A túlélés a tét – súlyos hatással lehet a vírusválság a lelki egészségre

Arról napi szinten érkeznek hírek, hogy hány áldozatot követel a koronavírus-járvány szerte a világban, arról viszont még relatív keveset tudunk, hogy mennyi áldozata van és lehet a jövőben a járvány ellenes intézkedéseknek és azok következményeinek.

Szuperhold a római Velence téren 2020. április 7-én. EPA/Massimo Percossi

Dupla lelki teher 

Egy friss olasz tanulmány, amelyet a Guardian ismertetett, arra figyelmeztet, hogy a vírus miatt elrendelt csaknem két hónapos karantén komoly lelki megterhelést jelentett (és egyes esetekben jelent még mindig) az embereknek.

Az Olasz Pszichológusok Nemzeti Tanácsa (CNOP) felmérése szerint

tízből nyolc olasz jelezte, hogy lelki segítségre van szüksége.

A korábbi felmérések még jóval alacsonyabb arányt mutattak. Pszichológusok szerint egyre többen fordulnak hozzájuk segítségért.

Sara Reginella, egy anconai pszichológus például arról számolt be, hogy már a karantén kezdetén nőtt a szorongásos, depressziós páciensek száma.

Bár májusban a kormány lazított az intézkedéseken, szerinte sokan továbbra is otthon maradnak, mivel a négy fal között nagyobb biztonságban érzik magukat.

A helyzetet súlyosbítja a válsággal járó létbizonytalanság, ami szakemberek szerint kataklizma-szerű hatással lehet a mentális egészségre.

Alapvető szükségletek forognak veszélyben. Az emberek elveszítik állásukat, otthonaikat. Aggódnak amiatt, hogy milyen jövőt tudnak biztosítani gyerekeiknek. Itt most nem az önmegvalósításról vagy a spirituális szükségletekről van szó, hanem a túlélésről

- mondta a brit lapnak Sara Reginella.

A válságkezelés áldozatai

A BRF Onlus alapítvány szerint az öngyilkosságok száma kis mértékben haladja meg a korábbi átlagot: március eleje óta 37 ember vetett véget életének Olaszországban, és 25-en kísérelték meg ezt.

Nem tudjuk, hogy ezek az emberek már depressziósak voltak vagy kezelés alatt álltak-e. Az viszont aggasztó, hogy néhány eset egyértelműen összefüggésben volt a járvánnyal

- véli Armando Piccinni, az alapítvány elnöke.

Öngyilkos lett például négy, a „járvány frontvonalában” dolgozó nővér, amit egy érdekvédelmi szervezet az őket ért fokozott stressznek tulajdonított.

Május hatodikán, két nappal a karantén enyhítésének kezdete után egy nápolyi kisüzlet tulajdonosát találták holtan irodájában, a hónap első hetében pedig további négy, kisbolt-tulajdonos kísérelt meg öngyilkosságot.

Március végén – mint arról egy társadalmi körkép keretében beszámoltunk – egy milánói férfi vetett véget az életének, miután megtudta, hogy elvesztette állását.

A brit lap emlékeztet arra, hogy legutóbb a 2007-es pénzügyi válság után nőtt érdemben az öngyilkosságok száma az országban, különösen a kisüzlet-tulajdonosok körében.

Óriási gazdasági problémák keletkeztek. Azok, akiknek fix jövedelmük van, könnyebben megbirkóznak a helyzettel. Azok viszont, akiknek elapadt a bevételük, nem részesültek elég segítségben. Sokan még mindig nem kapták meg az ígért pénzügyi támogatást

- mondja Maria Santa Lorenzini római pszichológus, aki öngyilkosságot megkísérelt üzlettulajdonosokat kezel.

A jéghegy csúcsa

Armando Piccinni szerint mindez csak a jéghegy csúcsa, mivel minden öngyilkosságra vagy öngyilkossági kísérletre több száz depressziós vagy egyéb, nagyon rossz lelkiállapotú ember jut.

A járvány következményei ugyanis súlyosbítják azok állapotát, akik már korábban is szorongásban vagy depresszióban szenvedtek, másokban pedig előidézhetnek ilyen lelki zavarokat.

Bár több ezer pszichológus ajánlott fel ingyenes konzultációkat, ezek száma véges. Sara Reginella szerint a terápiákat a jövőben támogatnia kellene az államnak, mivel sok embernek nincs erre pénze.

Ha nem indítanak ilyen projektet, az emberek állapota nem fog javulni

- véli a szakember.

Múlt héten az Egészségügyi Világszervezet már arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus örökre velünk maradhat, a világot pedig mentális egészségügyi krízis fenyegeti.

Olaszország Európában az elsők között vezetett be szigorú karantént, valamint állította le a gazdasági élet jelentős részét a vírus terjedésének megakadályozására, tehát az elsők között kénytelen szembesülni az intézkedések negatív társadalmi hatásaival.

Sokan már a karantén első heteiben nehezen viselték a bezártságot, a munkahelyek elvesztését, az anyagi ellehetetlenülést.

És bár kétségtelenül drámai jelenetek zajlottak és zajlanak az intenzív osztályokon, a fent bemutatott aggasztó fejlemények azt jelzik, hogy

egyre több dráma zajlik otthon, a behúzott függönyök, kulcsra zárt ajtók mögött is.