi
Dupla lelki teher
Egy friss olasz tanulmány, amelyet a Guardian ismertetett, arra figyelmeztet, hogy a vírus miatt elrendelt csaknem két hónapos karantén komoly lelki megterhelést jelentett (és egyes esetekben jelent még mindig) az embereknek.
Az Olasz Pszichológusok Nemzeti Tanácsa (CNOP) felmérése szerint
tízből nyolc olasz jelezte, hogy lelki segítségre van szüksége.
A korábbi felmérések még jóval alacsonyabb arányt mutattak. Pszichológusok szerint egyre többen fordulnak hozzájuk segítségért.
Sara Reginella, egy anconai pszichológus például arról számolt be, hogy már a karantén kezdetén nőtt a szorongásos, depressziós páciensek száma.
Bár májusban a kormány lazított az intézkedéseken, szerinte sokan továbbra is otthon maradnak, mivel a négy fal között nagyobb biztonságban érzik magukat.
A helyzetet súlyosbítja a válsággal járó létbizonytalanság, ami szakemberek szerint kataklizma-szerű hatással lehet a mentális egészségre.
Alapvető szükségletek forognak veszélyben. Az emberek elveszítik állásukat, otthonaikat. Aggódnak amiatt, hogy milyen jövőt tudnak biztosítani gyerekeiknek. Itt most nem az önmegvalósításról vagy a spirituális szükségletekről van szó, hanem a túlélésről
- mondta a brit lapnak Sara Reginella.
A válságkezelés áldozatai
A BRF Onlus alapítvány szerint az öngyilkosságok száma kis mértékben haladja meg a korábbi átlagot: március eleje óta 37 ember vetett véget életének Olaszországban, és 25-en kísérelték meg ezt.
Nem tudjuk, hogy ezek az emberek már depressziósak voltak vagy kezelés alatt álltak-e. Az viszont aggasztó, hogy néhány eset egyértelműen összefüggésben volt a járvánnyal
- véli Armando Piccinni, az alapítvány elnöke.
Öngyilkos lett például négy, a „járvány frontvonalában” dolgozó nővér, amit egy érdekvédelmi szervezet az őket ért fokozott stressznek tulajdonított.
Május hatodikán, két nappal a karantén enyhítésének kezdete után egy nápolyi kisüzlet tulajdonosát találták holtan irodájában, a hónap első hetében pedig további négy, kisbolt-tulajdonos kísérelt meg öngyilkosságot.
Március végén – mint arról egy társadalmi körkép keretében beszámoltunk – egy milánói férfi vetett véget az életének, miután megtudta, hogy elvesztette állását.
A brit lap emlékeztet arra, hogy legutóbb a 2007-es pénzügyi válság után nőtt érdemben az öngyilkosságok száma az országban, különösen a kisüzlet-tulajdonosok körében.
Óriási gazdasági problémák keletkeztek. Azok, akiknek fix jövedelmük van, könnyebben megbirkóznak a helyzettel. Azok viszont, akiknek elapadt a bevételük, nem részesültek elég segítségben. Sokan még mindig nem kapták meg az ígért pénzügyi támogatást
- mondja Maria Santa Lorenzini római pszichológus, aki öngyilkosságot megkísérelt üzlettulajdonosokat kezel.
A jéghegy csúcsa
Armando Piccinni szerint mindez csak a jéghegy csúcsa, mivel minden öngyilkosságra vagy öngyilkossági kísérletre több száz depressziós vagy egyéb, nagyon rossz lelkiállapotú ember jut.
A járvány következményei ugyanis súlyosbítják azok állapotát, akik már korábban is szorongásban vagy depresszióban szenvedtek, másokban pedig előidézhetnek ilyen lelki zavarokat.
Bár több ezer pszichológus ajánlott fel ingyenes konzultációkat, ezek száma véges. Sara Reginella szerint a terápiákat a jövőben támogatnia kellene az államnak, mivel sok embernek nincs erre pénze.
Ha nem indítanak ilyen projektet, az emberek állapota nem fog javulni
- véli a szakember.
Múlt héten az Egészségügyi Világszervezet már arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus örökre velünk maradhat, a világot pedig mentális egészségügyi krízis fenyegeti.
Olaszország Európában az elsők között vezetett be szigorú karantént, valamint állította le a gazdasági élet jelentős részét a vírus terjedésének megakadályozására, tehát az elsők között kénytelen szembesülni az intézkedések negatív társadalmi hatásaival.
Sokan már a karantén első heteiben nehezen viselték a bezártságot, a munkahelyek elvesztését, az anyagi ellehetetlenülést.
És bár kétségtelenül drámai jelenetek zajlottak és zajlanak az intenzív osztályokon, a fent bemutatott aggasztó fejlemények azt jelzik, hogy
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Nem bírja a több hónapos bezártságot? A japán hikikomorik évekig élnek a külvilágtól elzárva. Egy részük élvezi, hogy a maga ura lehet, újratervezi életét, szabadjára engedi kreativitását. Az izolációnak persze komoly árnyoldalai is vannak.
A koronavírus-járvány magyarországi elterjedése alaposan felforgatta a pszichiátriai betegek életét, de az ellátás egész rendszerét is. Időközben megjelentek a rendeléseken a vírusfóbiások, a kórházak pszichiátriai osztályain a személyes kapcsolatok megszakadása a korábbiaknál sokkal nehezebb helyzetet idézett elő, az orvosokon és az ápolószemélyzeten hatalmas lett a nyomás. A lapunk által megkérdezett egyik pszichiáter pedig a cikk készülésekor kapta el a kórt.
A különutas svédek messze vannak a nyájimmunitástól, halálozási rátájuk pedig világviszonylatban is magas. Ugyanakkor le tudták lassítani a járványt, a karantén hiánya pedig hosszútávon pozitív társadalmi, egészségügyi és gazdasági hatásokkal járhat.
Izsó Márton - Wéber Balázs | 2020. március 20. 20:06
A koronavírustól való félelem miatt világszerte megbénult az élet. Miközben a járvány terjed, a tőzsdék zuhannak, az üzletek bezárnak, emberek tömegeinek megélhetése lesz bizonytalan. Nem okozunk-e a vírusnál is nagyobb kárt azzal, hogy bezárjuk-e fél világot? Meddig tartható a jelenlegi válságkezelési módszer, és lehet-e reális alternatívája? És merünk-e erről szabadon gondolkodni? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.
Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is két helyet rontottunk. Így már csak két EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Észtországban és Romániában.
Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.
Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
Alacsonyabb a nettó átlag- és mediánkereset is a júliusinál: utóbbi akkor még 399 ezer forint volt. Igaz, az augusztusi és a tavaly szeptemberi számokhoz képest van emelkedés, amelyről részletesen ír a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Több mint 200 ezer vállalkozást érint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kormányzat megállapodásából létrejött, 11 pontból álló adócsökkentési csomag, ami jövőre 78-90 milliárd forintot vesz ki az államkasszából, és hagy ott a cégeknél. A sajtóeseményt követő háttérbeszélgetésen azt is megtudtuk, hogy terítéken van-e még a szocho 13-ról 12 százalékra csökkentése.
Riasztani kellett a román légierő vadászgépeit. 
